A zsidó konyha és szakácskönyvek mint a társadalomtörténet kutatási eszközei

A főzés és ételreceptek írása mindig fontos szerepet töltött be az emberiség történetében. Az étel a társadalom és történetének kifejező eszköze, kulturális hagyományokat, osztálybeli és etnikai identitásokat alakít ki és örökít át. Az ételkészítés és fogyasztás társadalmi és kulturális gyakorlatai összekötnek vagy akár elválasztanak bizonyos társadalmi csoportokat a preferált vagy tiltott ételek révén.[1] Az evés tartja egyben a lelket és testet, és egy nép konyhája a történelem tükre is egyben. A zsidó nép konyhájára ez különösen érvényes.[2]

A világon az első nyomtatott zsidó szakácskönyv a katolikus szerző, Josef Stolz „Szakácskönyv izraeliták számára, avagy praktikus útmutatás, hogyan lehet a legfinomabb ételek minden fajtáját a zsidó vallási szabályoknak megfelelően kóserül elkészíteni”[3] című írása 1815-ben jelent meg Karlsruhében.[4] Az előszóban olvashatjuk,[5] hogy eddig nem létezett zsidó szakácskönyv, pedig erre nagy lenne az igény. Annie Falk szerint a szekularizáció, az integrációs és az asszimilációs folyamatok hívták életre az első zsidó szakácskönyveket, mely a hagyományokhoz ragaszkodók válasza lehetett a kásrút előírások megkérdőjelezésére.[6]

A világ második nyomtatott zsidó szakácskönyve 1835-ben jelent meg a szászországi Quedlinburgban és Lipcsében. A zsidó Rahel Aschmann nem ír a kóser háztartásról, de néhány zsidó specialitás szerepel a könyv függelékében. Könyve eljutott Pozsonyba is, ahol 1840-ben megjelent Julie Löv német nyelvű szakácskönyve „A takarékos izraelita szakácsnő, avagy új teljes izraelita szakácskönyv. A vendégszerető asszonyok és lányok nélkülözhetetlen kézikönyve” címmel.[7] Julie Löv receptjeinek túlnyomó részét Aschmann könyvéből vette át.

Az első angol nyelvű zsidó szakácskönyv „Zsidó kézikönyv, avagy praktikus tanácsok a zsidó és modern konyhában gazdag receptgyűjteménnyel és öltözködési, higiéniai tanácsokkal” címmel 1846-ban jelent meg Londonban.[8] Szerzőjeként csak „A Lady” (egy asszony) megjelölést tüntették fel. Barbara Kirshenblatt-Gimblett feltételezése szerint az író Judith Montefiore (Née Cohen) lehetett.[9] Ez a kötet tartalmaz páva, galamb és szarvashúsból készült ételeket is, hiszen ezeket az állatokat tartották a Montefiore birtokon.[10] Szokatlan a teknősbéka leves receptje, melynek a kóser változatába a Kajmán szigetekről beszerzett teknős helyett borjúfej került.[11] A mellékletben lévő napló sok személyes információt tartalmaz, de képet kapunk a 19. századi Anglia társadalmi környezetéről és az uralkodó szokásokról is.[12]

A Notaker katalógus[13] a világ első jiddis nyelvű szakácskönyveként egy 1854-ben Bécsben és Pesten kiadott kötetet említ.[14] Körner András kutatásából kiderül, hogy erről a könyvről nagyon sokáig nem tudott a zsidó gasztronómiatörténettel foglalkozó szakirodalom. Kirshenblatt az Encyclopaedia Judaica 2007-es kiadásában megjelent szócikkében az 1896-ban Vilnában megjelent könyvet[15] említi az első jiddis nyelvű szakácskönyvként. Notaker is csak korabeli hirdetések alapján figyelt fel rá, ezért címként is csak a hirdetésben szereplő szöveget szerepeltette. A kötetet csak egy alkalommal adták ki és egyetlen példány maradt meg az amszterdami Egyetemi Könyvtárban. A könyv szerzője nem szerepel a címlapon és az ételreceptek több mint fele Julie Löv 1840-ben megjelent könyvéből származik. A mű nagy jelentőséggel bír kultúrtörténeti szempontból, mert ez lehetett a világon elsőként nyomtatásban megjelent héber betűs szakácskönyv.[16]

1856-ban Berlinben jelent meg Rebekka Wolf „Kochbuch fuer Israelitische Frauen: Enthaltend die verschiedensten Koch- und Backarten, mit einer vollständigen Speisekarte so wie einer genauen Anweisung zur Einrichtung und Fuehrung einer religioes-juedischen Haushaltung” című szakácskönyve[17], mely 14 kiadást is megért, valamint holland és lengyel nyelvre is lefordították.[18] Azoknak a zsidó fiatalasszonyoknak szól, akik nem ismerik már a zsidó étkezéshez, főzéshez kapcsolódó előírásokat, már nagyon eltávolodtak a hagyományoktól.

