Dr. Schweitzer József országos főrabbi születésének 100. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztek tegnap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) és a Magyar Hebraisztikai Társaság szervezésében a Rumbach Sebestyén … Tovább »

Márkus Dezső és az izraelita felekezet törvényesen bevetté nyilvánítása

[…]

A zsidó vallás törvényesen bevetté nyilvánításának előmozdításában a kongresszusi alapon álló zsidóság erőfeszítései is szerepet játszottak. […] Az 1890-es évek elején felgyorsuló … Tovább »

Az ötvenes években volt szokásban, hogy a kiemelkedő tudományos és művészi tevékenység honorálására létrehozott Kossuth-díjat a munkásosztály élenjáró képviselői kapták – hiszen a kor hivatalos felfogása a munkásosztályt tekintette az emberi nem élcsapatának. 1956 után … Tovább »

Egy portré lehet attributált vagy nem attributált. Nem attributált portréról akkor beszélünk, ha az ábrázolt személy közismertségére bízzuk képünk felismerhetőségét.

Amennyiben az ismert személyről kialakult képet meg akarjuk másítani, vagy ki akarjuk egészíteni, attribútumot … Tovább »

Hargittai István és Komoróczy Géza a minap megjelent Jeremiás nyomában című beszélgetés-kötetükben beengedik az olvasót legintimebb személyes terükbe. A kötet Komoróczy Géza életét és pályáját mutatja be, de Hargittai István életeseményei is fel-felbukkannak benne.

Az … Tovább »

A Magyar Hebraisztikai Társaság közleménye
a Schweitzer József-emlékdíj és Emlékérem odaítéléséről
A Schweitzer József v. orsz. főrabbi emlékére a család által alapított Emlékdíjat
a Kuratórium ebben az évben
Kövér Andrásnak
ítélte, Löw Imánuel drágakövekkel foglalkozó … Tovább »

Vajda Károly, az intézmény új rektora közleményben számolt be az egyetemen bevezetett új intézkedésekről. A legfontosabb fejlemény két, a honi zsidó közéletben ismert tudós/oktató bevonása az egyetem keretei közé.

Az új rektorhelyettes az ELTE hebraisztika szakán (is) végzett … Tovább »

A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)

A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »

A Schweitzer József-emlékdíj kuratóriuma 2018. február 19-i ülésén úgy határozott, hogy az emlékdíjat a 2018-as évben Xeravits Géza egyetemi tanárnak ítéli oda, aki másfél évtizedes kimagasló nemzetközi és magyar tudományos munkásságát az elmúlt két évben is számos … Tovább »

Beszámoló a Magyar Hebraisztikai Társaság 2017. évi Schweitzer-lectures konferenciájáról.

2017. február 14-én a Magyar Hebraisztikai Társaság első ízben rendezte meg a Schweitzer-lectures konferenciát, prof. Dr. Schweitzer József (zc”l) országos főrabbi, az Országos Rabbiképző … Tovább »

2016. január 27-én a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont
a Schweitzer József-emlékkonferenciának.

A konferencia egyszerre volt megemlékezés és tudományos esemény, egyúttal újabb lehetõség a vallásközi párbeszédre. Ugyanakkor az eseménynek – részben talán sans savoir, … Tovább »

Emlékkonferencia Schweitzer József tiszteletére.

Heisler András kiemelte: ez az integráció mutatkozik meg abban, hogy a konferenciát közösen szervezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli … Tovább »

A magyar szellemi, illetve közélet jelesei közül többen nyilatkozatban álltak ki Heisler András mellett, a Népszabadság internetes oldalán. A szöveget alább közöljük. 

“Az elmúlt napokban Heisler András személye a sajtóban sorozatos támadások célpontjává vált. Közeledik … Tovább »

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

Példátlan eset történt a Scheiber Sándor-díj odaítélésekor. Eleve több hetet késett a díjátadó ünnepség, a kuratórium által előterjesztett listáról pedig a minisztériumban kihúzták Iványi Gábor lelkész nevét.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

A Magyar Örökség-díjat legutóbb a szokásosnál eggyel kevesebben vették át. Miután a bírálóbizottság visszadobta a Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbiról készült méltatást, az érintett úgy döntött: kéri, hogy tekintsenek el a díj átadásától.

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést Perczel Anna építész, Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész és Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró vehette át.
Perczel Anna átveszi az elismerést Szászfalvi Lászlótól