Összesen 919 találat (41 - 60) : Zala Tamás.
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
Ferenc pápa zsidósággal kapcsolatos ellentmondásos kommunikációjáról írt Gadó János, erre válaszol az alábbiakban Biró Tamás.
Ferenc pápa kapcsán Gadó János bemutatja, hogy a „régi antiszemitizmus” és az „új antiszemitizmus” nem feltétlenül jár együtt: „mindvégig … Tovább »
Ferenc pápa zsidósággal és Izraellel kapcsolatos megnyilatkozásai és gesztusai élénk vita tárgyát képezik a zsidó közösségekben és Izraelben.
Halála után a zsidó és izraeli sajtóban számos cikk látott napvilágot, melyek hosszan sorolják és méltatják gesztusait a zsidóság … Tovább »
A Holokauszt Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tisztelettel meghívják Önt a MI TÖRTÉNT VELÜK? ELLENÁLLÓK, EMBERMENTŐK SORSA 1945 UTÁN II. című workshopra.
IDŐPONT:
május 5. hétfő, 10 óra
HELYSZÍN:
Holokauszt Múzeum
1094 Budapest, Páva utca 39.
Az … Tovább »
Pécs szerb megszállása történetének megírása történészt próbáló feladat. Ennek alapvető oka a forráshiány, illetve a forráscsoportok töredezettsége. A történtek összefüggő, logikus rendben való leírását nehezíti, hogy az események több színtéren és több szinten zajlottak, … Tovább »
A sangháji főkonzul fogadásán, a Marriott különtermében odalépett hozzám egy európai asszony. Aznap délelőtt érkeztem Pekingből, ahol kulturális tanácsosként dolgoztam, így az én dolgom volt, hogy részt vegyek a Sorstalanság című film ottani bemutatóján. Nagyon sokan voltak a … Tovább »
Az 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaság a Harmadik Birodalom jogutódjaként egy sor múltlezáró intézkedést léptetett életbe. A bonni hatóságok a náci felelősök számonkérése mellett az üldözöttek megsegítését is elsőrangú feladatként kezelték.
NSZK törvények … Tovább »
„Az államfő politikusi beszédeket nem kommentál, csak akkor, ha az a társadalmi béke megbontására, és a nemzet megosztására szólítja fel az embereket. Itt ilyen nem történt”.
– írta kedd délelőtt a Telex megkeresésére a Sándor-palota, miután szó szerint azt a kérdést … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
„Az új magyar zsidó tömeghangulat (…) forrásait nem az itthoni állapotokból eredezteti, érzületét egy az egyben importálja (onlájn) Izraelből, miközben az arab–zsidó konfliktus természetét mélyebben nem ismeri” – ezzel vádolja Novák Attila a magyarországi zsidóság „egyes … Tovább »
A rendkívül brutális gázai-izraeli háború és ennek hatásai messze túlmennek Izrael és a Közel-Kelet határain, és a világ zsidósága szempontjából perifériális magyar zsidóság egyes csoportjain is éreztetik hatásukat.
Ezek a csoportok az elmúlt években – talán a világban … Tovább »
A norvég zsidóságról dióhéjban
Norvég Királyság: Parlementáris-demokratikus alapokon nyugvó, alkotmányos monarchia (fővárosa Oslo; nagyvárosok: Trondheim, Bergen)
Lakosság száma: 5.550.000 fő
Zsidók száma: 1.800 fő (a norvég összlakosság 0,03%-a)
Közösségben … Tovább »
A Szóbeli Tan elsőre egy nehezen megragadható fogalom, mégis áthatja minden zsidó életét, akár a szombati gyertyagyújtásra, akár a peszáchi hággádára gondolunk. Viszont számos vele kapcsolatos kérdésben sokak nem látnak tisztán, ami gyakori félreértésekhez vezet. Emiatt … Tovább »
Mostanában megint fellángoltak, majd újra lecsendesedtek a neológiáról szóló viták.
Többféle aktualitásból indultak el, de végül mind ugyanarra a megállapításra futottak ki: kivétel nélkül mindenki konstatálta a neológia önértelmezésének tartós hiányát, valamilyen … Tovább »
Az Izrael és a Hamasz között nemrégiben megkötött tűzszünet átmenetileg megállítja az erőszakot, de nem kezeli a konfliktust fenntartó mélyebb problémákat.
Bár ez az „üzlet” pillanatnyi megkönnyebbülést jelenthet a kereszttűzbe került civilek számára, nem kezeli az … Tovább »
A pesti gettó nemrég felállított Klauzál téri emlékművénél tisztelegtek az áldozatok előtt a Zsidó Közösségi Fórum (ZsKF) nevű ernyőszervezet képviselői és tagjai.
A 22 zsidó civil szervezetet tömörítő ZsKF tagszervezetek képviselői, a kerület és a főváros vezetői, … Tovább »
1945. január 12-én az esztelen vérszomj 44 nő és 40 férfi életének vetett véget Budapesten, a szovjet csapatok által akkorra már körbezárt fővárosban. A tömeggyilkosságnak ma egy emléktábla állít mementót a Maros utca 16. szám alatt. Az elkövetők közül nem mindenki bűnhődött … Tovább »
Január 17-én kerül megrendezésre A Gettó Szíve megemlékezés, a 80 éve felszabadult budapesti gettó emlékére. A megemlékezés során 1000 diákból álló élőlánccal tisztelegnek a 80 éve felszabadult gettó áldozatainak emléke előtt.
A budapesti gettó felszabadulásának 80. … Tovább »
Csütörtökön a Kozma utcai temetőben rokonok, ismerősök, tisztelők és sportbarátok vettek végső búcsút Keleti Ágnestől. A Nemzet Sportolója, Budapest díszpolgára, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdeméremének tulajdonosa – aki 2019. április 13. óta haláláig a világ legidősebb … Tovább »
Grósz Lajos lókereskedő és Sirger Ilona gyermekeként született. Saját bevallása szerint “szerelemgyerek” volt, mivel édesapja zsidó vallású volt, édesanyja pedig régi, főpapi taggal is büszkélkedő római katolikus családból származott.
A szülők megegyezése szerint … Tovább »