– Az 1980-as évektôl fellépő „új történészek” (Benny Morris, Ilan Pappe és társaik) sok tekintetben átírták Izrael születésének korábbi történetét, miszerint 1948-ban a fiatal Izrael Államot, amely békejobbot nyújtott arab szomszédainak, megtámadták, ám ő megvédte … Tovább »

Kísértet járja be Magyarországot, a Fidesz kétharmados többségének kísértete. A tavaszi országgyűlési választás egyik lehetséges (ha szerintem nem is túl valószínű) eredménye lassan olyan közéleti origóvá növi ki magát, amelyhez mindenkinek viszonyulnia kell.
 

Mintegy 5-700 lehetett a résztvevők száma azon a meneten, amely április 6-án este fél 9-kor tett egy nagy kört a gettóban a Dohány utca, Akácfa utca, Dob utca útvonalon.
 

Tiszaeszláron nácik elevenítették fel a zsidók elleni hamis vérvádat.
 

Nagyon kemény konfliktusokra számítok a Fidesz és a Jobbik között. Annak idején, amikor Horthyék a hatalmukat érezték veszélyben, gond nélkül lecsukták Szálasiékat. El tudom képzelni, hogy Orbánék sem fognak sokat habozni, ha a Jobbik abba a monopóliumba harap, amit ők a magukénak gondolnak. Akkor nem lesz könyörület.
 

Egy orosz archívumból előkerült eddig nem ismert információ arra utal, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki magyar zsidók ezreit mentette meg a II. világháború idején, még életben volt, miután szovjet források azt jelentettek: meghalt egy moszkvai börtönben.
 

A probléma nem csak a félelmi politizálás tartalmi irracionalitásában rejlik, hanem hogy olyan reakciókat válthat ki, melyek később maguk képezhetik okát nem pusztán a jövőbeni jobboldali kormány és a zsidóság közti feszültségeknek, de a zsidóság indokolatlan  szorongásának is.
 

A The Jerusalem Post című izraeli lap szerdai száma szerint kedd éjjel ismeretlen tettesek köveket dobáltak be az ablakokon át egy Dohány utcai lakásba, ahol egy rabbi nagy társaságban ünnepelte a Pészachot (zsidó húsvétot).

Jobb-és baloldalnak egyaránt leszámolnia illene ordas múltjával, kártékony nosztalgiáival. Ugyanis az nem megy, hogy csak a másik szélsőségese, kompromittált múltú politikusa, példaképe véreskezű.
 

Nobel-díjas kémikus, író és egyházi vezető is részt vesz a Lomnici Zoltán volt főbíró kezdeményezésére létrejött Emberi Méltóság Tanácsa munkájában, amelynek célja az emberi jogok és az emberi méltóság védelme.
 

Kiegészítő programként Mini izraeli filmhétvégét szerveznek a Kinóban a Szuez Film új bemutatójához, az Ajami című Oscar-jelölt izraeli filmhez kapcsolódóan. A rendezvényre április 2. és 4. között kerül sor a budapesti moziban.

A második világháború alatt az úgynevezett Keleti védvonal építésénél meggyilkolt kényszermunkásokra, köztük magyar zsidó áldozatokra emlékeztek vasárnap az ausztriai Rohoncon (Rechnitz) és jelképesen letették egy központi emlékhely alapkövét.

Óriási érdeklődés övezte a Kertész Imrével folytatott beszélgetést szombaton Európa egyik legrangosabb könyvkiállításán és-vásárán, a párizsi Salon du Livre-en, amelynek a Nobel-díjas író művei és élete közti összefüggés volt a témája.

A jelenlegi közel-keleti békefolyamat teljes kudarcára számít a ma összeült Arab Liga főtitkára. Recep Tayyip Erdogan szerint „őrültség”, hogy Izrael oszthatatlannak tekinti Jeruzsálemet.

Nem tartják meg a vasárnap déli makói Jótékonysági ebédet, amelyet a szervezők eredetileg Urbancsok Zsolt helyi történész-levéltáros A holokauszt gyermekei című könyve támogatására hirdettek a Korona Szállóba.

A MÁV elleni kártérítési perhez kapcsolódva újabb keresetet nyújtottak be Chicagóban a magyarországi holokauszt áldozatai vagy azok örökösei, ezúttal több, köztük magyar bank ellen.
 

Ha a jobboldal identitásának elidegeníthetetlen része lett volna a demokratikus hagyomány, akkor nem viselkedik ilyen felelőtlenül, és nem vonultatja fel tömegeit nemzeti zászlók alatt a törvényes országgyűlés ellen. A jobboldal azonban nem tartotta szükségesnek felülvizsgálni történelmi örökségét.
 

Tőkéczki László Rasszizmus és érdek című írásának bizonyos kitételeivel vitatkoznék. Ha jól értem a szerző mondandóját – s ebben félig-meddig igaza van –, a különféle csoportok közti problémákat nem a „rassz” különbségei (melyek nincsenek), hanem a „viselkedés” eltérései adják.

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.
 

Még nem töltöttem be 13. évemet, amikor szüleimmel és nővéremmel együtt 1956. november 23-án, egy hónappal a forradalom kitörése után elhagytuk Magyarországot. 13. születésnapomat – bár micvómat – már New Yorkban ünnepeltük meg 1957 januárjában. Természetesen szüleim döntötték el, hogy Bécsből hová vezet majd az utunk.