Összesen 1,429 találat (1041 - 1060) : Sándor Anna.
„Én úgy vagyok a hitközséggel, mint a magyar futballal: már egyáltalán nem érdekel.” Zsidó ismerősöm válaszolt ekképp érdeklődésemre: értesült-e az áprilisban esedékes hitközségi választásokról. Fogalmam sincs róla; nem érdekel; tudod, mi a véleményem róluk – így reflektálnak a fenti kérdésre (magukat a zsidó közösségben exponáló) értelmiségiek.
November végén különös csoport repülőgépe ért földet a tel-avivi Ben Gurion reptéren. A B’nei Menase, azaz Manassze fiai közel háromezer éves diaszpóralét után úgy érzik, hogy Izraelben a helyük.
Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.
A kék-fehérek rendre a középmezőnyben, vagy még hátrébb végeztek. Sőt a nyolcvanas évek elején megtörtént a szégyen, ami korábban még soha, az akkor éppen MTK-VM néven játszó alakulat kiesett az első osztályból. De éppen ez a kiesés indította el a megújulást, a fejlődést. … Tovább »
Egymás tagjai a test szerint
Nádas Péter: Párhuzamos történetek, Jelenkor Kiadó, 2005.
A néma tartomány, 432 oldal, 2500 Ft,
Az éjszaka legmélyén, 696 oldal, 2400 Ft,
A szabadság lélegzete, 392 oldal, 3000 Ft
Nádas Péter háromkötetes nagy regényének legfontosabb tétjeit … Tovább »
Könyvmoly
Csáki Márton rovata
Folyamatos jelen idő
Sándor Iván: Követés – Egy nyomozás krónikája. Kalligram Kiadó, 2006; 274 oldal, 2100 Ft
Ki tudja, hányszor jelentették már be az elmúlt száz évben – jobb esetben „csak” túlontúl szkeptikusnak bizonyuló professzorok, … Tovább »
2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »
„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál
Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »
STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról
Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok között nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosságnak teret adó demokráciában gyakrabban … Tovább »
VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban
Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatértem a deportálásból. Hozzáteszem, az életben maradásra akkor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »
Nemzetiségiek vagy „titokzsidók”?
A zsidó nemzetiségi kezdeményezés (újabb) kudarcáról
A határidő lejárt. 2006. július 3-ig a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért nevű szervezetnek nem sikerült összegyűjtenie a legalább ezer aláírást ahhoz, hogy a magyar … Tovább »
Egy választás anatómiája
2006 áprilisában a magyar választásokon olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban változtatta meg a magyar politikai rendszernek ha nem is a felépítését, de stabilizáló erejét.
Először győzött egy olyan párt, illetve győztek olyan pártok a … Tovább »
Rendszerváltást a hitközségen
– avagy Zoltainak tényleg mennie kell!
Miután Zoltai Gusztáv két, egymást követő államfőtől is kapott már magas rangú kitüntetést a jelenlegi kormányzati ciklusban, mintha ez nem lenne még elég, az ’56-os Szövetség január 31-én Pro Fidelia … Tovább »
A kommunizmus áldozatainak emlékére
Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Áldozat és áldozat között nincsen különbség: a totalitárius rendszer törvénytelenül kivégzettjei, bebörtönzöttei mindegyikének kijár az emlékezés és a gyász, miként a vészkorszak áldozatainak … Tovább »
Ortodox tanító az állambiztonság fogságában
A magyar államvédelem fogságában szinte az egész 1953-as esztendőt eltöltő Groszberg Slomó (Ervin) híres és a magyar askenáz ortodoxiát alapvetően meghatározó családból származott.1 Nagyapja, Groszberg Lipót alapította az … Tovább »
„Apámat elhurcolták azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…”
Domonkos Istvánnal beszélget Várnai Pál
1952 őszén megkezdődött Leningrádban az ún. „cionista orvosper”. A szovjet vezetőkről gondoskodó zsidó orvosokat azzal vádolták, hogy az amerikai hírszolgálat … Tovább »
Helyes irányba terelve
Egy titkosrendőri akció dokumentumai
Az elmúlt négy év során Kovács András szociológus, történész és munkatársai szisztematikus kutatásokat folytattak a pártállami intézmények levéltáraiban, amelyek célja a „zsidó ügyek”-ben keletkezett dokumentumok … Tovább »
DALOS GYÖRGY
Koestler, ellenzék, baloldal*
A magyar szamizdatnak nincs születésnapja.
Kéziratforgalom mindig is volt. Osztálytársam, Bázel Péter 1955-ben nyomta kezembe Márai Sándor Halotti beszédének gépírt példányát. Akkor hallottam először a szerző nevét, s mert a … Tovább »
NOVÁK ATTILA
„A Föld négy sarkáról…”
Magyar zsidó kivándorlás Palesztinába a II. világháború első éveiben1
Lázas, forradalmi szöveget olvashatnak a Szombat olvasói Szilágyi Ernő tollából. A textus, melyet az izraeli Yad Vashem Intézet levéltárában, 2003-ban … Tovább »
A szó primátusa
Tábor Ádámmal beszélget Csáki Márton
Tábor Ádám 1947-ben született. Költő, esszéíró, kritikus, eddig öt kötete jelent meg. Édesapja Tábor Béla (1907-1992), a legjelentősebb magyar dialogikus gondolkodó (A zsidóság két útja, valamint a Szabó Lajossal … Tovább »