Nem építenek lépcsőket… a hatodik évben, miután az esőzések véget értek, mert ez a föld javítását szolgálná a hetedik évre.

A szomjúság járványa címmel jelent meg a kortárs izraeli költészetet bemutató kétnyelvű antológia.

Rabbi Simon azt mondja: A szőlőfürtről még a szombatévben is leveheti a száraz levelet.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

Riccardo Di Segni római főrabbi bemutatta a Talmud olasz fordításának első kötetét.

A Talmud a zsidóság törvényeinek, szokásainak gyűjteménye, amelyet különböző korokban és helyeken állítottak össze. A zsidó Biblia (héberül Tóra, azaz Mózes öt könyve) utáni második … Tovább »

Teveszőr és bárány szőrének keveréke, ha a zöme teveszőr megengedett, ha a zöme bárány szőre, tiltott. Fele-fele arányban tiltott. Ugyanez érvényes a len és a kender keverékére.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó … Tovább »

Régi barátunk és munkatársunk, Uri Asaf, akinek Misna-fordítását hétről hétre közöljük, hirtelen felindulásában (és nagy tudatossággal) lefordította a bibliai Jónás könyvét. Fordítását ezúton nyújtjuk át internetes olvasóinknak. 

“Vad bivaly, háziállatnak számít, a kutya vadállatnak. Rabbi Meir azt mondja: háziállatnak. A sertés háziállatnak. Az elefánt és a majom vadállatnak. Az ember mindegyiket használhatja teherhúzásra, szántásra vagy szállításra. “

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) … Tovább »

“Egyszer valaki magot vetett a szombatévben a szőlőjében. A dolog Rabbi Ákivá fülébe jutott, aki azt mondta: Az ember nem tehet tilossá olyasmit, ami nem az övé.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

“Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül?  Minden oldalon hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

“Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja, tiltásnak tesz ki negyvenöt szőlőtövet.”

Ha valaki öt szőlőtőkét ültet egy sorban, Bét Sámáj szerint ez szőlőskert, de Bét Hilel szerint nem számít szőlőskertnek, csak ha legalább két sor van belőle.

Egy sor uborka, egy sor tök, egy sor egyiptomi bab [és újból] egy sor uborka Rabbi Eliezer szerint szabad, a bölcsek megtiltják.

Búzát vetett, és meggondolta: inkább árpát vetne. Meg kell várnia, míg a vetés elférgesedik és fel kell szántania, csak ezután vethet árpát.

Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?

Ne szánts ökörrel és szamárral együtt, (MTörv 22). Szántóföldedet ne vesd be kétféle vetőmaggal és a szőlődet ne vesd be kétféle vetőmaggal, (Lev 1, 9).

“Mikor a poharát megtöltik azt mondja: Amit hagyni szándékozom a pohár alján,  az a tized…”

“Prozelita és pogány, kik a pogány apjuktól örököltek, a prozelita testvér mondhatja a pogány testvérnek: Vedd a  bálványokat, én veszem a pénzt [valamely fizetség fejében].”

“…a szegény, aki kenyérdarabokat vagy datolya szeleteket kapott [alamizsnaként], tizedet fizet külön, mindegyik után.”

“A városba megy, ahol nem ismer senkit, azt mondja: Ki jártas itt? Ki rója ki tizedet? Valaki azt válaszolja: Én. Nem bíznak benne.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

Ha abból az okból veszi fel a gyümölcsöt, hogy ne menjen veszendőbe, mentes [a tizedtől].