Kalandos körülmények közepette találtak egy különleges, ezernyolcszáz éves szarkofágot Askelonban az izraeli hatóságok. 

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Klezmer a forradalom után

Ungváry Krisztián több tárgyi tévedést is tartalmazó cikket írt a nagy budapesti gettóról és annak állítólagos megmentőiről (A megmenekülés napja, január 17.). Ungváry szerint a budapesti zsidók életét Gerhardt Schmidhuber tábornok mentette meg, amikor katonáit a nagy budapesti gettó védelmére kirendelte. Erre pedig Szalai Pál, a nyilaspárt rendőrségi összekötője vette volna rá a tábornokot.

Az érdeklődő olvasó bőségesnek tűnő szakirodalmat böngészhet a budapesti zsidóság 1944–1945 közötti üldöztetésének történetéről. Ha azonban figyelmesebben vizsgáljuk a témát, azt tapasztalhatjuk, hogy még alapvető kérdések sincsenek megnyugtatóan feltárva. A világháború … Tovább »

Az újra-felfedezett írónő: Szenes Erzsi

 – új könyv Raoul Wallenberg életéről

 Nikosz Mihaloliakoszt, az Arany Hajnal elnökét bűnszervezet alapításával és futtatásával vádolják.

Szombat reggel a görög rendőrök letartóztatták Nikosz Mihaloliakoszt, a neonáci Arany Hajnal párt elnökét. Mihaloliakosz ellen bűnszervezet alapítása és futtatása a vád, … Tovább »

A Tett és Védelem Alapítvány nevű jogvédő szervezet 42,5 millió forintnyi támogatást kapott az Orbán kormánytól.

1. Radnóti Zoltán: A régi szabály szerint: aki fizet, az rendel…

Édler Eszter: Ius murmurandi – A morgolódás joga mindenkit megilleti. Különösen … Tovább »

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Szokás ilyenkor éjjel fennmaradni, tanulni, emlékezve és ellensúlyozva, hogy őseink a Tóraadás éjszakáján, mi tagadás, nem voltak felkészülve az eseményre, és elaludtak. A zsinagógai hagyományos ünnepköszöntő mellett több helyen is tartanak éjszakai … Tovább »

Aviézer Ravitzky: A kinyilatkoztatott vég és a zsidó állam. Kalligram kiadó, 2011. 384 oldal, 2700 Ft.
Aviézer Ravitzky izraeli történészprofesszor nagyszabású eszmetörténeti feladatra vállalkozott művében: a hagyományos zsidó messiáseszme és a cionizmus viszonyát, konfliktusos … Tovább »

„Úgy fogd fel a képregényt, mint a film és a könyv közti átmenetet.” Kozma Péter a képregény és a karikatúra magyarországi nagy ikonja. A kArton Galéria és egy hatalmas kortárs művészeti gyűjtemény tulajdonosa. Nála futnak össze a művészet ezen ágának magyar és külföldi … Tovább »

Szabó Károly, a “bőrkabátos ember”

„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

Nyílt levélben fordult a szlovák államfőhöz dr. Lebovits Imre, miután
Ivan Gasparovic fasisztának nevezte Esterházy Jánost, felvidéki magyar
politikust, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el.
Ivan Gasparovic szlovák államfő helytelenítette az Esterházy szobor
kassai felállítását, mert szerinte a politikus “a fasizmus híve volt”.

Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

A modern Európa történelmében van két meghatározó, szimbolikus jelentőségű esemény: az egyik I. Károly kivégzése, 1649-ben, a másik XVI. Lajosé, 1793-ban. Ezeknek az eseményeknek a szimbolikus értékét az adja, hogy precedens nélküliek – előttük (de utánuk sem) történt hasonló esemény. Legitim uralkodókat természetesen megöltek fellázadt alattvalóik – de nem ítéltek halálra.

Sólyom László: „A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés.”
 

A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
 

Forradalmak és zsidók:
márciusi számunk tartalmából
Szalai Miklós: Zsidóság és forradalmak az idők folyamán
„Ezeknek a forradalmaknak, s a törvénnyel szentesített királygyilkosságoknak, amelyekben kulmináltak, a mélyebb jelentése a politikai hatalom deszakralizálása, amely … Tovább »