Notaker katalógusában is szerepel Therese Lederer (szül. Kraus) munkája „Koch-Buch für israelitische Frauen: gründliche Anweisungen ohne Vorkenntnisse alle Arten Speisen besonders die Originalgerichte der israelitischen Küche auf schmackhafte und wohlfeile Art nach den Ritual-Gesetzen zu bereiten” címmel[19], mely 1876-ban jelent meg Budapesten Dessauer Miksa kiadójának jóvoltából. Az asszimilálódó, a városi középosztályhoz tartozó háziasszonyoknak nyújtott útmutatást az étkezési előírásokról és a kóser konyha vezetéséről. A kiadások számát tekintve a 19. század egyik legsikeresebb szakácskönyve volt. Rövidített változatban 1892-ben egy külföldi kiadó is megjelentette holland nyelven Rotterdamban és kiadásra került 2010-ben, 2011-ben, 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is.[20] Körner feltételezése szerint Therese Lederer munkája önálló alkotás lehetett. Egy recept (Suppe mit Eingebundenem, leves szalvéta húsgombóccal) kivételével, mely megegyezik a Löv könyvében szereplővel.[21]

Marie Kauders német nyelvű szakácskönyve, „Erstes israelitisches Kochbuch für böhmische Küche” címmel, először 1886-ban jelent meg Prágában és utána még több kiadás követte. A teljes cím arra utal, hogy nemzetközi szakácskönyvet szeretett volna írni: „Az első zsidó szakácskönyv a cseh konyha számára, teljes izraelita szakácskönyv – tekintettel az osztrák, magyar, német, francia és angol, valamint a húsvéti konyhára”. Kultúrtörténeti szempontból ez a szakácskönyv képet ad a 19. századi háziasszony életéről és a tehetősebb polgári réteget célozta meg.[22]

A „Szakácskönyv vallásos izraeliták háztartása számára” című, Hercz Rafael Rezsőnének tulajdonított első magyar nyelvű kötetet 1899-ben Budapesten, a Király utca 3. szám alatt működő Schwarz Ignác könyvkereskedő és kiadó jelentette meg. Az előszót csak a kiadó írta alá és nem a szerzőként feltüntetett Herczné. Valójában Therese Lederer könyvének a fordítása, Herczné feltételezhetően csak a nevét adta ehhez a kötethez.[23]

Rosenfeld Mártonné közvetlen és szívélyes stílusú szakácskönyve 1925 körül került kiadásra Szabadkán. Budapesten, a Schlesinger könyvkereskedésnek kiadásában jelent meg. A könyvhöz a szabadkai ortodox főrabbi Deutsch Mózes hitvese írt ajánlást. Szerinte az író célja volt, hogy felhívja a figyelmet a hagyományok betartására a modernizálódó világban. A szabadkai zsidóság büszke volt erre a szakácskönyvre. Főként a magyar polgári családok ételeit tartalmazza és több alkalommal kiadták Budapesten is.[24]

Ganz Ábrahámné kóser szakácskönyvét 1928-ban Dés városában adták ki és pár száz darabot nyomtattak belőle. A székely és zsidó hagyományokat ötvözi a szerző, és az egyszerű vidéki, kispolgári családok ételeit mutatja be. Törekszik az egyszerűségre, de nyelvezete a mai kor számára már nehézkes. Szántó András gasztronómus említést tesz arról, hogy Marie Kaudershez hasonlóan, Ganz Ábrahámné sem szakács, de gyakorlott, több évtizedes tapasztalattal rendelkező háziasszony.[25]

1935-ben Kecskeméten adták ki Giti néni (Adler Aladárné Rand Giti) „A zsidó háziasszony, Hasznos tudnivalók, kóser szakácskönyv (4 személyre)” című könyvét a kecskeméti ortodox főrabbi, Sussmann Viktor jóváhagyásával. A szerző a kezdő és tapasztalt háziasszonyoknak nyújt segítséget és felhívja a figyelmet a nők hagyományos családi szerepére. A könyv a városban élő, polgári családoknak íródott.[26] Cserna-Szabó András szerint Rosenfeld Mártonné és Giti néni szakácskönyve is az európai konyha receptjeit formálta át a zsidó konyha rituális követelményeinek megfelelően.[27]

