Összesen 43 találat (1 - 20) : Perczel Anna.
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Emlékséta Bonyhádon
„Élt Bonyhádon egy nép, de hogyan? Tudta, hogy 1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át? Mi az, hogy kóser? Miért kovásztalan a macesz? Rituális fürdő Bonyhádon? Postagalamb, mint megrendelő? Mindezekről és sok másról hallhat, ha részt vesz a Sétán!”
Bonyhádon április 24-én, vasárnap, hivatalos holokauszt megemlékezés keretében botlatókövek elhelyezésére került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére. Bonyhád alpolgármestere, Szabó Tibor hangsúlyozta: „a deportálás során Bonyhád teljes lakosságának … Tovább »
Budapest a nemzet fővárosa, amelynek jövője nem múlhat pártszimpátián és önös hatalmi érdekeken – jelentette Karácsony Gergely főpolgármester, amikor a főváros napja alkalmából díszpolgári címeket és elismeréseket adott szerdán Budapesten.
A főpolgármester úgy fogalmazott: … Tovább »
Az 55. szám alatt található kis zsinagógát 1983-ban zárták be. A MAOIH felügyelete alá tartozó zsinagógát most Oirechman Smulik Chabad rabbi nyitja meg újra, és ide várja a híveket augusztus végétől. A tervek szerint ez alkalommal befejezik “a közösség nagylelkű adományából” … Tovább »
Éljük át újra! szlogennel idén öt helyszínen rendezik a Zsidó Kulturális Fesztivált augusztus 22. és 30. között Budapesten.
Öt helyszínen több mint húsz programot kínál a fesztivál, idén új helyszín a Rumbach utcai zsinagóga – mondta el Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »
A héten elhunyt Perczel Annát családja, barátai, tisztelői pénteken búcsúztatják.
Az építészt, az Óvás Egyesület egyik meghatározó alakját, a Régi pesti zsidónegyed emlékének őrzőjét és védelmezőjét a Kozma utcai zsidó temetőben helyezik örök nyugalomra, pénteken … Tovább »
Elhunyt Perczel Anna építész, Belső-Erzsébetváros, a pesti zsidónegyed épített és kulturális örökségének védelmezője.
„Alapítónk, Perczel Anna építész-urbanista, tegnap reggeltől nincs velünk. Rendkívüli embert, barátot veszítettünk el vele!”
A gyászhírt … Tovább »
Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni.
A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem.
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”!
Volt közöttük: … Tovább »
Perczel Zita „rózsaszínű” oroszoknak nevezi azokat a Kaliforniába menekült európai művészeket, akikkel együtt élt Hollywoodban. Nem érti, falsnak érzi az üldözöttek “baloldali” eszmefuttatásait és talán nem is érzékeli, hogy rendkívüli események szemtanúja. Véletlenül, … Tovább »
Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez
2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »
Nemzetközi konferencia az ÓVÁS! Egyesület szervezésében
Zsidó részvétel az európai nagyvárosok kialakulásában
FUGA Budapesti Építészeti Központ, 2017. február 23, csütörtök
Budapest V. Petőfi Sándor utca 5.
PROGRAM
9:00 – 9:30 Érkezés
9:30
Megnyitó: … Tovább »
Az Óvás! Egyesület legújabb kutatása a zsidók szerepét vizsgálja a főváros kialakulásában és fejlődésében. A lap munkatársa a Kik éltek, kik építettek itt? című program vezetőjével beszélgetett.
A napokban élesedett az a honlap, amely a témában való alaposabb … Tovább »
A magyar zsidóság történetéről kevesen tudnak ma többet, mint ami a Sortalanság kapcsán az iskolák kötelező tananyagává vált. Az Időutazó projekt célja, hogy a budapesti Belső-Erzsébetváros épített örökségén keresztül köztudássá váljon a Holokauszt története mellett éppannyira az is, hogy hogyan éltek a magyar zsidók a világháború előtt, vagy épp a Rákosi-, vagy a Kádár korszakban. Ennek az eddig még kevéssé feltárt történetnek egy fontos szeletét mutatjuk be a régi pesti zsidónegyed társadalomtörténeti esszéi és interaktív játékok formájában.
Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.
Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát tudományos igénnyel feltáró emlékkötetben irodalomtörténész, filológus, levéltáros, történész, bibliográfus fogott össze, hogy 500 oldalon minél teljesebb képet adjon a 38 éves korában zsidó munkaszolgálatosként eltűnt író munkásságáról.
Erzsébetváros önkormányzata kérte fel a városvédő Óvás! Egyesületet: állítsanak össze egy kötetet a kerület zsidó örökségéről. Így jött létre az Ami látható és ami láthatatlan című tanulmánykötet. A legtöbb szerző az egyesület tagja vagy támogatója. A kerület finanszírozta a könyvet, de kereskedelmi forgalomba nem kerül. A népes szerzői csapatból hárman ültek le beszélgetni velem.
Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig
A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség szeretettel meghívja az Orthodox zsidó hagyományok Magyarországon c. tudományos konferenciára, amely egy négynapos eseménysorozat nyitó programja.