Találatok ‘Réz Pál’

Összesen 4,662 találat (3381 - 3400) : Réz Pál.

Konrád kapja a Franz Werfelről elnevezett emberi jogi díjat

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A Németországban rendkívül nagy tekintélynek örvendő Konrád György magyar író kapja ebben az évben az 1945-ben elhunyt, világhírű osztrák költőről és drámaíróról, Franz Werfelről elnevezett emberi jogi díjat – jelentette be csütörtökön Wiesbadenben a díjat odaítélő, kitelepítésekre emlékeztető berlini központ alapítványának elnöksége.

A zsidó állam kész a béketárgyalásokra – Pelosi átadta Izrael üzenetét Szíriának

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Izrael kész a béketárgyalásokra Szíriával – ezt az üzenetet adta át szerdai damaszkuszi tárgyalásain Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke, aki egyúttal az iraki helyzet megszilárdításának elősegítésére és az Egyesült Államok közel-keleti ellenségeinek nyújtott támogatás beszüntetésére buzdította Szíriát.

Konrád György: Kisvárosi történet

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Hitler-kép a Belvedere árverésén

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Több szempontból is különleges mű kerül kalapács alá a Belvedere Szalon március végi aukcióján: az Osztrák városrészlet című akvarell – kikiáltási ára 480 ezer forint – alkotója ugyanis nem más, mint Adolf Hitler. A pályáját tájkép- és városfestőként kezdő későbbi Führer művei időről időre fel-felbukkannak a világ különböző árverésein – de általában mindenhol élénk vitákat váltanak ki.

A bolt

Írta: Sellei Iván - Rovat: Politika

Találkoztam az igazival. Ő volt az, semmi kétség. Az Igazi. Mióta vártam rá! Már le is mondtam róla, hogy valaha összehoz vele a sors. És most: tessék. A nagy álom. Véletlen történt. Mit sem sejtve mentem le a Lehel téri metróállomásra. Persze éppen akkor gördült ki az én metróm, tehát időm volt rengeteg. Körülnéztem. És ekkor történt. Földbe gyökeredzett a lábam. Ott volt előttem.

Miért lakunk a Wallenberg-utcában?

Írta: Klein Rudolf - Rovat: Politika

A kultúrtörténet az építészeti és városi együttesekben a harmóniát, az egységes emberi akarás kőben/téglában történő megvalósulását méltányolja, akár a céhmesterek által épített középkori bártfai főtérről legyen szó, akár pedig a modern vállalkozói világ pesti együtteseiről. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a globalizálódó világban az összhang, a társadalmi és az építészeti egység azok a kivételek, melyek azt a reményt táplálják, hogy talán még van lehetőség egyensúlyi állapotra, harmóniára ember és ember, ember és a környezet között.

Sabbat, gospel, gitár

Írta: fordította Gadó János - Rovat: Politika

Az Amerikában élő feketék (píszí szóhasználattal: “afroamerikaiak”) túlnyomó része keresztény, 10-15 százalékuk moszlim (ez az arány számottevően növekszik) és – bármilyen meglepő – akadnak köztük zsidók is. Arányuk valószínűleg az amerikai feketék egy százalékát sem éri el, de azért szép számmal vannak közösségeik. Ezek egyike a Beth Shalom gyülekezet, amely a Dél-Chicagóban élő feketék közül verbuválja híveit. Rabbijuk, Capers Funnye, azzal tűnik ki, hogy aktívan részt vesz a zsidó közösségi életben.

Győzelem vagy vereség? – Nem szakad a rabbiság

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

 

A neológ rabbiság munkájával elégedetlen öt fiatal rabbi külön platformot alakított. Önálló bét dint (rabbinikus bíróságot) hoztak létre, betéréseket intéztek, felvették a kapcsolatot az európai maszorti mozgalommal – egyéb sem hiányzott a régi vágású kollegáknak. A lázadók és a retrográdok február 25-én, hétfőn gyűltek össze egyeztetésre Zoltai Gusztáv Bzsh-Mazsihisz ügyvezető igazgató szobájában.

A koszovói zsidók jövője

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Koszovó február 17-én kikiáltotta függetlenségét. Az ott maradt maroknyi zsidó azonban nem ünnepel olyan eufóriával, mint albán honfitársaik. A gazdasági helyzet egyelőre kilátástalan, az albán nacionalizmus pedig távol áll tőlük, noha őseik ötszáz éve élnek ezen a tájon – még a spanyol inkvizíció elől menekülve telepedtek le az akkor oszmán uralom alatt álló Balkánon.