Szerkesztőségünk – a hozzátartozók és szimpatizánsok kérésére – az alábbi felhívást teszi közzé:

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Elgondolkodtató adatokat tett közzé a New York-i ADL (Rágalmazásellenes Liga) felmérése nyomán az MTI és a Népszabadság a magyarországi antiszemitizmust illetően. 10 vizsgált európai ország közül Magyarországon a legmagasabb, és négy év alatt nálunk nőtt leginkább az antiszemitizmust mérő kijelentésekkel egyetértők aránya.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Nézzük a táncoló gólembohócokat, esetleg a muzsikáló, mulató, raftingoló, trambulinról kedélyesen felreppenő rabbikat.

55a/1. Ráv Jehuda azt mondta: Háromnak kell az irgalom: A jó királynak, a jó évnek, és a jó álomnak. A jó királynak, mint írva van: Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében (Péld 21, 1); a jó évnek: Mindenkor rajta [függenek] az Úrnak, a te Istenednek szemei … Tovább »

Mivel a napirend megszavazásáig sem jutott el a tegnapi BZSH közgyűlés, a lényegi kérdés – pénzalapok átengedése a Chabad-EMIH és az ortodoxia számára – érdemben szóba sem kerülhetett. Sebaj, a jóváhagyás úgyis a vasárnapi Mazsihisz-közgyűlés döntésétől függ.

Tábor Béla 1939-es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »

…Szememben alapvetően hibás Tábor Béla megközelítése, aki valamiféle „szellemi esszenciának” tekinti a zsidóságot, s a zsidóság (benne a magyar zsidóság) problémái megoldásaként a zsidóság „lényegéhez”, „küldetéséhez” való visszatérést javasolja.Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre 

Tizenharmadik ének: A halucokkal

1
Ne kérdezze senki, hogy volt a Miła utca. Megtelt és romba dőlt hamarosan.
Több mint százezer zsidó összeterelve rajta. Motyó a kézben, vállon hátizsák.
Törülköző, darab száraz kenyér közt kisgyermek elrejtve a batyuban:
nyersvászonszín, … Tovább »

A 42-es terv

A varsói gettó több mint két éve, 1940 októbere óta zárt terület. Rendeleti erőszakkal összezsúfolt mintegy fél millió lakosából már csak kb. hatvanezren élnek a járvány, az éhínség és a nyári nagy deportálások miatt. A megmaradtak kétharmada engedéllyel rendelkező … Tovább »

Popper Péter beírta magát az emberek szívébe. Művei sokunknak adtak, és adnak a mai napig megnyugvást. Segít a világ dolgaiban való eligazodásban, motiválja szellemi ébredésünket. Előadásait szerencsére 2005 óta amatőr felvételek is őrzik. Ezeket témánként egy-egy csokorba szedve, … Tovább »

A lét és nemlét közti álomban egyensúlyozó zsidóságot annak idején a
szerző azzal a felébresztő kérdéssel törekedett szembesíteni, hogy
akar-e létezni, vagy sem…Talán nem túlzás megállapítani, hogy már maga ez a kérdés is része a
tradíciónak, melyet ilyen élességgel Illés tesz fel elsőként a Karmel
hegyén. Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre

A matematikusok csendes emberek, megszokták, hogy csak egymást értik, örültek annak,
hogy jött valaki a köreiken kívülről, aki bemutatta, hogy a matematika
fontos, a magyar matematika világszínvonalú. Olyan sok jót mondtak
rólam, hogy el se hittem. Teljesen szokatlan volt. (Czeziel Endre)

Interjúnkban Moti keren egyarán beszél Régiónk kutúrális gazdagságáró, saját zsidó múltjáról és cége stratégiáiról

Singer András 1961 óta vendéglátós. A rendszerváltás Moszkvában, a Kereskedelmi Kirendeltségen érte. Mire visszatért, magánkézben volt a karrierje. Mit tehetett mást, kezébe vette a sorsát. Így ma már se nem szakács, se nem szállodaigazgató, hanem étterem-tulajdonos, aki két sólet … Tovább »

A brit zsidó író 2010-ben Booker-díjat nyert regénye, mely magyarul a
Noran Libro kiadónál jelent meg a napokban, három barát története
barátságról, szerelemről, hűségről, gyászról, zsidó identitásról.

Jó volna tudni, milyen politikai számítások húzódhatnak meg amögött, hogy a főpolgármester Dörner Györgyöt és Csurka Istvánt állította az Új Színház élére. Jó volna tudni, de tulajdonképpen mindegy.  Takáts Andrea és Kálid Artúr színészek az aláírók névsorát … Tovább »

Az egész magyar elhárítás és igazságszolgáltatás csődje, hogy ezt a
portált évek óta nem tudja lekapcsolni. És itt most már két különböző
színezetű kormány regnálását követően is felvetődik a kérdés, hogy nem
tudja, vagy nem akarja?

Több mint húsz évvel a rendszerváltás után vajon milyen érzés zsidónak lenni? A kérdést a 2011-es Bánkitó Fesztivál „Zsidónak lenni szexi!” szlogenje ihlette.

A Magyar Zsidó Adatbázis nem kevesebb, mint nyolc ifjúsági szervezetet tart nyilván. Ezeken túl azonban még van jó … Tovább »