Néhány héttel a II. világháború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben, régi magyar nevén Rohoncon. Éjfél körül a vendégek, köztük náci tisztek, Gestaposok, SS-ek, elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan, ahogy az is, mit tudtak a mulatozó családtagok az éppen azon az éjszakán történtekről.

És nekem mi közöm ehhez? – teszi fel könyve címében a kérdést Sacha Batthyany.

Alma Mahler naplója.

Egy év kihagyás után újraindul nagy sikerrel zajlott irodalmi sorozatunk. Az egyes estekre ezúttal is Takáts Andrea színművésznő válogat ismert, vagy kevésbé ismert, de figyelemre méltó művekből. Az első alkalom 2016. szeptember 8., csütörtök.  A századforduló … Tovább »

Ungvári Tamás új könyve, a Felperzselt ország „1944-45 fordulójának egyes eseményeit, majd távlatát” a magyar irodalom és politikai gondolkodás kiválóságainak tanúvallomásai alapján bontja ki.

Zsidó apja lehetett Joseph Goebbels náci propagandaminiszter feleségének, akit “árja” mintaanyaként mutatott be a német nemzetiszocialista rendszer médiája.

A Bild című német lap szerint a berlini tartományi levéltárban rábukkantak Richard Friedländer zsidó üzletember lakcím-bejelentő … Tovább »

Anne Frankról Iránban a nyilvánosság előtt nem beszélnek, mivel az ország politikai vezetői nyíltan megkérdőjelezik, illetve tagadják a holokausztot.

Az Anna Frank akkor és most (Anne Frank: Then and Now) című dokumentumfilmet egy vidéki moziban vetítették le, filmes diákoknak … Tovább »

Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről

Korábban a Szombat is tudósított a debreceni kölcsönügyletről, amiről még a hitközség elnökségi tagjait sem tájékoztatta az elnök. Az újabb fejleményekről a megyei újság számol be. 

Miután a Hajdú-bihari Napló bemutatta a DZSH kölcsöne körüli helyzetet, egy elnökségi … Tovább »

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

Meghívással tiszteltek meg egy idegen nyelvű költészeti antológia bemutatójára. Lapozgatva a jó illatú kötetet, feltűnt, hogy a magyar költészetet ismertető könyvben sehol se találom Szép Ernőt. Kihagyták. Este felhívtam mindent tudó barátomat, Mihályi Gábort és méltatlankodva közöltem vele, milyen otromba megkülönböztetést vettem észre. „Ne csacsiskodj, Pali.”  Mondta.”Te is tudod, nincs benne a kánonban.”

A Soá emlékezete, ami korábban a dél-afrikai zsidó közösség belső ügyének számított, mára az apartheid-örökség felszámolásának fontos eszköze lett.

Afrika déli fertályára nagyobb számban a XIX. és XX. század fordulóján érkeztek zsidók, főként a gyémánt- és … Tovább »

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Lehetett volna bokszbajnok, színész, filozófus, mintagazda, tengerész, kereskedő, egyetemi tanár, fakír, testőr, csillagász, borszakértő, legionárius, csempész, missziós pap, futballtréner és még sok minden. 

Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]

„Ugye, anyu, a gyerekek nem is lehetnek zsidók,
csak a bácsik és nénik …?“
/Félálomban, nyitott ablakon keresztül hallott
utcai beszédtöredék, Kr.u. 1996-ban/
Tőzsér Árpád
 

Alt Jánosnak messze földön ismert és közkedvelt fotóműterme volt a kisvárosban. Majd … Tovább »

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »