BAGDAD, KAIRÓ, ALGÍR, TUNISZ: EXODUS ELŐTT ÉS UTÁN

– AVAGY LEHET-E EGY ZSIDÓ ARAB?

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető  2011. február 27-ig.
 

Az Esőember mindenekelőtt a szeretetről szól. Hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos vállalkozó, aki a körülötte élőket hasznuk szerint illeszti üzleti tervei és kitűzött céljai közé. Mindez még akkor sem változik meg, amikor apja meghal – sokkal inkább megrázza a tény, hogy nem ő az örökös. 

Egyike azoknak a ritka televíziós személyiségeknek, akire többéves kihagyás után is kíváncsiak a nézők, mert valami olyat tud, ami a mai világban ritkaság: a leginkább megosztó témákat is megértő, minden szempontot figyelembe vevő alapossággal taglalja. Az idén hatvanéves riporterrel új műsoráról, és ennek kapcsán a miénktől eltérő nézetek elfogadásáról, megértéséről beszélgettünk. 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a vadregényes Erdélyben egy Torockó nevű igazi magyar falu, abban élt egy derék magyar legény, Bárány András nevezetű. Mátkája is volt neki, Patkós Rózsi, sudár magyar leány, akit szeretett igaz szerelemmel.

Hanem a legény apja, gyöpös agyú … Tovább »

Forrás: Mazsihisz 2007. november 13. Alábbiakban közöljük a nyertes pályázatokat és az elnyert támogatás nagyságát. A pályázatokhoz sikeres megvalósítást kívánunk 1. Ábrahám Vera Lengyeltóti zsidó temetője Társadalmi és vallási p. sírfeliratokon 200000 Ft. 2. ALMAZSI Pávatoll … Tovább »

„Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar”
Spiró Györggyel beszélget Várnai Pál

Író, költő, irodalomtörténész, műfordító. Szerbhorvát-magyar-orosz szakokat végzett. Dolgozott a rádiónál, volt idegen nyelvű szerkesztő a Corvinánál, dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színháznál, … Tovább »

„A jó cselekedetek gyakorlása terén nekünk, nőknek is sok tennivalónk lehet”
Jótékonysági bált rendezett a WIZO
2003. május 11-én tartotta első jóté­konysági bálját a magyarországi WIZO. A bál bevételéből a BZSH Benjámin Zsi­dó Óvodáját, valamint a WIZO Izrael­ben … Tovább »

Egy név – egy áldozat
Holocaust emléknap, 2002
Az idei Holocaust emléknap esemé­nyei közül kiemelkedett a Magyar Zsi­dó Kulturális Egyesület kezdeménye­zésére a Terror Háza előtt tartott meg­emlékezés: mintegy nyolcvan ember olvasta föl két órán keresztül a Vész­korszak … Tovább »

Hangulatos nők, női hangulatok
A Zsidó Múzeumban a napokban nyílt kiállítás a zsidó nőkről. A kiállítás kurátorával – Esztertársunkkal Toronyi Zsuzsával – még a kiállítás előkészíté­se során beszélgettünk.

Miért éppen most, és miért éppen ez a kiállítás … Tovább »

Hangulatos nők, női hangulatok

A Zsidó Múzeumban a napokban nyílt kiállítás a zsidó nőkről. A kiállítás kurátorával – Esztertársunkkal Toronyi Zsuzsával – még a kiállítás előkészíté­se során beszélgettünk.

Miért éppen most, és miért éppen ez a kiállítás … Tovább »

Summary
A valóság a szeretetkórházról
Gadó János: Antiszemitizmus – anticionizmus
Novák Attila: A nagy népi hurál
Korn-Horváth Zsuzsa: A Szirtes-ügy
A hazai antiszemitizmus kistükre
Hevesi Dániel: Hívatlan vendég
Gadó János: Az olvasó portréja II.
Lugosi Viktória: „Mondd, te … Tovább »

Női tábor Ravensbrückben

Berlintől 90 km-re északra terül el az egykori ravensbrücki női koncentráci­ós tábor és a hozzá tartozó, nemrég felfedezett uckermarki fiatal lányok koncentrációs tábora.
A húszfős nemzetközi nőcsoport né­met, osztrák, spanyol, chilei és magyar … Tovább »

Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény élet­műve egészét meg- vagy újranézve ta­nulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső lo­gikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »

Summary
Dr. Kovács Antal: Ki ismeri Goldstein Istvánt
Gadó György: Gusztustalan
Yehuda Lahav: Pápalátogatás – Lépés a megbékélés felé (Yehuda Lahav)
Párbeszéd a Vatikánnal
Rózsa György: Áttekinthetőség? Elvetve! – Beszámoló a BZSH 2000. áptilis 6-i képviselő-testületi üléséről … Tovább »

Vasagyi Mária
A pohár*

Ábrahám Jésua bejegyzése 1813-ban nyomtatott krakkói imakönyvé­ben (jiddisből fordította anyai nagy­anyám édeshúga, néhai Steiner Ró­zsa 1951 nyarán Lomboson):

Seregek Ura! Mennyi vagyon hát­ra terhes utamból örök világossá­god fényes kapujáig?

… Tovább »

Zsidó sorsok magyar színpadon
Konferencia-összefoglaló

1999. december 4-5-én rendezte meg szerkesztőségünk a Zsidó sorsok magyar színpadon című konferenciát. Tizenöt előadást hallgatott meg a rendkívül heterogén közönség: a publikum soraiban újságírók és színházi szakemberek … Tovább »

Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről

Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »