Misna magyarul – Kilájim 5.

“Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja, tiltásnak tesz ki negyvenöt szőlőtövet.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá és Demáj traktátus után most a Kilájim traktátust közöljük folytatásokban. A traktátus első része a hozzá fűzött magyarázatokkal itt, a második része itt, a harmadik rész itt, a negyedik rész itt olvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

*

KILÁJIM: MISNA 5 /1

Kiszáradt szőlőskert. Ha akad rajta tíz megfelelően ültetett szőlőtő, bét szeá[1] területen, gyatra (ritkás) szőlőnek számít. Ritkás szőlő, melyet nem rendben ültettek, át kell rendezni, hogy kettő szőlőtő hárommal szemben legyen, mert ez a szőlő ismérve, ha nem, az nem számít szőlőnek.  Rabbi Meir azt mondja: Ha a szőlőskert látszatát[2] kelti, akkor az szőlő.

KILÁJIM: MISNA 5 /2

Szőlő, melyet úgy ültettek, hogy [a sorok között] kisebb a távolság, mint négy könyök, Rabbi Simon azt mondja: Az nem szőlő. Bölcsek azt mondják: Szőlő, de a közbenső sorok nem látszanak.

KILÁJIM: MISNA 5 /3

A szőlőn keresztül vezető árok tíz tenyér mély és négy széles,[3] Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: Ha a szőlő elejétől a végéig egyenes, olyan, mintha két részre osztaná a szőlőt, és vethetnek bele. Ha nem, akkor szőlőprésnek való.[4] A szőlőben lévő présgödör mélysége tíz, szélessége négy. Rabbi Eliezer azt mondja: Vetnek bele. Bölcsek megtiltják. Őr halom[5] a szőlőben tíz magas és négy széles, oda vethetnek. Ha azonban a szőlőtő szárai ránőnek a halomra, oda nem ültethet mást.

KILÁJIM: MISNA 5 /4

Ha szőlőt ültet a szőlőprés [mélyedésébe] vagy gödörbe, annak legyen pereme,[6]akkor körülötte vethet mást is. Rabbi Joszi azt mondja: Ha nincs meg körülötte a négy könyök, ne ültessen semmit. Ház a szőlőskertben, ültethet benne.

KILÁJIM: MISNA 5 /5

Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja,[7] tiltásnak tesz ki negyvenöt szőlőtövet. Mikor? Ha négy vagy öt könyök távolság választja el a szőlőtöveket a sorokban. Ha úgy ültetik a szőlőtöveket, hogy hat vagy hét könyök választ el minden sort, ez tiltást jelent tizenhat könyök sugarú körben, minden irányban, vagyis kör és nem négyzetes alapon.

KILÁJIM: MISNA 5 /6

Ha zöldséget lát a szőlőben, és azt mondja: Ha odaérek, leszedem, szabad. [A szőlő termése] nem tiltott. Ha azt mondja, leszedem, mire visszatérek. Ha közben kétszázad mértékben növekedett, tilos.[8]

KILÁJIM: MISNA 5 /7

A szőlőskertben járt és közben magok hullottak a kezéből, vagy az öntözővízzel, vagy a trágyával, vagy ültetés közben a szél a szőlő közé vitte a magot, megengedett. Ha szemből fúj a szél,[9] Rabbi Ákivá azt mondja: Ha az [az oda hordott mag] levelet hajt, forgassa meg a földet. Ha kizöldül, csapkodja ki belőle a magokat, ha a gabona megérett, égesse el.

KILÁJIM: MISNA 5 /8

Bogáncsot[10] hagy nőni a szőlőben. Rabbi Eliezer azt mondja, tilos a kilájim miatt. A bölcsek azt mondják: Nem tilos, csak akkor, ha ez szokásos, termesztésre való növény. Az írusz és a kiszom[11]és a király liliom, és sok egyéb fajta mag, nem számít kilájimnak a szőlőben. A kánbosz (kánábisz), Rabbi Tárfon szerint nem kilájim, de a bölcsek szerint az. Az articsóka kilájim a szőlőben.

 

[1]Bét szeá: terület mérték, 50 X 50 könyök.

[2]Látszat: akkor is, ha nincs meg benne a 2 – 3 szőlőtő elrendezés.

[3]Tenyérszélesség mértéke szerint.

[4]Ha nem egyenes az árok, vagy a méretei nem megfelelők, akkor préselhetnek benne szőlőt.

[5]Őr halom, ahonnan a szőlőt figyeli.

[6]Perem, azaz 6 tenyér széles rész.

[7]Helyén hagyja: vagyis nem gyomlálja onnan ki.

[8]Tovább szüretelt és visszatér a zöldséghez, amely közben nagyobb lett.

[9]Szemből fúj a szél: A gazda jól látja, ahogy a szél behordja a vetőmagot  a szőlőbe.  Előtte való esetben hátulról érkező szélről beszélt.

[10]Olyan bogáncs (vagy tüskés növény) mely a tevék számára ehető.

[11]Írusz és a kiszom héber szavak. Héb. írusz (mai jelentése nőszirom) valamilyen fűszernövényre vonatkozik, a kiszom, valószínűleg kiszosz, azaz borostyán.