Összesen 1,351 találat (81 - 100) : V. R..
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
A Szabadság téri Szabadságszínpad 2025. március 21-én 15 órától 17 óráig a CEU V. ker. Nádor utca 15. sz. alatti auditóriumában a Holokauszt 80 programsorozathoz kapcsolódva nyilvános emlékműsort szervez.
A Szabadságszínpad aktivistái az alábbi közlemény nyilvánosságra … Tovább »
A Szimhat tórai Hamász mészárlásokat követően az elmúlt másfél évben kialakult többfrontos háború, illetve az elhurcoltak kiszabadítására irányuló erőfeszítések megfelelő kezelésének szakmai értékelése mellett, mindazok számára, akik úgy érzik, hogy október hetedikén … Tovább »
Ádám István Pál történész, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont munkatársa Házmesterek a vészkorszakban című kötetét – e fontos és hiánypótló mentalitástörténeti művet – végre magyarul is olvashatjuk; Orosz Ildikó fordításában. A könyv megjelenéséről, és a korszak … Tovább »
Az amszterdami zsidó családból származó Lin Jaldati (1912-1988), vagy családi nevén Rebekka (Lien) Brilleslijper élete és munkássága manapság valószínűleg még kulturális körökben sem igazán ismert, holott annak idején a jiddis folklór (tánc és ének) egyik legautentikusabb képviselőjeként, … Tovább »
A magyarországi zsidóság vagyona szolid értékbecslés alapján 1938-ban 5500-5600 millió 1938. évi értékű pengőt, avagy 1603-1633 millió 1938. évi értékű dollárt tett ki. Ez az erre az időre számított 35 142 millió pengő értékű nemzeti vagyon 15,65-15,94%-át jelentette.
A zsidótörvények korában – a magyar zsidóság hazafiúi hűségének kétségbeesett kiáltásaiként – értékes írások jelentek meg a magyar-zsidó sajtóban. Kiemelkedő tudósok, művészek történelmi tényekkel, érvekkel, fájdalmas érzelmekkel kívánták bizonyítani, hogy a magyar … Tovább »
Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »
Korábbi nevén Auschwitz, német kereskedők így ejtették, így ragadt rajta, jelentéktelen kis település Krakkótól nem messze, aztán csak a háború után lengyelesítették vissza.
Ezen a napon, 1945. január 27-én szabadult Odze Klári, a nagynénikém is.
A múlt és a jelen. … Tovább »
Színháztörténeti kutatások okán kezdem járni a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olvasótermébe. Egy, a marosvásárhelyi színház történetét érintő oldalon olvastam először, az Irodalmi Törvényszék „intézményéről”. Marosvásárhelyen egy előadás kapcsán, … Tovább »
Donald Trump amerikai elnök ENSZ-nagykövetjelöltje antiszemitizmussal vádolta meg a világszervezetet, és Izrael iránti megingathatatlan támogatását hangoztatta keddi szenátusi meghallgatásán. Elise Stefanik szerint „antiszemita rothadás” tapasztalható az ENSZ-ben.
A TEV.hu … Tovább »
Radnóti Zoltán főrabbi, a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbiságának igazgatója facebook posztban teszi szóvá a Magyar Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) Hanna éttermének kósersági felügyeletét.
A kritika tárgya, hogy az étterem kóserságát a MAOIH főtitkára, tehát … Tovább »
A magyar holokauszt-túlélők tapasztalatai
Aranka Siegal (szül. Meizlik) a magyar származású, de Amerikában élő írónő Grace in the Wilderness című visszaemlékezésében így írja le a pillanatot, amikor a belseni táborban felszabadulása után először hallott a lehetőségről, … Tovább »
Soha nem gondoltam volna, hogy valaha éppen róla fogok majd olyan történetet olvasni, amelybe belesajdul a szív. A tanárnőről, aki nem volt sem a gyerekek, sem a tanári kar kedvence, s a szülein kívül talán senkié sem.
Szinte mindenkihez volt egy találó, rossz szava, amit nyersen … Tovább »
Bechor Szimantov, a Damaszkuszban maradt utolsó zsidók egyike, aki nemrég hosszú évek után ellátogathatott a szíriai főváros keleti részén fekvő Dzsobar negyedben az Elijahu Hanavi zsinagógához, a világ egyik legrégebbi zsinagógájához, először találkozott Ahmed al-Saraa új kormányának … Tovább »
RUTTKAI ÉVA volt a SZÍNÉSZNŐ azokban az években.
Tündérkirálynő… minden, ami csillogás, siker, ragyogás, személyében volt a Vígszínház, azokban az években is, amikor az épületet a Magyar Néphadsereg Színházának nevezték. Mindezt csak azért írom, mert ebben a szerepben … Tovább »
Borbás Gáspár, a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzője – aki ötször nyert bajnoki címet a Fradival – szabadkőműves páholy tagja volt, a nyilas vészkorszakban embereket mentett, a kommunista diktatúra idején pedig reménykedett, hogy elkerüli a kitelepítést. A Ferencváros … Tovább »
Elhangzott a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán Szegeden, 1953. június 7-én.
(Zsolt. LXXXIV. 2.) מה־ידידות משכנותיך ה״ צבאות
„Minő hívogatók hajlékaid, seregeknek Ura!”
„Ha feltekintesz a magasba, e fényes alkotás tetőző boltjára, … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »