Kepecs Ferenc/Népszava 2008. június 4. Nyolcvannyolc éve, 1920 június 4-én írták alá a trianoni szerződést, huszadik századi magyar történelmünk traumatikus dokumentumát. Ennek alapján területünk kétharmadát elcsatolták, nemzettársaink több mint harminc százalékát pedig kisebbségi … Tovább »

Fejtő Ferenc holttestét kedden hozzák Magyarországra Népszava 2008. június 4. Még nem döntötte el Fejtő Ferenc családja, hagyományos temetéssel vagy hamvasztással vesznek-e végső búcsút a hétfőn elhunyt történész-újságírótól. Holttestét jövő hétfőn Párizsban ravatalozzák … Tovább »

borsonline.hu 2008. június 3. Adolf Hitlert szívesen látnák viszont a Németországba látogató turisták – állítja a Berlinben nyíló Madame Tussauds panoptikum szóvivője, épp ezért a júliusban kezdődő kiállításon a náci diktátor viaszbábúját is felállítják a tervek szerint. … Tovább »

Életének kilencvenedik évében vasárnap este Moszkvában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin világhírű orosz író. Halálhírét fia, Sztyepan közölte az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel. Beszámolója szerint édesapja otthonában, szívelégtelenség következtében halt meg helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt.
 

Szombaton emlékeznek Európa-szerte a náci népirtás roma áldozataira: 1944. augusztus másodikán történt ugyanis, hogy egyetlen éjszaka alatt, mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytábort. Több mint 60 év elteltével is még mindig százával fekszenek jelöletlen tömegsírokban, elfeledve az egykori áldozatok az ország számos településén.

“Apám emberségéről viszont épp ebben a kiélezett helyzetben derült ki, hogy mennyit ér. Ő a saját anyjával szemben is megvédte az én anyámat. A jelenetnek, melyben eldőlt, hogy ki kihez tartozik, négy évesen tanúja voltam, és minden másnál mélyebb nyomot hagyott bennem.”

“A mattbarna kosztümös hölgy gyönyörű: rózsaszín őszibarackkal kevert bronz fakéreg a bőre és csodásan barna a szeme. Általa jut szóhoz – a szentimentális Karmelicka utca részvételével – a minduntalan „felejteni” vágyó lélek megannyi olcsó kívánsága és szükséglete. Ekkor már mézes az alkony, és úgy, mintha nem lehetne tovább élni.”

A mediterrán hangulatú Pécsett nyáron pezseg az élet. Baranya 200 ezres lélekszámú megyeszékhelyének főterén, a Széchenyi téren egyre-másra váltják egymást a turistacsoportok. A város egyik legismertebb jelképe, a Dzsámi előtt a Pécsi Tudományegyetem megfáradt hallgatói pihenik ki a vizsgázás fáradalmait, a Király utca kerthelységeiben üldögélve a város színe-java kortyolgatja a Dunántúli Naplót olvasván a pécsi sörfőzde habos, párától csillámló nedűit. 

Templomrekonstrukció 200 millió forintért – A mennyezeti freskó újrafestetése a következő generációra marad Forrás: Népszabadság A Temesvárról csecsemőként Magyarországra menekített Turai János felmenői maguk is zsinagógaépítő emberek voltak. A kisfiú Békéscsaba … Tovább »

Azon, hogy szép állat-e a turul lehet vitatkozni, de teljesen felesleges. Azon sem nagyon érdemes most történetünk szempontjából elmélkedni, hogy mint jelkép, megállja-e a helyét egy XXI. századi normális társadalomban.
 
 
 
 

A mai zsidó népiség és vallás összefüggéseiről komoly vita bontakozott ki az Élet és Irodalom, illetve a www.zsido.com hasábjain. A különféle álláspontokat erőteljesen színezte a szerzők világnézeti elkötelezettsége, hozzáállása. Novák Attila írására Köves Slomó, a Chabad-EMIH rabbija reagált, majd erre viszontválaszolt „Montefiore” és ismét Novák Attila. A vita lényege akörül forog, hogy a zsidóság mennyiben azonos magával a vallással, illetve milyen egyéb tartalmai vannak, lehetnek. Az alábbiakban csokorba gyűjtve, időrendben közöljük a vita dokumentumait.
 

Bár kevesebb támogatásra számíthatnak idén a szervezők, 30 százalékkal olcsóbbak lesznek a XI. Zsidó Nyári Fesztivál belépői. Az augusztus végén kezdődő rendezvénysorozat díszvendégének Steven Spielberg amerikai filmrendezőt kérték föl – hangzott el a programsorozatot beharangozó sajtótájékoztatón.

“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”

Életünk tele van olyan szellemi KRESZ-táblákkal, melyek ismeretére kora gyermekkortól fogva tanítanak minket otthon, az iskolában vagy éppen a TV-ben. Ezek egy része segít eligazodni az életben és megkímél minket attól, hogy mindent a magunk kárán kelljen megtanulni, így időt, fáradtságot és nem kevés bosszúságot spórolnak meg nekünk. 

„Izgalmas, modern helyként szeretném bemutatni Magyarországot, hogy ne csak a gulyás és az operett jusson róla az izraeliek eszébe, hanem például a kortárs tánc, a film és jazz is, amikre Izrael nagyon is vevő” – állítja Lányi Eszter, aki tavaly ősz óta Magyarország izraeli nagykövetségének kulturális attaséja.

 A tordasi iskola új igazgatója augusztus 1-jétől Kosaras Péter Ákos. Ő az a történelemtanár, aki tavaly egy internetes portálon SS-egyenruhában pózolt. Könyvét egy szélsőjobbos kiadó jelentette meg. A helyi képviselő-testület most mégis alkalmasnak találta a Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény vezetésére. Pályázatában azt írta: az iskola jó hírnevét szeretné öregbíteni.
 
 

Tamás Gáspár Miklós (1948) filozófus, publicista, a hazai szellemi élet sajátos alakja, aki hosszú ideig az SZDSZ-ben politikai pályát is magáénak mondhatott, ám ideológia-politikai útkeresése és a magyar valóság változása továbblendítette ennél. Újabban a magyar baloldali rendszerkritika egyik kimagasló képviselőjévé vált, ezért is beszélgettünk vele az úgynevezett antiglobalizációs mozgalmak krédójáról. 

Az ember egy idő után, ha már eleget ült háttal a másiknak támaszkodva, úgy érzi, összenőttek. Először csak a gerincük. Hosszan, a nyaktól a farkcsontig, keskeny vonalban. Ez attól is függ, egyforma magasak-e. Mivel Avi alacsonyabb volt Shaynál, összenövésük csupán hátközépig tartott.
 

Érdekel a misztika. Három éven át Londonban éltem, ott tanultam
kabbalát. A szöveg, a nyelv lenyűgözött. A Zóhár, a Merkaba misztika.
Rengeteg inspirációt merítettem belőle. Az álomversek pedig valóban az
álmok és a versek rendkívüli hasonlóságán alapultak. Életünk
egyharmadát átalusszuk, de az életünk akkor is zajlik.
 
 

Leibowitz kiindulópontja rossz; Goethét idézi – akit gondolkodóként becsülök, költőként bálványozok, vallási kérdésekben viszont teljesen inkompetensnek tartok. Vajon melyik vallásra mondott igent Goethe? Aki úgy nyilatkozik, hogy „akinek tudománya és művészete van, annak már van vallása is, akinek viszont se tudománya, se művészete, annak legyen vallása”(1) – nos, az elárulta, hogy a vallás lényegéből semmit se értett meg!