“Idén száz éves a Radnóti gimnázium épülete.” Ez az állítás már két éve is igaz volt, és még nagyon sokáig igaz is lesz.

A március 17.-re, keddre előrehozott izraeli választásokon összesen 26 párt indul. Közülük 11 az, amely a különböző felmérések alapján túllépheti a 3¼ százalékos bejutási küszöböt, és képviselőt küldhet az állam fennállása óta a huszadik Kneszetbe.

A két, legszélesebb … Tovább »

Az Ártatlanok? 1944-es bemutatója

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Az érdeklődő olvasó bőségesnek tűnő szakirodalmat böngészhet a budapesti zsidóság 1944–1945 közötti üldöztetésének történetéről. Ha azonban figyelmesebben vizsgáljuk a témát, azt tapasztalhatjuk, hogy még alapvető kérdések sincsenek megnyugtatóan feltárva. A világháború … Tovább »

Lassú, méltóságteljes beszéde volt, ha anekdotát, ha viccet mondott, akkor is. Azt hiszem, írásaiban sem tudta a tempót felgyorsítani. A színész Sinkovits Imre évekig járta az országot Egy katona megy a hóban című hosszú versével; az emberekben még nem fakult el a havas … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Franciaországban a hagyományos katolikus antiszemitizmus gyakorlatilag megszűnt, annál erőszakosabb zsidóellenes támadásokat követnek el arab származású merénylők, akik Izraelen vélnek ily módon bosszút állni. A szociológus szerint válságban van a franciaországi zsidóság társadalmi … Tovább »

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A Jobbikkal kapcsolatos karantén-politikáról egy megállapítás bátran tehető: csőd.

A náci birodalom második emberének volt egy merőben más természetű fivére is.

A Nyílt Társadalomért Archívum „Csillagos házak” akciójához kapcsolódva a Goethe Intézet a Németországból indult STOLPERSTEINE / BOTLATÓKÖVEK elnevezésű képzőművészeti projekttel emlékezik a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Karsai László történész beszéde a 2014. március 19-i Holokauszt-megemlékezésen

A kérdést jó harminc éve akkor hétéves fiam tette föl holokauszt túlélő történész apámnak, aki elgondolkozva nézett unokájára. A fogaskerekű vasút lassan haladt velünk a Normafa felé, kirándulni … Tovább »

A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

Az 1944-es német megszállás áldozatainak szánt emlékmű projektje hatalmas vitákat váltott ki.Az alábbiakban a Mandiner összeállítását közöljük.

Tel Avivban emlékművet avattak a szexuális irányultságuk és nemi identitásuk miatt a Holokauszt során üldözöttek emlékére.