Interjú Tuvia Raviwal, a Szohnut budapesti irodájának új vezetőjével

Tuvia Raviv 1934-ben született Szabadkán, 1941-ben édesanyjával és bátyjával felköltöztek a veszélyes Bácskából a biztonságosabbnak hitt Budapestre. 1944-ben hamis papírokkal bujkáltak, 1945 januárjában, az … Tovább »

Szombat esti beszélgetés

A Bethlen téri Oneg Sabbat Klub tartalmas hétvégi programjai keretében hívták meg oktatási intézményeink vezetőit, pedagógusait, hogy találkozzanak szülőkkel, nagyszülőkkel, neveléssel foglalkozó szakemberekkel és iskoláink, még inkább iskolásaink … Tovább »

MAZSIKE-közgyűlés csak jövőre

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Elnöksége 1993. március 7-re kívánja összehívni soros, tisztújító közgyűlését. Kéri a szervezet tagjait, hogy az Egyesület fellendítését szolgáló olyan javaslataikkal, kezdeményezéseikkel segítsék az … Tovább »

Schneider Rozália (Budapest): Lakótelepen lakom. Jó, s talán nem túlzok, barátságos a viszonyom a szomszédokkal. Ha találkozunk a lépcsőházban, váltunk néhány szót együtt szidjuk a liftest, amiért nem képes tisztességesen rendbe hozni a felvonót, máskor meg a hatóságokat, amiért … Tovább »

A szarajevói zsidó közösség elnöke, Ivica Ceresnjes rövid időre jött Zágrábba, hogy részt vegyen a zágrábi zsidó hitközség épületének újbóli ünnepélyes megnyitásán (A Palmoticeva utcai házat a belvárosban tavaly ismeretlen tettesek felrobbantották.) Szarajevótól Splitig … Tovább »

Legutóbbi számunkban részletesen ismertettük Göncz Árpád köztársasági elnök izraeli látogatását, és amint az olvasó emlékezhet rá, a delegáció tagjai úti beszámolóikban központi helyen említették az Általános Értékforgalmi Bank tel-avivi kirendeltségének megnyitásán … Tovább »

A jelentésünk tárgyát képező iratanyag-rendezés szerves folytatása a Magyar Zsidó Levéltárban 1992 nyarán megindult rendezési munkálatoknak (erről Id. „Jelentés a Magyar Zsidó Levéltár rendezési munkálatairól”, Szombat, 1992, 5. sz. 8. o.). Az említett időpontban megalakult … Tovább »

Interjú Donáth László evangélikus lelkésszel

A 60 ezer ember elnémult. A szónok is hallgatott. Béklyóba verte a meghatottság. Majd tekintete végigsiklott a tömegen. Kinek egy szál szegfű, rózsa, kinek gerbera volt a kezében. „Hitünket próbálják megtörni… jog és igazságosság…”, … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Domán István: Múltunkról, múltunkból
Schweitzer Gábor: Könyvespolc
Izraeli modern kerámia
Thury Levente: Kávéházi Lapok
sz. t. g.: Messiásvárók
Geréb Anna: Zsidó téma az orosz filmben
Oszip Mandelstam: Szó és kultúra
Oszip Mandelstam: Korunk és … Tovább »

Sorsok és korok

Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim. Fordította Kőszegi Imre és K. Vadász Lili. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 435 oldal (298 Ft.)

Ne számítson túlontúl könnyű olvasmányra, aki egyszer kezébe veszi Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseit, naplószerű feljegyzéseit. … Tovább »

Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »

Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »

Hebrion partjait öt tenger mosta. Az éjvörös, a hajnalsárga, a délfehér, az alkonynarancs és az estszürke. Sok baja volt a zsidóknak a tengerekkel. Szépségesek voltak, de nem telt el úgy esztendő”, hogy békén hagyták volna a szigetet. Hol kiáradtak, és olyankor az emberek a zsinagóga … Tovább »

A JTO évfordulójára

Ma már legfeljebb a történészek tudják, hogy az alcímben szereplő három betű a Jewish Territorial Organisation rövidítése volt, de a múlt századfordulón egy nép újjászületésének reménye fűződött e rövidítéshez.

Hirsch Móric báró, a dúsgazdag … Tovább »

Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »

Helye és jelentősége Izrael hagyományában

Jeruzsálem neve és jelentése

Jeruzsálem az emberiség történelmének egyik legősibb városa. Már az ősatyák idejében felbukkan SáLéM néven mint tekintélyes, központi város, élén az ismert vezetővel, Málki- Cedekkel. A korszak egyéb, … Tovább »

Interjú Jesajáhu Leibovitz-cal

Hogyan definiálná a két, párhuzamosan használt fogalmat, a judaizmust és a cionizmust?
A huszadik század kezdete óta lehetetlen egzakt módon meghatározni a judaizmus fogalmát. Jelenleg mintegy 12-13 millió zsidó él szerte a világon (legalábbis a gójok … Tovább »

Ronald S. Lauder az Általános Értékforgalmi Bank székházának megnyitóján

Október első napjaiban adták át az Általános Értékforgalmi Bank új, Markó utcai székházát. A megnyitóünnepségen Ronald S. Lauder elmondta, Amerikában igen figyelemreméltónak tartják a magyarországi … Tovább »

Az elmúlt fél évszázadban számtalan magyarországi zsinagóga pusztult el, néhány tucatot méltatlan célok szolgálatában hasznosítottak, és csupán egy épült Siófokon. Ott is csak azért, mert a régi épület telkére szüksége volt a Postának, és a lebontott szomszédságában emelték … Tovább »

A hadtörténelem ötvenegy „legszentebb” napja

A közelmúltban, amikor Vecsés határából eltávolították talapzatát Steinmetz kapitánynak, a kezében fehér zászlóval elesett szovjet parlamenternek szobrát, hírlapi tudósítások szerint a helyszínen megjelent Takács János hitoktató, … Tovább »