Mégsem kérték a rendőri biztosítást, ezért történhetett meg szeptember 28-án a Király utcai Sirály kávézónál a támadás.

Megtámadtak egy magyar színházat, egy kabarét, bántalmazták a szereplőket, a közönség tagjait, az előadás rendezőjét Budapesten 2008. szeptember 28-án este. Mindig így volt, mindig így lesz. Néha van szünet. Verésszünet. Ölésszünet.
 

Forrás: Hírszerző “Pöttyös az inged? Buzi-e vagy?Fested a hajad? Buzi-e vagy?Piros a cipőd? Buzi-e vagy?Mit eszel? Mignont? Buzi-e vagy?Füvet szívsz bazze’? Buzi-e vagy?Kefíret iszol? Buzi-e vagy?Ilyen törpe, szar a kutyád? Buzi-e vagy?Szemüveges vagy? Buzi-e vagy?Nem eszel húst? Buzi-e … Tovább »

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

A Sirályban szombaton bemutatták Toepler Zoltán Gecy című
botránydarabját ifj. Sebő Ferenc rendezésében, amiről kiderült, hogy nem is
botrányos. A Gecy inkább humoros, mint provokatív, és sokmindent elmond az
undorító világról, amiben élünk.

Vasárnap este neonácik támadták meg a Sirályt, ahol ifj. Sebő Ferenc
rendezésében a Budapesti Zsidó Színház és a Városi Színház
színtársulata a Gecy című Toepler Zoltán darabot mutatta be előző este.
A premiert egy gerillamarketing-kampány előzte meg, melynek során az
alkotók többek között vicces ál-werkfilmekkel próbálták felhívni a
figyelmet a Gecyre.

Legendás kék szeme volt, férfias sármja idősebb korában csak erősödött, de Paul Newman azok közé a hollywoodi nagyságok közé tartozott, aki tehetségével, maníroktól mentes játékával, sokoldalúságával hódított és vált több mint fél évszázadra állócsillaggá. Newman szombaton 83 évesen adta fel a tüdőrákkal szembeni küzdelmet.

A Théâtre du Rond-Point szeptember 16-án Daniel Mesguich rendezésében mutatta be a politikus és író Jacques Attali darabját, amely történelmi kutatásokra és tanúvallomásokra épül.

Az este során hallhatsz a MASZA Izraeli ösztöndíjakról, és különféle Izraeli nyári projektekről

A magyarországi zsidóság demokratikus és plurális képviseletének megalakításáról lesz szó. Az utóbbi időben számos megbeszélés és vitafórum tárgya ez a gondolat, melyeken gyakran kibogozhatatlanul keveredik a felszólalásokban és az indulatokban az a két egymással összefüggő, mégis elválasztandó kérdés, hogy „ki képviselje a zsidókat”, illetve „ki rendelkezzék a zsidóság javára kárpótlásként, állami juttatásként vagy kompenzációként megállapított kifizetésekkel”.

A lengyel filmiskola majd valamennyi nagy alkotója eredetileg festőnek készült, Andrzej Wajda is. Wajda persze nemcsak filmes, hanem színházi rendező is, számos legendás krakkói előadás mesteri inszcenizátora, aki általában úgy hódítja meg magának a megrendezni kívánt darabot, hogy skicceket készít róla

Kardos Dániel Jeruzsálemben és a pesti Zeneakadémián tanult, és évek óta kreatív alkotója a magyar world-jazz világnak. “Négyes”-ében, úgymint a Tritonban és a Ruáchban, a klezmer és balkán zenei hatások mellett szentimentálisabb darabokat, valamint jazzesebb felfogású számokat is hallhatunk. 

„Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, amelynek tagjai félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

„Néha úgy érzem, hogy a zsidók jelenléte probléma nagyon sok európai számára. Nem tudnak mit kezdeni a holokauszttal. Megoldatlan ellenérzések kavarognak bennük. Izrael eszköz számukra, hogy ne csak Izraelt kritizálják, hanem a zsidókat is.”

Madách Imre Az ember tragédiája című színműve pornófilm változatának elkészítésével, a magyarság meggyalázásával vádolta meg a szélsőjobboldali Kurucinfo honlap a Sirály kulturális központban szeptember 27-i premierre váró darab szereplőit, rendezőjét. 

Kertész Imre Nobel-díjas írónak ítélték oda Olaszországban a Cesare Pavese (1098-1950) íróról és költőről elnevezett irodalmi elismerés, a Grinzano-Cesare Pavese különdíját, amelyet az antifasiszta olasz szerző születésének 100. évfordulója alkalmából adtak ki. 

Menachem Kipnis egyike volt a második világháború előtti lengyelországi zsidó kulturális élet legismertebb alakjainak. Nemcsak énekesként szerzett nevet, de folklór kutatásai máig nélkülözhetetlenek a jiddis világ megismeréséhez.
 

A Zsidó Nyári Fesztivál komoly költségvetéssel és igen nagy publicitással dolgozó kulturális eseménysorozat. Most augusztusban már tizenegyedszer rendezik meg Budapesten. 

Veszélyes terepre merészkedik egy operaénekes, ha adottságait a könnyűnek nevezett műfajban is kamatoztatni próbálja, ám olykor – mintegy a szabályt erősítő kivételként – adódnak csodák. Azt teremtett az 1983-ban elhunyt Klaus Nomi, és teremt most a brazil Edson Cordeiro, aki a drezdai Klazz Brothersszel állt össze egy rendkívüli projektre.

“Tangó… Ahol a lelkek találkoznak, ahol egy pillanatra megáll az idő, ahol két ember táncol, és nem létezik más, csak a férfi és a nő.”