Misna magyarul – Kilájim 7.

“Egyszer valaki magot vetett a szombatévben a szőlőjében. A dolog Rabbi Ákivá fülébe jutott, aki azt mondta: Az ember nem tehet tilossá olyasmit, ami nem az övé.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá és Demáj traktátus után most a Kilájim traktátust közöljük folytatásokban. A traktátus első része a hozzá fűzött magyarázatokkal itt, a második része itt, a harmadik rész itt, a negyedik részittolvasható.

Héberből fordította és magyarázatokkal ellátta: Uri Asaf.

*

KILÁJIM: MISNA 7 /1

A szőlő hajtását a földbe temeti. Ha nem temeti be három tenyér vastagon földdel, nem ültethet oda magot, még akkor se ha kivájt tökben vagy agyagcsőben ülteti.[1] Ha sziklában lévő földbe helyezi a szőlőhajtást, akkor is ültethet magot mellé, ha három ujjnyi föld van felette. Térd formájában visszahajlított szőlőtő, [a megműveléséhez szükséges] hat tenyér távolságot a második gyökértől[2] mérik.

 

KILÁJIM: MISNA 7 /2

Meghajlít és a földbe ültet három szőlőágat, úgy, hogy az eredeti szárak is látszanak.[3]Rabbi Eliezer ben Cádok azt mondja: Ha van köztük legalább négy könyök, és nem több mint nyolc, összeadódnak [szőlőt képeznek], ha nem, nem adódnak össze. Elszáradt szőlőtő tilos, de nem tilt.[4] Rabbi Meir azt mondja: A gyapot mellé is tilos ültetni, de nem tilt. Rabbi Eliezer, Cádok nevében mondja: A szőlő fölé tilos, de nem tilt.[5]

 

KILÁJIM: MISNA 7 /3

A következő esetekben tilos ültetni, de a kihajtott mag, [ha mégis ültetett] nem kilájim. A szőlőskertben lévő káráhát egy része,[6]a szőlőskertben lévő ösvény egy része, a lécrács közti részek, a lécrács alatti rész, ahol nincs szőlő. De a szőlőtő alatt és körülötte és a szőlőskert határa a kilájim szempontjából tiltott.[7]

 

KILÁJIM: MISNA 7 /4-5

Ha valaki szőlőjét a szomszéd érett, álló gabonája fölé hajtja, az tilossá válik, és ő ezért felelős. Rabbi Joszi és Rabbi Simon azt mondják: Nem tehetünk [kilájim miatt] tilossá olyasmit, ami nem a mienk. Egyszer valaki magot vetett a szombatévben a szőlőjében. A dolog Rabbi Ákivá fülébe jutott, aki azt mondta: Az ember nem tehet tilossá olyasmit, ami nem az övé.[8]

 

KILÁJIM: MISNA 7 /6

Ánász [itt: tolvaj] magot vetett egy szőlőben és elment onnan, le kell aratni, akár ünnepnapon is.[9]  Mennyit fizet a munkásoknak? A termés harmadát. Ha ennél többet kérnek, szokása szerint learatja, ha kell az ünnep után. Mikortól neveznek valakit ánásznak? Mikor már elfelejtik.[10]

 

KILÁJIM: MISNA 7 /7

Ha az erős szél a gabonára hajlította a szőlőtöveket, azonnal vágja le azokat. Ha nem tudta levágni, nem tilos. Ha a gabona termése vagy szára a szőlő alá hajlik, visszahajlítja, mint a zöldségek esetén, ez nem okoz tiltást. Mikortól okozhat a gabona tiltást? Mikortól gyökeret eresztett. És a szőlő? Mikor eléri a fehér bab nagyságát. Teljesen érett és száraz gabona és érett szőlő nem okoznak tiltást.[11]

[1]Kivájt tökben vagy agyagcsőben ültetett mag áttöri a falat, mikor kihajt, és eléri az oda temetett szőlő hajtását, ekkor tiltott keverék (kilájim) keletkezik.

[2]Második gyökér: Ahol újra kinő a földből a meghajlítás után.

[3]Ezáltal összesen hat szőlőtő látszik.

[4]Elszáradt szőlőtő mellé a megadott határ betartása mellett lehet csak ültetni, de nem tilt: vagyis nem okoz tiltott keveréket más növénnyel.

[5]Szőlő fölé: Ismét meghajlított és földbe temetett, és kihajtott szőlőágról van szó, mely felett nincs elég vastag földréteg.

[6] Káráhát: tisztás a szőlőben, ez esetben a tisztásnak, a beültetetlen földterület egy része.

[7]A szőlőtő alatt közvetlenül, hat tenyér szélességben körülötte, és négy könyök a szőlőskert határában tilos mellé ültetni mást.

[8]A szombatévben a földet senki se birtokolja, ezért Rabbi Ákivá nem állapíthat meg kilájimot ez esetben.

[9]Elment onnan: a szőlő tulajdonosa elzavarta. A szőlő tulajdonosának ki kell vágni onnan azt a gabonát, amit a tolvaj vetett.

[10]Mikor már nem emlékeznek a tulajdonos nevére, és mindenki azt hiszi, hogy ez az ánász (tolvaj földbitorló) földje.

[11]A misna második fele azt vizsgálta, hogy a gabona vagy a szőlő a fejlődés milyen állapotában okozhat kilájimot, mikortól okozhat tiltott keveréket.