Összesen 169 találat (1 - 20) : Végső István.
A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.
A Lefkovicsék … Tovább »
Végső búcsút vettek Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésztől, a nemzet színészétől kedden Budapesten, a Farkasréti temetőben. Az életének 78. évében, méltósággal viselt betegség után elhunyt színészt, rendezőt családja, barátai, pályatársai … Tovább »
A kormánylap publicistájának mai cikke szerint a 12 éve elhunyt „Csurka író, politikus és látnok” volt.
A kormánylap nem először méltatja az 1989 utáni antiszemitizmus vezéralakját. Ehhez idézi Csurka egyik 1998-as írását, amely szerint
„Ez a kor, amelyben élünk, … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája
A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »
A magyarországi mezővárosokba betelepülő zsidóság vallási intézményrendszerének létrejötte és térbeli elhelyezkedése több tényező által befolyásolt folyamat eredménye volt. Mindenekelőtt az istentiszteletre, a rituális fürdésre, a beteg- és szegénygondozásra, valamint a temetkezésre … Tovább »
A Heisler s a Mazsihisz elleni kiterjedt támadás mögött azonban végső soron nem személyes vagy politikai okokat kell keresni – ezek másodlagos tényezők. A döntő tényező két történelemszemlélet összecsapása: egyik oldalon a 20. századi nemzeti sérelmi diskurzus áll, a másikon … Tovább »
Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.
Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »
Kedves, jó hangulatú képet dob föl a facebook. Fölé hajló férfire okosan figyelő kutya ül az esőben. Budapest, 1966. A remek zsánerek fényképésze, Chochol Károly fotója.
A Szent István körút elején járunk. Szürkéllő, sokrétűen tagolt házak sorával keretezett nagyvárosi … Tovább »
“A Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regényemben a Dunát multikulturális tömegsírnak neveztem.”
január 2. szombat
Az Emlékezz örökké Valira című önéletrajzi regényében Tišma* saját életéről vall. A könyv egyik fontos mondata a zsidósors jellemző ellentmondásával … Tovább »
Az Ipolyságra visszatért túlélők nagy része képtelen volt a szeretteikre emlékeztető utcák és házak között élni, legtöbbjük már 1945-46 -ban elhagyta nemcsak a várost, hanem az ujjá alakuló Csehszlovákiát is.
Akik maradtak, megpróbáltak beilleszkedni, bízva egy békésebb, … Tovább »
Pándi Pál irodalomtörténész, kritikus és politikai tanácsadó több, eltérő műfajú szöveget magában foglaló kötetének szerkesztője egészen kitűnő munkát végzett.
Ugyanis a személyiség legbelső magjához éppen a végső oldalakon férkőzhetünk a legközelebb. Az utolsó … Tovább »
A politikai őrségváltáshoz társított társadalmi-lakhatási diszkrimináció
Történetünk idején a túlélő kortársak fél évtizeddel tudták maguk mögött a második világháború pusztításait. Jószerivel véget érni nem akaró – egymásra torlódó – rendszerváltó forgatagban … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
Az Újlipótvárosban csak egyszer „laktam”: két hónapot töltöttem egy Tátra utcai védett házban – hogy ott a zsidók mennyire voltak védettek, azt éppen Richter Gedeon története mutatja –, negyvenedmagammal egy kétszobás lakásban, kényelemben a zongora alatt.
Gyalog, … Tovább »
Minden ceremoniális reprezentációnak megvan a maga jól érthető politikai nyelvezete.[1]
A győztes római császárok a hagyományos és kötelező ikonográfia szerint megkoreografált triumphus során keltették életre világraszóló győzelmüket s „mutatták fel” a nagyközösség … Tovább »
Avagy zsidó öngyűlölet Tiszaeszlár idején
Talán nem a legjobb gondolat azzal kezdeni egy cikket, hogy tárgya marginális jelenség. A zsidó öngyűlölet kapcsán társadalomtörténeti szempontból elsősorban mégis ezt hangsúlyoznám. Ha valóban az ebbe a kategóriába sorolható … Tovább »
Életének 68. évében elhunyt Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, újságíró – közölte közösségi oldalán a Magyar PEN Club, amelynek 2011 óta az elnöke volt.
A hír szűkszavú, de tudjuk, két héten keresztül kórházban lélegeztetőgépen küzdött … Tovább »
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.
Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »