Az On the Spot – Global Music Party első vendégei az izraeli Balkan Beat Box és a palesztin SAZ lesznek március 29-én, kedden az Erzsébet téri Gödörben.
 

A Moszkát család című, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelő családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 – a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje – pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is. 

A szlovák népnek nem egyedül kell szembenéznie a múlttal, mert a magyarok partnerek ebben – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának megemlékezésen, amelyet Esterházy János születésének 110. évfordulóján tartottak pénteken Budapesten.

Ez év március 13-án két terrorista besurrant a Nablusz közelében lévő Itamár településre, behatoltak a sabati vacsora után korán nyugovóra tért Fogel család házába, és késekkel lemészárolták a szülőket, valamint három gyermeküket, akik közül a legfiatalabb mindössze három hónapos volt. Az esemény alig vetett visszhangot a magyar médiában, amely – akárcsak az egész világ – két súlyos témára fókuszált: a líbiai polgárháborúra és a japán földrengésre. 

Várnai Pált van, aki Paul Várnaiként ismeri, minthogy az ’56-os forradalom után Kanadába emigrált, s ott lett irodalomprofesszor. Számos írását, főként írókkal, tudósokkal készült interjúit a Szombatban is közöltük. Életeim című memoárkötetét, mely a Zachor Alapítvány gondozásában jelent meg, március 24-én, csütörtökön, 18.00-kor mutatják be a Bálint Házban. A szerzővel a bemutatón lapunk főszerkesztője, Szántó T. Gábor beszélget. Alább részletet olvashatnak a könyvből.

Ha Eszter cselekedeteinek végeredményét nézzük, miszerint sikerült megmentenie népét a pusztulástól, akkor egy áldozatkész nemzeti hőssel van dolgunk. Csakhogy az út, amely abba a pozícióba juttatta, hogy megmenthette népét, már közel sem olyan felemelő. 

Mi köti össze Purim ünnepét Chagallal? Közvetlenül valószínűleg szinte semmi. De ha figyelembe vesszük, hogy a színjátszásra vonatkozó, évszázadokon át szigorúan érvényben lévő tórai tilalom alól kizárólag a purimspíl (i) tradíciója képezett kivételt, amely más, jelentős hagyomány hiányában a 20. század elején Kelet-Európában kialakult zsidó-jiddis színjátszás egyik legmeghatározóbb forrásává vált…

2011 MÁRCIUSI SZÁM

Mihály Amichay Éva: Eszter, a rejtőzködő feminista
Németh Ványi Klári: „Uram! Miért teremtettél nőnek?”
„Öreg koromra kibújt belőlem a zsidó” – Marianna D. Birnbaum portréja (Németh Ványi Klári)
„A szegényekkel szembeni előítélet a legsúlyosabb … Tovább »

Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

Várnai Pál: Életeim című könyvének bemutatója
 

Ranschburg Jenő, a közismert és népszerű lélekgyógyász március 10-én, 76 éves korában elhunyt. A Szombat munkatársa, Várnai Pál napokkal korábban fejezte be a vele készült, alábbi interjút…

A magyar kormány a zsidó közösséggel való új típusú kapcsolattartás, a Holokauszt emlékének megőrzése, a zsidó közösségi igények és az intézményi támogatással kapcsolatos kérdések megvitatására egy bizottságot kért fel, melyben a Mazsihisz képviselői mellett külföldi zsidó szervezetek, a budapesti amerikai és az izraeli nagykövetség képviselői, valamint független zsidó szervezetek és személyiségek is helyet kaptak.

Hogyan találkoztál a zsidósággal? Mit jelent neked az, hogy zsidóság? Ezt a két kérdést kapartam le egy cetlire a kagylóval a fülemen. Hogy körülbelül ezekre válaszoljak, mint nem zsidó. Ideges lettem. Először is maga a ságség képző idegesít. Kenetes, hülye magyar szavakat csinál fontos magyar tőszavakból. A magyarság szó -ság-jától a falra mászom.

Hanna Yablonka, lánykori nevén Török Hanna, Izraelben született, kassai eredetű család gyermekeként. Szülei holokauszt-túlélők. A Ben Gurion egyetemen a Holokauszt történetének professzora. Magyarországon az Eichmann-per negyvenedeik évfordulója alkalmából több előadást tartott.

… Tovább »

Vasárnap nagygyűlést tart a Jobbik a mátrai településen, miután a helyi jobbikos vezető egy öngyilkosságot az árvízkárosult romák beköltöztetése és a “cigánybűnözés” elleni tiltakozásként értelmez.
 

Mandl Péter neve nem ismeretlen a hűséges Szombat olvasóknak. Különös hangulatú várostörténeteiből közöltünk válogatást egy ízben, s Mákonypersely című könyvéről is írtunk annakidején. Mesék voltak ezek is, mint a Sári és a Nemszemétke című könyve, mely a Pagony kiadó által elindított, s 2010 óta a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése által rendezett Aranyvackor pályázat idei első díját nyerte, s amelyhez illusztrációkat Kismarty-Lechner Zita készített.
 

Olyan pillanatban kéne visszaszereznünk autonómiánkat, amikor a demokrácia kulcsintézményeinek sora veszíti el azt. De jó, ha nem felejtjük, az autonómia (jó esetben) nem pusztán intézményes állapot, hanem belső hangoltság is, ezt pedig nehezebb kívülről „felszámolni”, mint az intézmények önállóságát. Vagyis, akár élhetnénk is az alkalommal.

Előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében. A Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek a jelenünk által felvetett problémák, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.
 

Február 20-án a Mazsihisz Síp utcai székházában ülésezett a Magyar Zsidó Kongresszus. A megjelentek között nemcsak nők, de negyven alattiak is csak mutatóban voltak. A tanácskozás szünetében a Szombat tudósítója afelől érdeklődött Zoltai Gusztávtól, a Mazsihisznek a díszteremben rágyújtó ügyvezető igazgatójától, hogy szabad-e itt dohányozni. „Nem, de lehet” – hangzott a válasz.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2011. február 28-án este a Petőfi Irodalmi Múzeumban adta át hagyományos díjait. A díjazottak a magyar zsidó kultúra és oktatás területén végzett kimagasló tevékenységükért, a zsidó kultúra minél szélesebb körben való megismertetéséért, népszerűsítéséért vehetik át az elismerést.