Nemcsak az összetételével, de már a puszta méretével is megrendít a Szabadság téren készülő német megszállási emlékműnek nevezett szoborzat ellen protestáló civilek emlékpontja.

Izraelről már a kétezres évek közepén is úgy tartották, hogy amióta megfékezte a hiperinflációt, egészen kivételes fejlődési pályát futott be.

Az olvasók számára 6 százalék elérhető, 94 százalék hozzáférhetetlen. Így oszlik meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) könyvtárának állománya. A rendezett, katalogizált felszín alatt könyvhegyek rejlenek.

A náci birodalom második emberének volt egy merőben más természetű fivére is.

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet rendezésében, a kassai Állami Tudományos Könyvtár, illetve Magyarország pozsonyi nagykövetségének közreműködésével a Magyar Holokauszt Emlékév programjának részeként 2014. május 21–22-én került sor Kassán a Holokauszt Dél-Szlovákiában című ünnepi megemlékezésre.

A zsidók és a fürdőkultúra

„Mindannyian tudjuk, hogy mit jelentenek a deportálások”

Bár korábban mind Tordai Péter, mind Heisler András hangsúlyozták, hogy Zoltai nem térhet vissza, a csütörtöki BZSH-közgyűlésen ilyesfajta kísérlet történt – ha nem is túl eredményes. Zoltai híveinek annyit sikerült elérniük, hogy az új ügyvezető igazgató megválasztása ügyében nem történt előrelépés.

Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

Közel negyedszázad után, új igazgató(k) kerül(nek) a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége élére. A tavaly megválasztott elnökök után e poszt betöltésével lecserélődik a korábbi teljes csúcsvezetés. Ahhoz azonban, hogy a BZSH és a Mazsihisz … Tovább »

A filmtörténet szeszélye folytán a mozgókép fejlődése szorosan összekapcsolódott a zsidó közösségeket érő kihívásokkal.

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

Nincs egyelőre új kuratóriumi elnök, se új igazgató – ezt az információt közölte lapunkkal a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely HDKE kommunikációs vezetője, Török Zsuzsanna. Sajtóközleményt adnak ki, ha változás lesz – ígérte.

A Népszava mai cikkében arról … Tovább »

Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? – A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

Az izraeli állam önkéntes behívókat küldött a palesztin keresztényeknek, ezzel ösztönözve őket, hogy vonuljanak be az izraeli hadseregbe.