Ami életben tart minket, az az árulkodó hang, mely az Engesztelés
Napján, minden évben egyszer megszólal. Ez a csend vékony és törékeny
hangja.

Jöjj és lásd, mikor Ábrahám először belépett a barlangba, fényt látott
és mikor felszállt a por, két sír bontakozott ki a sötétségből. És ekkor
Ádám, a képmása szerint felemelkedett, és látta Ábrahámot, és
mosolygott. Ekkor Ábrahám elhatározta, hogy ide fog temetkezni.

Milyen látvány hasonlít leginkább a csipkebokor látványára? Egy
középkori himnusz szerint a főpap látványa, (héb. máre kohen). A főpap
látványa, amint egy karcolás nélkül kisétál a szentek szentjéből.
Halálos csendben, mezitláb jár, akár Mózes, akit a látvány előtt
felszólítottak: oldd le a te saruidat. Csak az apró arany gránátalmák
csilingelnek a főpap köntöse szélén.

Vajon az égő csipkebokor
valóban csipkebokor (Exod.)? A fordítás
hagyomány, amely mögött nehezen látszik a megtett út.
A
Septuaginta csipkebokor gyanánt batost, a Vulgáta rubust említ.

Bíró Dániel halálos jegyességben él a tudással, s mivel a tanulás során
négyezer évnyire repül környezetétől, Lábass Endre először arról
kérdezte, hogy lehet túlélni egy ilyen házasságot úgy, hogy közben az
emberi kapcsolatok is megmaradjanak. A tudományokból éppen annyi
ismeretet szerezhetünk a világról, mint amennyit más emberek által
elsajátíthatunk, felelte a magát tréfásan szabadúszó egyiptológusnak
nevező tudós, aki Halász Pétert, Erdély Miklóst vagy Dixit is a barátai
közt tudhatta.

Az Izraeli Kulturális Intézert szeretettel látja Agi Mishol, a modern izraeli költészet kiemelkedő alakjának budapesti látogatása alkalmából rendezett programjain:
 

November 16. és 18. között Agi Mishol lesz az újonnan alakult Izraeli Kulturális Intézet vendége. Agi Mishol a modern izraeli költészet kiemelkedő alakja, 2009-ben publikálta Hazalátogatás című versciklusát.

“A zsargon a legfiatalabb európai nyelv, csak négyszáz éves, vagy ennél is fiatalabb. Még nem fejlődtek ki benne világos nyelvi formák, melyre igény lenne. Kifejezésmódja tömör és gyors, nyelvtana nincs. A nyelv kedvelői hiába próbálnak nyelvtankönyvet írni, a zsargon továbbra is beszélt nyelv marad, soha nem jut nyugalmi állapotba, de a nép nem is bízza a nyelvészekre.”

Mikor helyet foglaltam a szokásos sarokban, az akvárium és a könyvszekrény között, valaki a nevemen szólított. Körülnéztem, de nem láttam, ki az. Tőlem jobbra ismeretlen nő ült, olyan ötvenes, akinek a haja, a tarkóján kis konty félébe volt szedve. Szemben volt az ablak, mögötte eső és sötétség, bal felől díszhalak úszkáltak az akváriumban. Ki szólíthatott a nevemen?
 

Kafka távol áll a zsidóságtól, mégis mélységesen zsidó szerző; művei
leginkább az életrajz, az ödipális konfliktus és a lélektan fényében
értelmezhetők, de inkább afelé hajlanánk, hogy mindez semmivel sem visz
hozzá közelebb. Kafka profetikus és ironikus, öntudatos és bizonytalan.

Kié Kafka? A Szombat folyóirat februári számának címe igen találó, hiszen nem csak a hagyaték körül kialakult, valóban kafkai perre utal, de arra is, hogy Kafka milyen sokféle hagyomány és elbeszélés metszetében tudta és nem tudta meghatározni saját identitását is. A lapszámbemutatón ott jártunk.
 

Februárban a Szombat című folyóirat egy egész számot szentel a prágai születésű írónak, kedden pedig a Bálint Házban beszélgetnek a hagyatékáról abból az alkalomból, hogy a Szombat című folyóirat Kafkának szenteli februári számát.
 

Kerekasztal-beszélgetés és a Szombat folyóirat februári, Kafka-számának bemutatója

Januári számunk tartalmából:
 

„Amerikában a kommunista rock ’n’ roll zenekar volt a stichünk”
Somló Tamással beszélgetett Szegő Péter
”Apukám volt zsidó és édesanyám mamája. Somló Iván Tamás néven születtem 1947-ben. A szüleim úgy gondolták, hogy az akkor … Tovább »

Uri Asaf festőművész és költő legújabb kiállítását 2009. január 7. és 23. között tekinthetik meg az érdeklődők a XIII. kerületi művészek kiállítótermeként elhíresült Újlipótvárosi Klub Galériában. A kiállítást január 7-én 18 órakor Beke László művészettörténész nyitja meg. 

Uri Asaf festőművész és költő legújabb kiállítását 2009. január 7. és 23. között tekinthetik meg az érdeklődők a XIII. kerületi művészek kiállítótermeként elhíresült Újlipótvárosi Klub Galériában. A kiállítást január 7-én 18 órakor Beke László művészettörténész nyitja meg. 

„A szerény szertartásra / kiküldött tisztviselő / átadta a papírokat. / Te, akinek soha nem volt bizonyítványa / egyszerre halotti bizonyítványod lett, / igazi, címeres, / mint azok, kik mindenből / kitüntetéssel vizsgáznak. / Azt is megkérdezték, vajon szeretném-e / ha átírnák apám halotti bizonyítványát. / Aztán magára hagyta a sírkő ikreket, / egymás mellett,/ és csengetett.”

Szép faleveleket választottam. A szombat szereti az árnyalatnyi meglepetéseket, amelytől oly mostohán meg lett fosztva. A háztetőkön azbeszt víztárolók. A jeruzsálemi víz mélyről jövő artézi. A királyok esőit már megittuk. Kemény a víz, kiáltó íz. Vízkövület, ősvíz, utolsó jégkorszak. A víztároló tisztítása közben jól látszik a Cion Hegye, San Simon fenyői, a kolostorpark. Béke is lehetne.
 
 

Uri Asaf Izraelben született. 1947-ben telepedett le szüleivel Budapesten. 1968-ban Budapesten, az ELTE-n fejezte be tanulmányait, mint a kémiai tudományok doktora. Ezzel egyidőben kezdte el rajz- és festészeti tanulmányait. Uri Asaf festő és költő, aki elismert egyetemi professzorként kereste kenyerét. Festőművészként több egyéni kiállítása volt Magyarországon, legutóbb pl. Pannonhalmán, és Jeruzsálemben is. 2000-től tagja a Jeruzsálemi Képzőművészek Szövetségének. Költőként 2006-ban jelent meg negyedik kötete, a Festőversek.

Nátán Alterman és Jehuda Ámicháj a héber költészet 20. századi klasszikusai. Uri Asaf fordításában közöljük verseiket.