Eltűnő Budapest (Frankl Aliona és Lugosi Lugo László fényképalbuma)

Van úgy, hogy valami már a megszüle­tése pillanatában réges-régi. Mondjuk egy könyv: nemcsak a papír láthatatlan faerezete, a fotók megnyugtató fekete­fehérje. De a betűforma, az indulat, az érzemény is régtől … Tovább »

avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon

Spira Cvi Elimelech, a világ­hírű tudós és rabbi, aki a csa­ládfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbi­széket, s új hitközségében … Tovább »

Félközelben

Ha valaki az elmúlt években a magyar mozik kínálata alap­ján próbált volna arról tájéko­zódni, hogy mi is zajlik a ki­lencvenes évek izraeli filmjében, kön­nyen azt gondolhatta volna, hogy az izra­eli film nem is létezik – a tévében elvét­ve bemutatott egy-két … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

71 300 ólé érkezett az országba, né­gyötöd részük a volt Szovjetunióból. A bevándorlók száma 1995-höz ké­pest 8 százalékkal csökkent.

*

A kereskedelmi deficit 10,6 milli­árd dollárra ugrott, ami 4 százalék­kal magasabb az 1995-ös évnél. Enyhítette a hiányt, hogy … Tovább »

3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL

Történelmi okoknál fogva az iz­raeli gazdaságban nagyon je­lentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvá­nos tulajdonban lévő vállalkozás fejlő­dött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első évei­ben a … Tovább »

Dombra föl, völgybe le vezet az út, ide-oda kanyarog, Kle­in Majse szinte le sem veszi a lábát a kuplungról. Az út bal oldalán kerítés húzódik, a betonoszlopok között kifeszített, három méter magas drótháló másik oldala már a palesztin területre esik, átlátni az arab falura, … Tovább »

Legutóbbi látogatásomkor Kovno óvárosában laktam. A fi­gyelmes látogató észreveszi az egykori zsidó jelenlét árul­kodó nyomait, mint például a mezüze nyomát egy-egy ház ajtófélfáján.

A zsidók az 1300-as években jelen­tek meg Kovnóban, amikor Nagy Vitautasz meghívta őket … Tovább »

 A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »

Reagálás a Szombat 1997/2. számában Törvényszegés pályázat után címmel megjelent írásra

Az egész cikkre, úgy ahogy van az a régi vicc illik, mely szerint Moszkvában Mercedeseket osz­togatnak, de aztán kiderül, hogy nem Moszkvában, hanem Kijevben, nem Mercedeseket, hanem Moszkvicsokat … Tovább »

Rögös az út

A magyarországi zsi­dóság intézményi életében jelentős változás várható: dr. Schweitzer József pro­fesszor, az Országos Rabbi­képző Intézet főigazgatója nyugdíjba vonul, és a tervek szerint a következő tanévben e funkciót már dr. Schőner Alfréd gyakorolja, … Tovább »

A Szombat hasábjain különös vi­ta bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problé­máit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szer­zője, … Tovább »

A helyzet

Négy hónapja nézünk farkasszemet a szerkesztőségben egy kisebb halom kézirattal, magnófelvétellel, jegyzettel. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) vezetőségi tagjaival készült beszélgetéseket, interjúkat lapzártakor gondosan félretoljuk, mert feldolgozásukra … Tovább »

Budapest -Nyizsnij Novgorod

 A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festménye­ket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »

1996. december 24.

Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-­csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp be­leharaphatnak fokhagymás … Tovább »

Róma zsidó közössége különleges helyet foglal el a diaszpóra történelmében. Már kétezer évvel ezelőtt is laktak zsidók a városban s jelenlétük azóta folyamatos itt. A közösség biztonságot élvezett még olyan időkben is, amikor Európa más részein az üldözés hullámai söpörtek … Tovább »

GENF: A WOLF-HAGGADA IZRAELÉ Az egykori berlini zsidó múzeum egyik különlegessége volt a XIV. században írt úgynevezett Wolf-haggada. A múzeumot az 1930-as évek második felében fel­dúlták a nácik, a haggadát mégis megőrizték, mert propaganda­anyagként fel akarták használni. A … Tovább »

Akédat Jichak

Bacher Vilmos, a Biblia és a rabbinikus Biblia-magyarázat tudósa, akinek ma emlékezünk meg a 83. Jahrzeit-jéről, halálának 83. évfordulójáról, a rabbinikus irodalom kutatásának egyik ágában tökéleteset alkotott. Részletekbe menően feldolgozta az i. sz. I-V. századi … Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi

Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte

Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »