Schweitzer emlékkonferencia – 2017

Írta: elte-btk-ókortudományi-intézet - Rovat: Hírek - lapszemle

Beszámoló a Magyar Hebraisztikai Társaság 2017. évi Schweitzer-lectures konferenciájáról.

Zsengellér József

2017. február 14-én a Magyar Hebraisztikai Társaság első ízben rendezte meg a Schweitzer-lectures konferenciát, prof. Dr. Schweitzer József (zc”l) országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, a Magyar Hebraisztikai Társaság alapító elnöke tiszteletére, halálának második évfordulója (jahrzeit) alkalmából (az esemény meghívója – Nyitrai Mónika grafikai terve).A konferencia keretében a Schweitzer család és a Magyar Hebraisztikai Társaság (a továbbiakban: MHT) által alapított Schweitzer József-emlékdíj is átadásra került, a díjazott alkotást: Turán Tamás „Akadémikus vallásosság: Goldziher mint tudós és zsidó” című, 2016-ban megjelent dolgozatát Komoróczy Géza, az odaítélő bizottság tagja méltatta.A konferencia nyitóbeszédeA konferenciát Zsengellér József, az MHT elnöke, a Schweitzer-lectures egyik szervezője nyitotta meg, aki egyúttal a KRE HTK dékánjaként a házigazda szerepét is ellátta, mivel e tudományos rendezvénysorozat első alkalmának a KRE HTK (Ráday u. 28.) adott otthont.

Zsengellér József először is köszöntötte a jelen lévő Schweitzer családot: Schweitzer József özvegyét, Ági nénit, Schweitzer / Vince Ágnest és férjét, Vince Mátyást, Schweitzer Gábort és feleségét, Török Petrát, és valamennyi egybegyűltet; majd elmondta: a Schweitzer-lectures gondolata a tavalyi Schweitzer József-emlékkonferencián merült föl, maga az elnevezés Biró Tamás (főmunkatárs, ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék) MHT-tagtársunktól származik. A Magyar Hebraisztikai Társaság fölkarolta e kezdeményezést, és vállalta, hogy útjára indítja a sorozatot, melynek állandó szervezőjeként az évenkénti megrendezésről is gondoskodik – mégpedig Schweitzer professzor úr halálának évfordulója (svát 17.) körül -, változó helyszíneken: az MHT különböző háttérintézményeiben (ELTE, OR-ZSE, PPKE stb.). Elnök úr beszélt a Schweitzer József-emlékdíj alapításáról is, amelynek jelentősége vitathatatlan a magyarországi hebraisztikai kutatások és kiadványok történetében. I. SzekcióNyitóbeszéde után Zsengellér József Turán Tamásnak, az MTA Judaisztikai Kutatócsoport főmunkatársának adta át a szót, aki az I. szekció levezető elnökeként Oláh Jánost, az OR-ZSE rektorhelyettesét, a Judaisztika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát kérte föl előadása megtartására. Oláh János

Oláh János: A pécsi Hevrá Kádisá emlékező rítusai a 20. század elején

Az előadás rövid tartalmi kivonata: „A pécsi Chevra Kadisa 1909-ben újította meg alapszabályát, amelyet 1917-ben módosított. Ebben az alapszabályban pontosan megfogalmazza: (33. §.) »A Chevra Kaddisa az elhunytak lelki üdvére szolgáló és emléküket megörökítő kegyeletes szertartások teljesítésére kötelezi magát…« E szertartások tartalmát és azok vallási-néprajzi vonatkozásait kívánom ismertetni a konferencia hallgatói előtt, és azok értelmezéseit, történelmi- és néprajzi hátterét »megvilágítani«.” Oláh János személyes témaválasztásáról a következőképp vallott: „Schweitzer József 34 évig volt Pécsett főrabbi és már 2 éve nincs velünk. Ezért gondolom, hogy Pécshez és az elmúláshoz kapcsolódó téma indokolt tőlem, aki az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanára vagyok, amelynek a professzor úr 12 éven át volt főigazgatója és több mint 30 éven át tanára.”A kérdések, megjegyzések elhangzása után Turán Tamás a szekció második előadóját, Biró Tamást, a konferenciasorozat egyik ötletgazdáját s egyúttal egyik szervezőjét szólította. Biró Tamás

Biró Tamás: Narratívák a status quo hitközségekről

Az előadás rövid tartalmi kivonata: „Schweiter József egy tanulmányának címében »különleges magyarországi zsidó közösség«-ként jellemzi a status quo ante irányzatot: azon közösségeket, akik nem csatlakoztak sem az 1869-ben megalakuló kongresszusi, sem a két évvel később felálló orthodox országos szervezethez, hanem „megmaradt[ak] abban a jogállapotban, amelyben az egyetemes gyűlés előtt a hazai hitközségek voltak” (Schweitzer, 2005:134). A valóságban nagyon sokfélék voltak azok a közösségek, amelyek ilyen vagy olyan okoknál fogva nem kötelezték el magukat.Ezzel szemben a közfelfogás egy homogén, sem ortodox, sem neológ, hanem köztes irányzatként tekint a status quo ante közösségekre. Ők azok, akik mindkét irányzat előnyeit képesek voltak egyesíteni. Vagy akik egyik oldalon sem álltak ki elveik mellett? Ők azok, akik a szakadás két pártjával szemben a magyarországi izraelita hitközségek egységét képviselték. Vagy éppen azok, akik további szakadással súlyosbították a helyzetet? Emberarcú ortodoxia vagy tradicionális neológia? Számos narratíva született az elmúlt másfél évszázadban arra vonatkozóan, hogyan is határozhatjuk meg ezt a (nem feltétlenül meghatározható, és nem is szükségképpen meghatározandó) »különleges közösséget«.A kérdés aktualitását a MAZSIHISZ és az EMIH közötti küzdelem adja a status quo örökségéért, és az ezzel járó közjogi státuszért. Schweitzer József emlékének ajánlom azt a gondolatkísérletemet, amelynek során amellett érvelek, hogy a status quo a neológ spektrum egyik végének tekinthető.”Hivatkozás: Schweiter József, ’Egy különleges magyarországi zsidó közösség, a status quo ante’. In: idem (szerk), „Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket.” Tanulmányok a zsidó történetírásról (Universitas Kiadó–Judaica Alapítvány, Budapest, 2005, pp. 134–141).

A teljes összefoglaló itt olvasható.

támogatás