70 éve volt a kristályéjszaka
A zsidóellenes hírhedt náci pogrom, az úgynevezett kristályéjszaka 70. évfordulójának előestéjén az antiszemitizmus ellen hirdettek harcot a német parlamenti pártok.
Forrás: Ma
1938 november 9-ről 10-re virradó éjszaka a nemzetiszocialisták egy központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám keretében mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet.
Meglincseltek közel 100 zsidót, s 30 ezer körülire tehető azoknak a száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba. A Bundestag frakciói keddi határozatukban indítványozták egy antiszemitizmus elleni szövetségi biztosi tisztség létrehozását, s a mindenkori kormányt a németországi zsidó élet intenzív támogatására és védelmére szólították fel. A biztosi poszt létrehozásával kapcsolatban rendszeres szakértői jelentéseket sürgettek az antiszemitizmus helyzetéről.
Sürgették továbbá a zsidóellenesség leküzdését célzó projektek állandó pénzügyi támogatását, valamint annak felülvizsgálatát, hogy az antiszemitizmus ellen korábban elhatározott szövetségi programok megfelelően védik-e az antiszemita jellegű bűncselekmények áldozatait.
A parlamenti pártok állást foglaltak amellett, hogy a zsidóellenesség elutasításának az iskolai oktatásban is erőteljesebb teret kell nyernie. “Több mint hat évtizeddel a nemzetiszocialista diktatúra bukása és 70 évvel a hírhedt zsidóellenes pogrom szörnyűségei után Németországban a zsidó élet ismét új gyökeret eresztett” – mutatott rá a határozat.
A dokumentum ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus még mindig súlyos problémát jelent Németországban. “Aggodalomra ad okot, hogy az antiszemitizmus még mindig tapasztalható a lakosság valamennyi rétegében” – hangsúlyozták a pártok, utalva az elterjedt antiszemita előítéletekre, az interneten való uszításra, s a zsidóellenes indíttatású bűncselekmények magas számára.
Kiemelte a parlamenti határozat az Izraellel való szolidaritás szükségességét, s ezt a német államiság elengedhetetlen részének nevezte.
A közös határozat elfogadását beárnyékolták a konzervatív CDU/CSU és a Baloldal pártjának ellentétei.
A konzervatív uniópártok elutasították, hogy a dokumentumot az egykori keletnémet kommunista utódpártot magában foglaló Baloldal is aláírja, az elutasítást a volt NDK Izrael, illetve zsidóellenes politikájával indokolva. A határozatot így konzervatívok mellett csak szociáldemokrata SPD, a liberális FDP és a Zöldek vezetői látták el kézjegyükkel.
A Baloldal pártja tiltakozott a kirekesztés ellen, azzal vádolva a konzervatívokat, hogy felrúgták a német társadalomban meglévő antifasiszta konszenzust. A párt ugyanakkor közölte, hogy a határozatot ennek ellenére maga is betű szerint elfogadja.
