Összesen 567 találat (521 - 540) : Ram Oren.
A Rabbiképző Intézet Pedagógiuma
1994 júniusában vette át nyolc hallgató a Pedagógium diplomáját, Budapesten. Első végzős évfolyam, első diplomaosztás. Kissé rendhagyóan, mert a nyolc végzős még esti tagozatos volt (ketten közülük tanulmányaik során egy évet Izraelben töltöttek), … Tovább »
Interjú Schweitzer József professzorral, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójával
Milyen állapotban találta a rendszerváltás a Rabbiképző Intézetet, s milyen eredményeket hozott az elmúlt fél évtized? Mi a helyzet ma, s milyen jövőkép vázolható fel a honi zsidó oktatás … Tovább »
Interjú Lippner Györggyel, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola igazgatójával
Mi hozza a Javne iskolába a gyerekeket?
Több okból jönnek ide a gyerekek. A szülőknek – kevés kivétellel – van valami közük a zsidósághoz s szeretnének erről többet tudni. Fontos szempont az … Tovább »
(Philip Roth: A tények. Egy regényíró önéletrajza. Szűr-Szabó Katalin fordítása. Európa Könyvkiadó, 1993, 234 oldal, 320 forint.)
…persze szárazak és unalmasak. Elvégre ki kíváncsi a valódi hétköznapokra, a valóban megtörténtekre, ha nem sziporkázó stílben, nem érdekfeszítő … Tovább »
Tisztelt Főszerkesztő úr!
London, 1994. április 28.
Megkaptam nyersfordításban elküldött írását. Őszinte örömmel tölt el, hogy a közelmúltban Kelet-Európában lezajlott demokratikus átalakulás megteremtette a lehetőségét, hogy könyveimnek azon része, mely korábban témája … Tovább »
Az 1994. március 20-án kelt felhívásukkal kapcsolatosan el kell mondanunk, hogy az nyitott kapukat dönget, mert pártunk ifjúsági szervezete a Független Magyar Ifjúság programjában szerepel a falusi temetők, köztük a zsidótemetők rendben tartása. Ez a programban szereplő humanitárius … Tovább »
A magyarországi radikalizmus két világháború közötti történetéhez
(Második, befejező rész)
III. A Századunk
A polgári radikálisok legfontosabb elméleti fórumának, a Huszadik Századnak az utolsó, Ady Endre emlékének szentelt száma a zivataros állapotok ellenére 1919 … Tovább »
(részletek)
Mostohaanyám, ó igen!, az ájtatos imádkozók közül való volt. Attól a kegyetlen édességgel emlékezetembe vésődött naptól fogva, hogy sorban második elhalálozott férjének házából kiköltözött, és átlépte egykor boldog családi fészkünk küszöbét – melyre … Tovább »
Szim Salom: budapesti reformzsidó csoport
Lesznek, akik lelkesednek értük, s bizonyára akadnak, akik elutasítják gondolkodásmódjukat. Az elfogulatlan szemlélőnek azonban figyelembe kell vennie: évtizedek után a Szim Salom Közösség az első olyan újonnan alakult zsidó szervezet, … Tovább »
Nemcsak a Golgotára vezető útnak vannak stációi. Az önvizsgálatnak is. Aki Európában él – és a magyarság 11 évszázada Európához kötötte sorsát – annak kötelező, hogy időről időre felidézze a zsidóüldözések különböző korszakait. A régebbieket és az újabbakat.
A Landeszman-interjúra megjelenésétől számított egy hónapon belül 95 cikk reagált a magyar sajtóban.1 (Egyedül a Pesti Hírlap március 26-i száma négy kommentárt szentel az ügynek.) Ez a nagyságrend arra utal, hogy az eset nem tiszavirág-életű kis affér, hanem elég komoly ütközet … Tovább »
Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »
Miért szeretik a nők a zsidó férfiakat
A fehér nőkről s különösen a szőkékről újabban sok rosszat összehordtak az Arena hasábjain. Volt, aki „lógó mellű, festett sörényű tenyészkancák”-nak jellemezte őket. Ha hihetünk a látszatnak, nagyhangúak, karrieristák, és főleg, … Tovább »
A társadalmi berendezkedés átalakításának szinte mindenki által helyeselt intézkedése az iskolai tankönyvek kicserélése. Napjainkban különösen a humán ismereteket adó tankönyvek furcsán festenek: teli vannak áthúzásokkal, beragasztott lapokkal; kiegészítő jegyzetekből tanulnak … Tovább »
Konrád György esszéi
In medias res: Nem nyomhatom el örömömet, amikor kedvenc írómat ünnepelhetem, akinek Szelényi Ivánnal közösen írt műve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz egyik szociológiai alapélményemmé vált, s akinek zsidósága külön is példaértékű számomra.
Mégis, … Tovább »
A Szombat szerkesztősége módot adott rá, hogy elolvassam Bihari József professzor úr levelét, amiben egyebek között megjegyzéseket fűz a lapban közölt (1992.8.) ,,Diózás” című írásomhoz.
A levélben a többi között ez olvasható: „A különben jól megírt cikk az egyik részében … Tovább »
Elijahu Abram izraeli büntetőjogásszal beszélget Götz Eszter
Demjanyuk Rettegett Iván peréről pontatlan információk jelentek meg a magyar sajtóban. A perben dolgozó egyik izraeli büntetőjogász nem hivatalos látogatáson tartózkodott Budapesten. Az Európa-szerte újjáéledő szélsőjobboldali … Tovább »
A kabátjukon egy olajfalevél, a békegalamb és egy felirat: „Izraeli-palesztin békeküldöttség”. Így érkezett a múlt hónap egy vasárnapján a mauthauseni volt náci koncentrációs táborba 15 izraeli és 15 palesztin hetedikes és nyolcadikos gimnazista. Az izraeliek többnyire Jeruzsálemben … Tovább »
A Hadtörténeti Múzeum kiállítása
„Türelmetlenség, kirekesztés, erőszak. Tombol a gyűlölködés. Ősindulatoktól fűtött, lélekmérgező előítéletekről megszabadulni képtelen sötét erők feszülnek egymásnak. A békétlenség mindent pusztulással fenyegető réme kezd elhatalmasodni … Tovább »
A Szombat szeptemberi számában jeleztük, hogy a „marranus-irodalom” idén egy újabb kiadvánnyal gazdagodott. A Les Marranes (La Difference, Párizs, 1992) című kötet nyomán készült az alábbi összeállítás.
A Portugáliában 500 évvel ezelőtt megkeresztelkedett – Jehuda Lahav
erre … Tovább »