Ismeretlen szerző(k)től származik „A WIZO[28] kóser szakácskönyve”. Erdélyben működött a WIZO egyik szervezete és itt jelent meg 1938-ban 50 példányban a szervezet nőtagjainak révén.[29] Céljuk a zsidó identitás erősítése és a Palesztinába kivándorolt zsidó háziasszonyok segítése volt, illetve az eladásból származó bevételek szegények megsegítésére való fordítása. A bevezető szakaszban nagyon sok a hasonlóság vagy egyezés Rosenfeld Mártonné „A zsidó nő szakácskönyve” című művével, de a WIZO csupán negyedannyi receptet tartalmaz.[30] Ez volt Kelet-Európában a holokauszt előtti utolsó magyar nyelven kiadott WIZO szakácskönyv, mely segítségével az erdélyi cionista nőszervezet tevékenységére is tudunk következtetni, hozzátéve azt, hogy a kötet nem ír arról, hogy a WIZO egy cionista szervezet, csupán egy a könyvben szereplő hirdetésből derül ki a palesztinai földvásárlás támogatásának a népszerűsítése. Sokáig nem volt elérhető példány Magyarországon, majd 2018-ban a WIZO magyarországi képviselete megjelentette az 1938-as példány reprintjét.[31]

Herbst-Péterné Krausz Zorica „Magyarországi zsidó ételek” című könyve 1984-ben, még a szocializmus időszakában jelent meg először a Minerva Kiadó gondozásában.[32] A kötet forrásaként a szerző elsősorban Rosenfeld Mártonné és Giti néni könyveit használta.[33] A háború után hiánypótló műként ez volt az első kiadásra kerülő zsidó szakácskönyv, és utána még több alkalommal kiadták Magyarországon.

Körner András „A Kóstoló a múltból” című, 2005-ben megjelent személyes hangvételű könyve nem csak szakácskönyv, hanem 19. század végi – 20. század eleji családtörténet. Dédnagyanyja Baruch Teréz (1851-1938) életének eseményeit, kézzel írt receptjeit, leveleit és jegyzeteit mutatja be, bepillantást nyerünk a korabeli középosztálybeli zsidóság életmódjába. A 19. század végi zsidó háziasszony figurája rajzolódik ki, aki számára már nem ismeretlen a női emancipáció fogalma. Kultúrtörténeti szempontból jelentős írás, hiszen a nemi szerepektől kezdve, a háztartási eszközökön át, a vendéglátás, terítés, vásárlás, étkezés, mindennapi tevékenységekig nagyon sok területet érint.[34]

Fűszeres (Bodrogi) Eszter „Fűszer és lélek, zsidó konyha itt és most” című, 2008-ban megjelent szakácskönyve ugyan nem szakad el a zsidó hagyományoktól, de modern elemekkel ötvözi azokat. Főként a 21. századi közép-európai zsidó konyha receptjeit tartalmazza.[35]

Modern és multikulturális munka a 2021-ben angol nyelven megjelent „REDISCOVER – Kalandozások a Duna régió zsidó gasztronómiájában” című szakácskönyv.[36] Kilenc ország tizennyolc szervezete hozta létre a Rediscover projektet, melyhez olyan európai városok csatlakoztak (többek között Szeged, Banja Luka, Sobota, Subotica vagy Regensburg), melyeket a hasonló zsidó örökségi, történelmi háttér köt össze.[37] Az ételreceptek a helyi zsidó közösség tagjaitól származnak és ma is használatban vannak. A könyv központi témája, hogy a zsidó ételreceptek hogyan jelennek meg a mai gasztrokultúrában.[38]

Az európai szakácskönyvek között fontos szerepet tölt be Körner András legújabb munkája, mely „Early Jewish Cookbooks: Essays on the History of Hungarian Jewish Gastronomy” címmel jelent meg. Nem receptgyűjtemény, hanem több tanulmányt tartalmazó elemző munka. A világ első német, jiddis és magyar nyelvű zsidó szakácskönyveit mutatja be nagy részleteséggel, és egy mára feledésbe merült 19. századi pesti sütemény, a bólesz[39] történetét ismerteti.[40]

