Találatok ‘Perczel Anna’
Összesen 44 találat (21 - 40) : Perczel Anna.
Schweitzer Gábor: A partizán, a huszár, a bányász és az őstermelő – A pécsi zsidóság közelmúltjából
A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »
‘Élményeket gyűjtöttem, nem vagyont’
„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.”
Örök tanuló a tudás szentélyében
Bíró Dániel halálos jegyességben él a tudással, s mivel a tanulás során
négyezer évnyire repül környezetétől, Lábass Endre először arról
kérdezte, hogy lehet túlélni egy ilyen házasságot úgy, hogy közben az
emberi kapcsolatok is megmaradjanak. A tudományokból éppen annyi
ismeretet szerezhetünk a világról, mint amennyit más emberek által
elsajátíthatunk, felelte a magát tréfásan szabadúszó egyiptológusnak
nevező tudós, aki Halász Pétert, Erdély Miklóst vagy Dixit is a barátai
közt tudhatta.
A zsidó magyarok nevelője
Löw Lipót Nem idegen közöttünk, mondhatjuk Raj Tamás, a néhai szegedi
rabbi könyvcímével, nem idegen, hanem elfeledett. Pedig a mai szegedi
számára sem becsülhető túl az, amit hivatásából fakadóan hitsorsosaiért –
s egyben értünk, szegediekért és magyarokért tett.
Átadták a Scheiber Sándor-díjakat
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést Perczel Anna építész, Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész és Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró vehette át.
Perczel Anna átveszi az elismerést Szászfalvi Lászlótól
Perczel Anna: Budapest hagyományos zsidónegyede építészeti–művészettörténeti szemmel
A régi pesti zsidónegyed utcáin sétálva még a felületes szemlélőnek is feltűnik a negyed különleges hangulata, az utcák, épületek változatossága, a kiemelkedő építészeti értéket képviselő épületek nagy száma és zsinagógák kelet varázsát idéző látványa.
A 18. … Tovább »
Nyitott Zsinagógák Délutánja
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Kidma Zsidó Diákszervezet szervezésében
Nem teljesen védtelen örökség
„Öntöttvasból, fából, téglából és terrakottából spontán íródott könyv” – írja Klein Rudolf újonnan megjelent, a Dohány utcai zsinagóga történetéről szóló könyvében. Ezt a metaforát kiterjeszthetjük a zsidónegyedre, és olvashatjuk könyvként a régi pesti zsidónegyed házait is. Végtelen számú történetet rejtenek a domborművek, az öntöttvas korlátok, a lodzsák és keramitburkolatok.
Zsidónegyedek Budapesten: egy kifejezés megtisztítása
Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »
Tematikus szám a zsidónegyed történetéről
Zsidó- és más negyedek – avagy Budapest egykor és ma címmel jelenteti meg tematikus szeptemberi számát a Szombat című kulturális folyóirat; az elsősorban a belső-erzsébetvárosi zsidónegyed múltját és jelenét bemutató lapszám ünnepélyes bemutatóját az európai zsidó kultúra napján, hétfő este tartották.
Megjelent a Szombat szeptemberi száma
A szeptemberi Budapest-szám tartalmából:
Komoróczy Géza: Zsidónegyedek Budapesten: egy kifejezés tisztázása
Pesten a zsidók a Király utca felső harmadában vetették meg a lábukat. A középkori mintától eltérően, nem a hatalmi központ közelében: a magisztrátus lehetőleg … Tovább »
Díj a városvédelemért és a zsidó identitás kutatásáért
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évente két díjat oszt ki, melynek átadására legutóbb decemberi Hanuka bálján került sor. A “Magyar Zsidó Kultúráért” díj 2008-as kitüntetettje Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója, a Védtelen Örökség című könyv szerzője. A „Várhegyi György díj, a Magyar Zsidó Oktatásért” 2008-as kitüntetettje Kovács András szociológus, a Közép Európai Egyetem, Zsidó Tudományok Programjának akadémiai igazgatója, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.
“Magyar Zsidó Kultúráért”
Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója vehette át az idei “Magyar Zsidó Kultúráért” díjat, a “Várhegyi György – a Magyar Zsidó Oktatásért” elnevezésű elismerés kitüntetettje pedig Kovács András szociológus lett – tájékoztatta a most tizenegyedik alkalommal átadott díjakat létrehozó Magyar Zsidó Kulturális Egyesület hétfőn az MTI-t.
“Elfogadhatatlan, jogsértő, törvénytelen” – mi folyik a zsidónegyedben?
Mulasztásos jogsértést követett el a VII. kerületi önkormányzat, mert a szabályozási terveiben nem vette figyelembe a világörökségi és műemléki szabályokat – állítják a zsidónegyedért aggódó civil szervezetek.
Sajtótájékoztató – „a pesti zsidónegyed jelene és jövője a kialakult helyzetben”
ÓVÁS! Egyesület és a Nagydiófa Egyesület meghívja Önt a pesti zsidónegyed jelene és jövője a kialakult helyzetben, december 10-én, szerdán délelőtt 11:00 órakor (kávé és croissant mellett tartandó) sajtótájékoztatójára
A gettó kapuján innen és túl
Kísértetűrhajó szállt le a Király utcában
Városnéző sorozatunk első darabjában, melyet magunk között csak Hunvald György-túraként emlegettünk, a régi pesti zsidónegyedben jártunk. Egy óra után jelentkeztek nálunk az első figyelmeztető jelek öngyilkossági gondolatok formájában.
Nem védi rendelet a zsidónegyed épületeit
Régóta heves vita kíséri Erzsébetváros zsidónegyedének átalakítását. Civil szervezetek tiltakoznak a bontások ellen, a VII. kerületi önkormányzat azonban azzal érvel, hogy a régi épületeket nem éri meg felújítani.
Perczel Anna: Veszélyeztetett örökség –
Pest régi zsidónegyede– helyzetjelentés Forrás: Élet és Irodalom 2007. október 15. Három évszázados városfejlődés, többszörös átalakulás, sorsdöntő változások után egy különleges, egyedülállóan értékes városnegyed maradt ránk, ahol még ép a XVIII. századi organikus … Tovább »