Összesen 465 találat (401 - 420) : Scheiber.
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
The May issue of Szombat begins with a critical essay by Miklós Szalai who calls attention to the impossibility of a dialogue with fundamentalism (including the Jewish variety) and calls fór the creation of an independent, secular Jewish identity. The editorial reply to this essay points out that Szalai … Tovább »
May 1996 The May issue of Szombat begins with a critical essay by Miklós Szalai who calls attention to the impossibility of a dialogue with fundamentalism (including the Jewish variety) and calls for the creation of an independent, secular Jewish identity. The editorial reply to this essay points out … Tovább »
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.
Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.
Mérhetetlenül … Tovább »
Lapzárta után:
A Hitközség Izraelben járt vezetői elvi megállapodást kötöttek a Midreset Jerusálájimmal (az Országos Rabbiképző Intézet Vallástanárképző Kara – a Pedagógium – anyaintézetével) az ORI kibővítéséről. A jeruzsálemi tanintézmény új megbízott rektort küldene … Tovább »
RÓMAI KORBÓL SZÁRMAZÓ, HÉBER FELIRATÚ SÍRKÖVEKET TALÁLTAK ÓBUDÁN AQUINCUM FELTÁRÁSAKOR * A XI. SZÁZADTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG A MAI ALAGÚT UTCÁNÁL TEMETKEZTEK ELŐDEINK * A PESTI CHEVRA KADDISA 1788-BAN ALAKULT
Ros Hásono előtt és a két nagy ünnep között benépesülnek a temetők, … Tovább »
Nagy várakozással tekintettem a BZSH-, illetve a MAZSIHISZ-választások elé, jóllehet a választásokat közvetlenül megelőző néhány nap, de mindenekelőtt a választáson történtek már bizonytalanná tettek a választások komolyságát illetően.
AZ ELŐHANGULAT akkor tetőzött, … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről
Előzmények
A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencvenedik … Tovább »
Az alábbi táblázatban a budapesti neológ templomok életéről találnak néhány 1994-es számadatot olvasóink. Az adatok tájékoztató jellegűek, nem pontos számbavételen, hanem az egyes templomkörzetek rabbijainak vagy elnökeinek becslésein alapulnak. Ha azonban kisebb pontatlanságok … Tovább »
(Szerk.: Haraszti György. Bp., MTA Judaisztikai Csop. 1993. I. köt.: 444 old., II. köt.: 445-745 old.)
A XIX. SZÁZAD közepe táján jelentkezett először az igény a magyar zsidóság középkorig visszanyúló múltjának feltárására. Az első vázlatos visszapillantások publikálása … Tovább »
Dr. Binjámin Gát-Rimonnal beszélget Schőner Alfréd
Az Izraelben közismert személyiség Marton Benőként, 1913-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben védte meg doktori értekezését. „Simon Ha-Cádik és kora” címmel. 1937-ben avatták rabbivá. Kora … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
„Mindenki tudja: ez a mi házunk volt”
Belföldi hírek
Diósi Lajos: 0,5%?
A német jóvátételi jogszabályok és intézkedések
Ács Gábor: Magyarország miért nem?
Simonyi Péter: Mibe van nekünk egy gyatra szervezés?
Summary
A Duce másik asszonya
Schmelzer Hermann Imre: A Scheiber-bibliográfiáról
Jólesz … Tovább »
Scheiber Sándor: Magyar zsidó hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1847-1992. A szerző hagyatékából sajtó alá rendezte Scheiberné Bernáth Lívia és Barabás Györgyi, Budapest 1993, 417 oldal).
Valójában fáradságot, időt és anyagiakat sem kímélve jelentette meg a … Tovább »
Magyarország megszállása után a németek az Országos Rabbiképző Intézetet „kisegítő toloncházzá” alakították át, ott gyűjtötték össze deportálás előtt a legvagyonosabbakat, az újságírókat és ügyvédeket, különféle vallású németellenes politikusokat. Az intézet … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
„SaLheVeT-JaH” („Istennek lángja a szerelem”). Azzal, hogy Berger István a közös Énekek Éneke fordításunk utószavában ezzel „a héberben oly ritka szóösszetételek egyikével” jellemezte a Héber Szentiratoknak negyedik könyvét, utólagosan pecsétet ütött arra az együttműködésre, … Tovább »
Berger István (1937-1994) halálára
טפו וגם כלו יודעי פגיעה סדר תפלות במענה לשונם להביעה
(Neila-ima, Jóm Kippur)
Tisa be-Av előtt három nappal hunyt el. Mintha őt is beérte volna a ketev meriri, a böjtnapot megelőző Dreiwochen déli óráinak … Tovább »