Czingel Szilvia szerkesztésében 2013-ban jelent meg magyar nyelven „Szakácskönyv a túlélésért” című gyűjtemény, mely a holokauszt irodalom egyik alkotásának tekinthető. A lichtenwörthi koncentrációs táborban fogva tartott Endreiné Weiss Hedvig és négy másik asszony papírfecnikre, képeslapokra lejegyzett receptjeit és élettörténeteiket tartalmazza.[41]

A marosvásárhelyi születésű Király Kinga Júlia 2018-ban „Az újrakezdés receptjei” című munkája szintén a holokauszt irodalomhoz tartozik. A szerző interjút készít tíz erdélyi holokauszttúlélővel, akik az ételek elkészítési módja mellett beszélnek a soáról, a deportálásokról, az üldöztetésről és személyes élettörténeteikről.[42]Az eredetileg szakácskönyvnek indult ötletből kordokumentum, egy hosszabb történelmi időszakot átölelő kultúrtörténeti munka lett.[43]

Körner András tanulmányai és kutatásom alapján kijelenthetjük, hogy a szakácskönyvek kultúrtörténeti szempontból történelmi dokumentumnak, legitim forrásnak minősülnek. A társadalomtudományban alkalmazott vizsgálati módszerek eszközeivel lehet és szükséges vizsgálni őket. Fontos a forráskutatás, a szövegek elemzése és a hasonló szakirodalmi munkákkal történő összevetésük. A szakácskönyvek szerkezete, a szövegek nyelvezete, szóhasználata az adott kor vagy földrajzi régió jellegzetességeit mutatja. A kiadások földrajzi helyének és az adott ételek régiónkénti fogyasztásának elemzésével meghatározható, hogy az olvasóközönség milyen országban élhetett, milyen társadalmi csoporthoz tartozott. A szakácskönyvek a vendéglátásról, főzési, családi szokásokról is tartalmaznak információt, ebből pedig következtetni lehet a nemi szerepekre is. Az írásokból megállapítható a szerző vallásossághoz való viszonya, eltávolodásának a mértéke. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a társadalmi integráció megjelenik a szakácskönyvekben is.[44]

Jegyzetek

[1] Loise O. Vasvári: Nem és emlékezet a táplálkozási élettörténet-írásokban a holokauszt idején és után, Anzdoc, 2016. https://adoc.pub/nem-es-emlekezet-a-taplalkozasi-elettrtenet-irasokban-a-holo.html [2021.09.23.]

[2] Jüdische Küche und Essgewohnheiten in Deutschland vor dem Holocaust, Informationen, Beiträge und einige Rezepte zusammengetragen von W.D. Grün, Heimatbund Finnentrop e. V.

https://www.heimatbund-finnentrop.de/index_htm_files/juedische_kueche.pdf [2021.09.22.]

[3] Joseph Stolz könyvének címe németül: Kochbuch der Israeliten, oder prakt. Unweisung, wie man nach dem juedischen Religionsgruenden alle Gattungen der feinsten Speisen kauscher bereitet.

[4] Jüdische Küche und Essgewohnheiten in Deutschland vor dem Holocaust, Informationen, Beiträge und einige Rezepte zusammengetragen von W.D. Grün, Heimatbund Finnentrop e. V.

https://www.heimatbund-finnentrop.de/index_htm_files/juedische_kueche.pdf [2021.09.22.]

[5] „Für die Bekenner der mosaischen Religion war nun so viel ich weiß, noch kein solches Buch vorhanden und hauptsachlich aus diesem Grunde und um vielen zugleich nützlich sein zu können, gab ich den öfteren Zufforderungen gebildeter Israeliten gerne nach, und entschloß mich zum Druck meiner Handschrift.”

[6] Heimatbund Finnentrop, Jüdische Küche und Essgewohnheiten in Deutschland vor dem Holocaust, Informationen, Beiträge und einige Rezepte zusammengetragen von W.D. Grün, https://www.heimatbund-finnentrop.de/index_htm_files/juedische_kueche.pdf [2022.02.05.]

[7] Julie Löv könyvének címe németül: „Die wirtschaftliche israelitische Köchin oder neues vollständiges Kochbuch für Israeliten. Ein unentbehrliches Handbuch für wirthliche Frauen und Töchter” . A könyv megtalálható az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében és egy másolata az ELTE Hebraisztika tanszékén. (forrás: Zsido.com, Dombi Gábor: Kultúrtörténész konyhában és kabaréban. https://zsido.com/kulturtortenesz-konyhaban-es-kabareban/ [2022.03.14.])

