CLAUDIA RODEN
Kuszkusz vagy gefilte fis?
Az izraeli konyha színeváltozásai*

Harminc évvel ezelőtt a konyha za­varba ejtő téma volt Izraelben. Az idelátogatók állandóan panaszkod­tak rá, és kizárólag az arab étter­mekről szóltak elismerőleg – amelyek viszont többnyire kioszkokban … Tovább »

Megint di­vatossá vált a már egyszer majd­nem eltemetett történelmi regény. Umberto Eco regé­nye, A rózsa neve azonban új iskolát alapított.

Az utóbbi húsz esztendőben egymás után jelennek meg angol, amerikai, török, német, francia, olasz és persze magyar szerzőktől ef­féle, … Tovább »

STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról

Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok kö­zött nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosság­nak teret adó demokráciában gyakrab­ban … Tovább »

Novák Attila
„Kettős megszállás” Hódmezővásárhelyen

A magyar vidékhez kevés köt engem, pedig – mint a legtöbb budapestinek – nekem is vannak vidéki gyökereim. Ezek Hód­mezővásárhelyhez kapcsolnak, hiszen apám családja odavalósi. S ebből a kissé álmos, dél-magyarországi … Tovább »

„Három-négy ciklámen”
Három izraeli költőnő
Uri Asaf fordításai

ÁGI MISHOL

tanító Erosz
Először megnyalom a felső ajkad
domborulatát,
lassan, miként a rúzs vonalaz:
jobbra
és balra
attól a ponttól indulva,
ahonnan a szárnyak az égre nyílnak.

Onnan az irónia … Tovább »

Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.

„Nem vagyok magyar. Nem vagyok szlovák. Nem vagyok zsidó”
Pozsony zsidóságáról

A Budapestről Berlinbe közlekedő gyorsvonaton az indulás utáni pillanatokban a hang­szórón magyarul, angolul, németül és csehszlovákul köszöntötték az utaso­kat. A trianoni Magyarország határá­nak … Tovább »

Női szakasz

Rákóczi út, Novotel Szálló, fél hét, a portás beterelget egy francia turistacsoportot, egy japán pár kifelé igyek­szik talpig fényképezőgép­ben, a hallban izraelinek lát­szó férfiak telefonálnak. Az emeleti különteremben nagy az izgalom, sütik, saláták mindenfelé. … Tovább »

Előbb akkor a Sári néniről, meg a híres flódnijáról. Ehhez a történethez annyit mindenképpen tudni kell, hogy az anyám otthon volt a tócsniban, de a flódnit egyáltalán nem ismerte. Sztrapacskát azt minden mennyiségben tudott csinálni az anyám, de már a pitával és a kindlivel is bajban volt, barcheszt pedig talán ha kétszer készített életében, saját bevallása szerint.

PETŐCZANDRÁS
„A Molotov-koktél csak beavatási rítus”
avagy miről is mesélnek Párizs lángjai?
Elmondom egy álmomat. Azt ál­modtam, hogy a Ferencváros le­igazolta mind a 11 izraeli válo­gatott focistát, és edzőnek Netanjahu egykori izraeli miniszterelnököt kérték fel. Kezdetben … Tovább »

Újjászületés
Rend a lelke az elfojtásnak: ortodoxia és a női szexualitás

A Titanic filmfesztiválon bemutatott Kis Jeruzsálem nagy film egy Párizs elővárosában élő, tuniszi származá­sú ortodox zsidó testvérpárról, a szikáran hűvös és szép Mathilde-ról, és a gyönyörű, … Tovább »

A Titanic filmfesztiválon bemutatott Kis Jeruzsálem, nagy film egy Párizs elővárosában élő, tuniszi származású ortodox zsidó lánytestvérpárról, a szikáran hűvös és szép Mathilde-ról, és a gyönyörű, teltkarcsú Lauráról.
 
 

BESZTERCZEY JUDIT
Szeretet, szolgálat

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (Mazs), melyet a Joint alapított a rendszerváltás után, immár 15 éve segíti a rászoru­lókat. Kiemelten közhasznú szerve­zet, fő feladata a vészkorszak túl­élőinek támogatása, ápolása … Tovább »

Olvasóink írják

AZ ELTŰNT KÓSER MARHAHÚS NYOMÁBAN

Tisztelt Szerkesztőség!
Az utóbbi hetekben eltűnt a kóser marhahús a Dob utcai kóser húsboltban, ahol – tradicionális háztartást vezető há­ziasszonyként – évtizedek óta vásáro­lok. A bolt vezetőjétől annyit sikerült … Tovább »

„Apámat elhurcolták azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…”
Domonkos Istvánnal beszélget Várnai Pál

1952 őszén megkezdődött Leningrádban az ún. „cionista orvosper”. A szovjet vezetőkről gondoskodó zsidó orvosokat azzal vádolták, hogy az ame­rikai hírszolgálat … Tovább »

Koós Anna
A nem kívánt hagyaték

Közel harminc évet itt, Budapesten éltem, majd újabb huszonöt évet New Yorkban. Budapesten nőttem fel, és New Yorkban neveltem fel a gyerekeimet. Gondolko­dásomra rányomta bélyegét a kívülállás. 1969-től kezdve társalapítóként vettem részt … Tovább »

DALOS GYÖRGY
Koestler, ellenzék, baloldal*

A magyar szamizdatnak nincs szü­letésnapja.
Kéziratforgalom mindig is volt. Osztálytársam, Bázel Péter 1955-ben nyomta kezembe Márai Sándor Halot­ti beszédének gépírt példányát. Akkor hallottam először a szerző nevét, s mert a … Tovább »

KOZMA GYÖRGY
Gam zo letova (Ez is a jóra vezet…)

A jelenleg érvényes 1993. LXXVII. törvény szerint „nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcso­port, amely az állam lakossága köré­ben számszerű kisebbségben … Tovább »

Héber szó, amely fogalommá vált. Így, fejlődése során a fogalmak útját jár­va, fokozatosan mindjobban elveszí­tette egykori tiszta és szigorú értel­mezését. Átértékelték az idők. A zsi­dó tragédia egész sor új elemet vitt ismérvei közé, így a természetes és idők során … Tovább »

Karl Abraham
Az Engesztelő­nap
Megjegyzések Reik Vallás­pszichológiai problémák című munkájához1
(Második rész)

Az Engesztelőnap az Ödipusz-komplexus ismertetőjegyeit viseli ma­gán. Reik elemzése ennek elfogadásá­hoz vezetett bennünket. A szerző fi­gyelmét azonban ismét … Tovább »