„Yes, we can”, „a change we need” – ezek a jelszavak nem sokat mondnak Barack Obama konkrét elképzeléseiről, majdani politikájáról, annál többet az őt övező érzésekről, várakozásokról Amerikában és azon kívül. Meg arról, hogy George W. Bush utolsó éveiben az egyik legnépszerűtlenebb elnök volt fél évszázadra visszamenőleg – amúgy méltánytalanul, szerintem.

Forrás: Hírszerző
“Engem ne mentsen meg senki, akit én nem szeretnék”
(Lovasi András)

Száz év modern zsidó költőinek műveiből mintegy ötven verset válogat és fordít egy éven át, hónapról-hónapra a Szombat folyóirat sorozatában Szántó T. Gábor író, költő, a lap főszerkesztője.

Lemondott megbízatásáról a franciaajkú, szélsőjobboldali belga párt elnöke és egyetlen szenátora, miután nyilvánosságra került egy filmfelvétel, amelyen egy antiszemita dalt énekelt. 

A bukaresti napilap kommentárja az egyik fővárosi zsidó temető feldúlásának következményeivel foglalkozik. Megállapítja, ha csak a rendőrségi jelentésekre figyel az ember, akkor semmit sem tud meg a történtekről, sőt, a kiadott kommünikék inkább összezavarják az érdeklődőt.

Bernstein miséjét 1971. szeptember 8-án, a washingtoni Kennedy Center felavatásakor mutatták be. A mű John Kennedy iránti tiszteletből és szeretetből, özvegye felkérésére született.

A Nyugat nemcsak a kortárs irodalom fóruma volt, hanem rendszeresen teret adott művészeti, zenei írásoknak is. Munkatársai, a legjobb magyar írók, kritikusok és szakírók figyelemmel kísérték a modern zenei élet jelenségeit. 

Míg az európai politikusok kórusban ünneplik Barack Obama elnökké választását, néhány diszkréten köhécselő szakértő már a Fehér Ház első fekete lakója előtt álló kihívásokat számolgatja. 

A zsidóellenes hírhedt náci pogrom, az úgynevezett kristályéjszaka 70. évfordulójának előestéjén az antiszemitizmus ellen hirdettek harcot a német parlamenti pártok.

Oroszországban kedden, a Népi Egység napján országszerte megmozdulásokat szervezett a szélsőjobb: Moszkvában mintegy 200 főt őrizetbe vettek kisebb illegális tüntetéseken, melyeknek résztvevői részben náci karlendítéssel és Heil Hitler kiáltásokkal vonultak fel.

Kivizsgálják a valószínűleg a mezőberényi polgármesteri hivatalból továbbított, kirekesztő gondolatokat tartalmazó elektronikus levél elküldésének körülményeit. 

A Mazsihisz november 16-ra meghirdette a Magyar Zsidó Kongresszus alakuló ülését. A nagyhatalmú új testület jogköréről és feladatairól a Mazsihisz alapszabályának előkelő 114./A. paragrafusa rendelkezik.

Forrás: Élet és Irodalom  Piros emlékezete Ez a szakítás nem pusztán taktikai okoknál fogva nem volt éles (az óvatoskodás nem jellemezte apámat), hanem filozófiai megfontolások is szólhattak mellette. A biológiai-kémiai természettudományok új perspektívából való … Tovább »

A Hír6 portál birtokába került elektronikus levél alapján “valószínűsíthető, hogy a mezőberényi polgármesteri hivatal egyik hivatali munkaállomásáról egy köztisztviselő továbbította azt a súlyos antiszemita kitételekkel tűzdelt levelet.”

A fenti gondolat egy ukrajnai rabbi száján szaladt ki egy helyi televíziós műsorban, egy Muhammad Asadról szóló beszélgetésben. Kijelentésének alanya Leopold Weiss néven látta meg a napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd a zsidó hitet elhagyva az iszlám 20. századi történelmének egyik jelentős alakjává vált. Az életéről szóló film megtekinthető a héten kezdődő Verzió fesztiválon. 

Sokasodnak a xenofób incidensek Itáliában, amely a kivándorlás országából túl hamar vált a bevándorlás célországa. Az Északi Liga befolyása alatt álló kormány maga is elmérgesíti a helyzetet. A romatáborok körüli tavaszi-nyári konfliktusok után ősszel a bevándorlók elleni támadások következtek.

Péntek este, Budapest. Dugig megtelik a Vörösmarty mozi nagyterme; van, aki a pótszékekért harcol, a többiek a földre ülnek. 

Az emberiség történetében Wallerstein szerint voltak hasonló korszakváltások, mert a 19. században elterjedt nézettel ellentétben, amely szerint a fejlődés folyamatos és elkerülhetetlen (van ennek marxista változata is), a haladás csak lehetőség, nem szükségszerű. 

A zsidó világ-összeesküvés hívei mostanában valamiért a 4-es számot kedvelik. A szeptember 11-hez kapcsolódó alapmítosz szerint a merénylet napján mintegy négyezer zsidó nem jelent meg az ikertornyokban lévő munkahelyén. Értsd: előre tudtak a merényletről, amelyet nyilvánvalóan a Mosszad tudtával (vagy épp közreműködésével) szerveztek. 

Ártatlannak és igaznak nevezte lapunknak adott nyilatkozatában Rácz Sándor azt a feliratot, amely az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett kiállításon, Mindszenty József bíboros hercegprímás arcképe alatt olvasható, és amelyre egyik olvasónk hívta fel lapunk figyelmét.