[8] Eredeti angol nyelvű címe: „Jewish Manual; or, Practical Information in Jewish and Modern Cookery with a Collection of Valuable Recipes & Hints Relating to the Toilett.”

[9] „Jewish Cookbooks 1815-1945” in Henry Notaker’s Old Cookbooks and Food Histor. www.notaker.com/bibliogr/jewish.htm [2022.03.14.]

[10] Michael’s Bookshop, Catalogue, Lady Montefiore’s Cookbook 1846. http://www.michaelsbookshop.com/catalogue/lady_montefiore_s_cookbook_1846.htm. [2022.03.30.]

[11] Libi Ataire: Where Mistery and Jewish History meet., Courtly and Kosher. http://libiastaire.weebly.com/courtly-and-kosher.html. [2022.03.31.]

[12] Michael’s Bookshop, Catalogue, Lady Montefiore’s Cookbook 1846. http://www.michaelsbookshop.com/catalogue/lady_montefiore_s_cookbook_1846.htm. [2022.03.30.]

[13] Henry Notaker’s Old Cookbooks and Food History, Jewish Cookbooks 1815-1945 (www.notaker.com/bibliogr/jewish.htm)

[14] A jiddis szakácskönyv címe: Nayes follshtendiges Kokhbukh fir di yidishe kikhe. Ayn unentbehrlikhes handbukh fir yidishe froyen und tökhter nebst forshrift fon flaysh kosher makhen und khale nehmen, iberhoypt iber raynlikhkayt und kashrut

[15] Ozer Bloshteyn: Kokh-bukh far Yudishe froyen

[16] Körner András: Early Jewish Cookbooks, Essays on Hungarian Jewish Gastronomical History, Amazon, 2022. https://www.amazon.com/Early-Jewish-Cookbooks-Hungarian-Gastronomy/dp/9633864291 [2022.03.28.]

Ceupress, 2022. https://ceupress.com/book/early-jewish-cookbooks [2022.03.20.]

[17] A könyv címe magyarul: Szakácskönyv izraelita asszonyoknak, mely tartalmazza a legkülönfélébb főzés és sütési módokat, egy teljes étlapot és a zsidó háztartás vezetéséhez és berendezéséhez szükséges pontos útmutatót is.

[18] Notaker bibliográfiájában ez volt a harmadik zsidó szakácsknyv, mert Julie Löv könyve ott nem szerepel.

 

[19] A könyv címe magyarul: „Szakácskönyv izraelita asszonyoknak: alapos útmutató arra vonatkozólag, hogyan lehet az ételeket, különösen az izraeli konyha fogásait előismeretek nélkül ízletesen és jól, a vallási előírásoknak megfelelően megfőzni.”

[20] Salzwasser Verlag (2010), Unikum Verlag (2011), Kochbuch Verlag (2013), Vero Verlag (2014), Fachbuchverlag-Dresden (2015).

[21] Körner András: Early Jewish Cookbooks, Essays on Hungarian Jewish Gastronomical History, Amazon, 2022. https://www.amazon.com/Early-Jewish-Cookbooks-Hungarian-Gastronomy/dp/9633864291 [2022.03.28.]

Ceupress, 2022. https://ceupress.com/book/early-jewish-cookbooks [2022.03.20.]

[22] Özvegy Marie Kauders: Teljes izraelita szakácskönyv, Gabbiano Print Kiadója, Budapest, 2009

[23] Cserna-Szabó András: „Budapest, 5659. ádar hóban. Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről. Szombat, Gasztro, 2016.08.11. https://www.szombat.org/gasztro/cserna-szabo-andras-budapest-5659-adar-hoban [2021.09.22.]

[24]Körner András: Early Jewish Cookbooks, Essays on Hungarian Jewish Gastronomical History, Amazon, 2022. https://www.amazon.com/Early-Jewish-Cookbooks-Hungarian-Gastronomy/dp/9633864291 [2022.03.28.]

Ceupress, 2022. https://ceupress.com/book/early-jewish-cookbooks [2022.03.20.]

