Összesen 3,731 találat (3641 - 3660) : U. A..
RÉGI ÍZEK – ZSIDÓ ÉTELEK ״FŐCÍM״ ALATT ZAJLOTT EGY GASZTRONÓMIAI FESZTIVÁL OKTÓBER VÉGÉN A BUDAPESTI KULACS ÉTTEREMBEN. AZ ÍZES VÁLLALKOZÁS NEM CSAK ZSIGERI EMLÉKEKET CSALT ELŐ TUDÓSÍTÓNKBÓL:
Nem ettem még gefilte fish-t és kreplachot sem. Így van ez manapság egy ilyen kelet-európai … Tovább »
A harmadik közgyűlés előtt
December elsején tartja a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soron következő „parlamentjét”, hogy elemezze az előző közgyűlés óta végzett tevékenységét, értékelje eredményeit, feltárja fogyatékosságait, közösen döntsön a következő hónapok … Tovább »
A Mózes öt könyvében művi vetélésre való utalást nem találtunk.
Egy helyen szól a beleset folytán bekövetkezett vetélésről: „Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot … Tovább »
(1908-1944)
Szeptember 8-án zárult Schnitzler János emlékkiállítása, mint az Első Magyar Látványtár Alapítvány gyűjteményének második megmutatkozása az Óbudai Társaskör Galériában.
Schnitzler János (1908-1944) életéről alig tudunk többet, mint amit a Művészeti Lexikon … Tovább »
Karinthy Ferenc: Staféta
»Van ma antiszemitizmus, én azonban úgy mondanám: természetesen ma is van antiszemitizmus. Vannak olyan írók, akikről én is tudom, szívük mélyén nem szeretik a zsidókat, történtek botrányos esetek is, de nyilvánosan ez még a sokat emlegetett írószövetségi … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett … Tovább »
Szüksége van országunknak a külföldi tőkére, várjuk a befektetni szándékozókat, minden segítséget megadunk a vállalkozóknak… Nem soroljuk tovább az ismerős mondatokat. Naponta találkozunk hasonló megfogalmazásokkal a rádióban, a televízióban, a nyomtatott sajtóban, mondják … Tovább »
(részletek)
A halogatott reménység megbetegíti az elmét. Mi az én erőm, hogy reménykedjem, mi az én végem, hogy magam törtessem?
Megtört. Ma telik be a félszáz esztendő.
Nyolc nappal halála előtt izente: Magyarország velem együtt a sír partján bolyong. Én nemsokára leszállók. … Tovább »
Ismerős nóta
Ismerős érveléshez folyamodik Sándor András, miközben azt bizonygatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus (Új Magyarország, július 31.). Szerinte az antiszemitizmus látszatát a pozícióit féltő zsidó értelmiség kelti, hogy ezen az alapon eleve visszautasíthasson … Tovább »
Az első alapítványtevő alighanem az Úr volt. Utólag, 5751 évvel a Teremtés alapítvány létrehozása után kétségtelen, hogy bár a szándék nemes, s az így keletkező világegyetem működőképes volt, a jogi formaságok terén elkövetett mulasztások később komoly bonyodalmakhoz vezettek.
Kezdjük … Tovább »
A Magyar Szocialista Párt XIII. kerületi híradójának júliusi számában érdekes felhívás jelent meg. “Kedves Állástalan Sorstársaim!” – szólította meg a munkanélkülieket az aláíró, Böhm Zsuzsanna, aki az alkalmi tapasztalatcserén kívül azt is kilátásba helyezte, hogy a kerületben … Tovább »
Szenes Hanna és két társa, az angol hadsereg ejtőernyős csoportja, 1944 nyarán azért lépte át a magyar határt, hogy a zsidók kimentését segítse. Joel Palgi, aki hármuk közül túlélte a borzalmakat, 1945. március 21-én levelet írt Szenes Hanna édesanyjának – Pestről Budára. Többek … Tovább »
Amióta – negyvennégy éve – Bronislaw Huberman nincs az élők sorában, a világ zenei közvéleménye Yehudi Menuhint tudja a legnagyobb élő hegedűművésznek. Az egybevetés kettejük között több okból helytálló. Mindketten Mozart-korban, Huberman tizenegy, Menuhin tizenkét évesen lépett … Tovább »
Látogatás Felekiné Gáspár Anni otthonában
Közel a kilencvenhez, fiatalos frissességgel emlékezik a megpróbáltatásokkal teli múltra, beszél a jelenről és a jövőről Felekiné Gáspár Anni Munkácsy-díjas festőművész.
Lakóhelyén, a zuglói régi, kissé megkopott külsejű, … Tovább »
Joel Barnea tanácsossal ülök szemben az izraeli nagykövetség virággal díszített szobájában. Arra kérem, bemelegítésként szóljon néhány szót önmagáról.
Szülei felvidékiek, a háború után emigráltak, majd a hatvanas évek elején Izraelben telepedtek le. Barnea úr Genfben … Tovább »
… de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyelvű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Hanna magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára … Tovább »
„A csodák hat napja” című könyvet Abádi Ervin, magyar származású izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben.
Egészen a … Tovább »
Láng György
1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagytak a gyilkos hidegben. A felvidéki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igyekezett … Tovább »