Reflexiók Zoltai Gusztáv kormánymegbízására

Erdélyi Lajosné, Anni Csernovicban született, átélte a transznyisztriai deportálást, a szovjet és a román kommunista uralmat. Gyerek- és fiatalkora felidézésében férje, a közismert fotós és újságíró is segített, akinek marosvásárhelyi gyermekéveiről és auschwitzi deportálásáról nemrég jelent meg Túlélés című memoárja.

A következő csak idő kérdése

Mint arról már volt szó a zsido.com oldalon, a Szíria és Irak határvidékein terrorista államot, ún.kalifátust létrehozó Iszlám Állam (IS, korábban ISIS) hamarosan Izraelt is nehéz helyzet elé állíthatja, még akkor is, ha a kegyetlen halálbrigádok egyelőre a keresztény, illetve a kurd jezidi lakosság megfélemlítésére, kiirtására fókuszálnak. Izrael azonban kénytelen komolyan venni azokat a jelzéseket is, amelyek szerint az IS már hónapok óta jelen van a gázai övezetben, olyannyira, hogy még a területet uraló Hamász terrorszervezet sem képes ellenőrizni tevékenységét.

Fischer Iván, Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Frigyesi Judit, klezmerek és kántorok, továbbá búcsú Reb Zalmantól, J. L. Perec, a jiddis klasszikus egy írása, könyvkritikák…

Yair Lapid, Izrael pénzügyminisztere nemrég kijelentette, hogy Izrael kapcsolata az Egyesült Államokkal “stratégiai kincs”, és azt semmiképpen nem szabad veszélyeztetni. Lapid joggal aggódik, az Obama-adminisztráció kapcsolata, enyhén szólva, feszült a Netanjahu-kormánnyal. Mi történt?

Izrael … Tovább »

Hogyan próbálja a jobboldal megszeretni a Nobel-díjas írót?

A Die Welt című konzervatív német napilapban megjelent születésnapi interjúban a nyolcvanéves Kertész Imre annak idején odamondott, kiosztott sok mindenkit. Ő lett nyolcvanévesen a magyar irodalom fenegyereke. Kedélyesen … Tovább »

Vitaindító

Nemzetközi kampány indult a vallásuk miatt meghurcolt iraki keresztényekért…

A külföldi újságírónak át kell esni egy kihallgatáson…

Mire képes az „Iraki és Levantei Iszlám Állam”?

Egyre valószínűbb, hogy az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) Irakot széthullás-közeli állapotba taszító erőszakos terjeszkedése lesz az önálló Kurdisztán létrejöttének első állomása. Iraki Kurdisztán elnöke, Maszúd Barzani nemrég egy CNN-nek adott interjújában kiemelte: “eljött az idő a kurd nép számára, hogy döntsön a jövőjéről”. Az elnök felkérésére a parlament megkezdte egy függetlenségi referendum előkészítését. Bár egyelőre korai biztosat mondani, úgy tűnik, hogy többről van szó, mint egy nép magányos “szabadságharcáról”: a jelenlegi helyzetben az Egyesült Államoktól kezdve az ISIS-szel harcoló államokig sok szövetségesre lelhetnek. A kurdok az 1800-as évek vége óta várnak egy ilyen lehetőségre. Kérdés, hogy ki tudják-e használni a kínálkozó alkalmat?

Ha az embert folyamatosan rakétázzák a szomszédból, egy idő után megtanul védekezni ellene. Ha az országhatárok alatt futó alagutakból időnként ellenséges fegyveresek kandikálnak ki, azok ellen is kitalál valamit. Izraelben ötezer startup vállalkozás működik, jelentős részük – valamilyen formában – kötődik a hadsereghez. Ennek köszönhetően a zsidó állam mindig egy (vagy inkább több) lépéssel előrébb jár, mint szomszédos támadói.

Ahogy a 18. századi Angliában gyerekek dolgoztak a bányában… 

Újabb különleges dokumentumokkal bővül a “Szomszédaink voltak…” című online holokauszt kiállítás

102 éve, 1912. augusztus 4-én született az embermentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg. A nevezetes nap Magyarországon a Humánum Napja. Ezen alkalomból a Magyar Nemzeti Levéltár … Tovább »

A fenti címmel megjelent kötet Hernádi Miklós zsidó témákról 1987 óta megjelent írásait tartalmazza. A Szombat ezzel a beszélgetéssel köszöntötte a szociológust, írót, lapunk alapító-főszerkesztőjét nemrég betöltött 70. születésnapja alkalmából.

Részlet Shiri Zsuzsa a könyvhétre megjelent regényéből

Pepe Danquart számos sikeres rövidfilm, nagyjátékfilm és dokumentumfilm rendezője, akit Schwarzfahrer című rövidfilmjéért Oscar-díjjal jutalmaztak. Legújabb alkotásában Yoram Friedman Holokauszt-túlélő történetét dolgozza fel Uri Orlev regénye alapján. A Fuss, fiú! magyarországi premierje kapcsán beszélgettünk vele.

A világ leghatékonyabb rakétarendszere nem emberölésre szolgál, hanem arra, hogy a háborús állapotok helyett nyugodt mindennapokat teremtsen. Ez valószínűleg minden pénzt megér, és minden pénzt meg is adnak érte: az izraeli Vaskupola fejlesztése több százmillió dollárba került. A számlát az Egyesült Államok fizette – cserébe a fegyver technológiáját kapta.

Végzettségét, nyelvtudását nem ellenőrizték.