[25] Ganz Ábrahámné: Kóser szakácskönyv, Szántó András gasztronómus ajánlása, Budapest, 2005. (Az 1928-as könyv újbóli kiadása)

[26] Giti néni: A zsidó háziasszony könyve, Hasznos tudnivalók, Kóser szakácskönyv (4 személyre), Ábrahám Márton Könyvnyomdája, Kecskemét, eredeti könyv reprintjét kiadta: Stoffel és Társai Kft.

[27] Cserna-Szabó András: „Budapest, 5659. ádar hóban. Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről. Szombat, Gasztro, 2016.08.11. https://www.szombat.org/gasztro/cserna-szabo-andras-budapest-5659-adar-hoban [2021.09.22.]

[28] WIZO: Women’s International Zionist Organization vagyis a Nők Cionista Szervezete.

[29] Ismeretlen szerző:A WIZO szakácskönyve, WIZO Hungary, Budapest, 2018.

[30] Körner András: Early Jewish Cookbooks, Essays on Hungarian Jewish Gastronomical History, Amazon, 2022. https://www.amazon.com/Early-Jewish-Cookbooks-Hungarian-Gastronomy/dp/9633864291 [2022.03.28.]

Ceupress, 2022. https://ceupress.com/book/early-jewish-cookbooks [2022.03.20.]

[31] uo.

[32] Herbst Péterné Krausz Zorica: Magyarországi zsidó ételek, Minerva, Budapest, 1984.

[33] Herbst-Krausz Zorica: Régi zsidó ételek, Corvina, Budapest, 1988.

[34] Körner András: Kóstoló a múltból, Egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjai és konyhája, Vince Kiadó, Budapest, 2005.

[35] Fűszeres Eszter: Fűszer és lélek, Zsidó konyha itt és most, Next Wave Kft, Budapest, 2010.

[36] Könyv eredeti angol címe: REDISCOVER COOKBOOK Advantures in the Jewish Gastronomy of the Danube region, Budapest, Szeged város hivatalos turisztikai honlapja, 2021.

http://szegedtourism.hu/wp-content/uploads/2021/03/Rediscover-Cookbook-online-1.pdf.

[37] A Rediscover – Rediscovering jewish heritage for tourism projekt az Interreg Danube Transnation Programme keretében valósult meg

[38] REDISCOVER COOKBOOK Advantures in the Jewish Gastronomy of the Danube region, Budapest, Szeged város hivatalos turisztikai honlapja, 2021, http://szegedtourism.hu/wp-content/uploads/2021/03/Rediscover-Cookbook-online-1.pdf [2022.02.03.]

[39] Csiga formájú, fahéjas, diós és mazsolás kelt tésztából készült sütemény, melyet a pesti Herzl kávéházban árusítottak a Gyertyánffy házban. Forrás: Körner András: Early Jewish Cookbooks, Essays on Hungarian Jewish Gastronomical History, várható megjelenés (Amazon): 2022. április 30. https://www.amazon.com/Early-Jewish-Cookbooks-Hungarian-Gastronomy/dp/9633864291 [2022.03.28.]

várható megjelenés (Ceupress):2022. május https://ceupress.com/book/early-jewish-cookbooks [2022.03.20.]

[40] Körner András: Early Jewish Cookbooks, Essays on Hungarian Jewish Gastronomical History, Amazon, 2022 https://www.amazon.com/Early-Jewish-Cookbooks-Hungarian-Gastronomy/dp/9633864291 [2022.03.28.]-

Ceupress, 2022. https://ceupress.com/book/early-jewish-cookbooks [2022.03.20.]

[41] Cserna-Szabó András: Rézi a Páczban, Gasztronómiai írások, Helikon Kiadó, 2021.

[42] Péntek Orsolya: A legutolsó előtti pillanat, Múlt és Jövő Zsidó kulturális folyóirat és Könyvkiadó, 2019. https://multesjovo.hu/wp-content/uploads/aitfiles/f/i/file_57_9.pdf [2022.03.30.]

[43] Király Kinga Júlia: Az újrakezdés receptjei, Erdélyi zsidó történetek életről, éhségről és reménységről, Marosvásárhely, Mentor Könyvek Kiadó, 2018.

[44] Körner András: Early Jewish Cookbooks, Essays on Hungarian Jewish Gastronomical History, várható megjelenés (Amazon, 2022. https://www.amazon.com/Early-Jewish-Cookbooks-Hungarian-Gastronomy/dp/9633864291 [2022.03.28.]

Ceupress, 2022. https://ceupress.com/book/early-jewish-cookbooks [2022.03.20.]