Összesen 135 találat (61 - 80) : Uri Asaf.
“A megbízható ember tizedet ad az után is, amit eszik, az után is, amit elad, az után is, amit vásárol, és nem megy írástudatlanok társaságába.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »
A keverék olaj Bet Sámáj szerint [adó]köteles, Bet Hillél szerint [adó]mentes .
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »
Mikortól szabad a lehullott mag akárkinek? Amikor már a görnyedt hátú szegények mindent felszedtek.
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »
“…a fürt, melyet lecsíp, a levelekbe gabalyodik, majd a földre hull és a szemek szétgurulnak. Ez a gazdát illeti. Aki kosarat tesz a szőlőtőke alá, miközben a fürtöket vágja, a szegényeket rövidíti meg.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni … Tovább »
Két szár len sichehá (szándékosan otthagyott termés) , három már nem, két szőlő szem lehullott szőlőnek számít [peret], három már nem…
“Ha két ember közösen bérbe vesz egy szántót, felesben fizetik a szegény embernek járó tizedet…”
“Ha valaki… összegyűjtötte a szegletet… Adja annak a szegény embernek, aki elsőként az útjába kerül.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően … Tovább »
“Ha minden vagyonát a rabszolgájára írja, az felszabadul.”
“(Ha) a rablók learatták a (termés) felét, aztán ő (a gazda) a másik felét, szegletet ad az általa learatott termés után.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »
“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”
Az iszlám Európában – helyzetkép, kockázatelemzés, Interjú Gárdos Péterrel, Clara Royer-val és Uri Asaffal, Jónás könyve új fordításban!, Seres Attila: Zsidó százalékok reneszánsza, Gantner Ádám: A szobapincér. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!
“Ha a király felőled kérdez, [imádság közben] ne válaszolj.”
Ha szamárháton ül, szálljon le, ha nem szállhat le, fordítsa a fejét Jeruzsálem felé, ha nem tud arra fordulni, gondoljon a Szentek Szentjének Házára.
“Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem imádkoznak. De az ámidá, a mezuzá[5] és az ételáldás számukra is kötelező.”
“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”
Pergamenre írt Misna-lap a Kaufmann gyűjteményből. A Brachot traktátus kezdete.
Bráchot (Áldások)
Maimonidesz misna magyarázata[1]
Mily bőséges a Te jóságod, amit fenntartasz a Téged félőknek (Zsolt. 31, 20)
„Mitől létezik a világ, mitől mutatkoznak meg az Atyák? A Tórát tanuló kisgyermekek hangjától. Ezek a gyermekek mentik meg a világot.” (Zohár)
Uri Asaf legújabb verseskötete folytatja a zsidó költészeti hagyománnyal való párbeszédet. Egyszerre érzéki és metafizikus ez a költészet, a magyar irodalom rendkívüli koncentráltságú megnyilatkozása. Három verset közlünk a kötetből.