„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Bacher Vilmos emlékezete

„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Vanessa Lapa izraeli filmrendező véletlen szerencse folytán bukkant rá Heinrich Himmler SS-vezér családi levelezésére, naplójára és más személyes dokumentumaira.

Idén szeptember 2. és 21. közt zajlik a Spinoza Zsidó Fesztivál.

Marosi Katalin (a szerző felvétele)

A holokausztról írja legújabb könyvét Marosi Katalin, aki csupán idén lesz 18 esztendős. Négy könyve megjelent nyomtatásban, több ebook formájában, egy musical szövegkönyve két színháznál vár elbírálásra.

Igazán termékeny … Tovább »

Megkezdte tizennégy hónapos börtönbüntetésének letöltését Edi Lederman, az izraeli hacker, aki feltörte Madonna levelezését, ellopta és árulta legújabb, még kiadatlan dalait.

Lederman vádalku keretében kapta meg börtönben letöltendő büntetését, miután beismerte az énekesnő … Tovább »

Tegnap jelent meg a Mandiner digitális felületén egy nagyon érdekes esszé. Két fiatal szerző ismeri el a Saul fia című film esztétikai értékeit, egyszersmind azonban kétségbe is vonja a történet valóságalapját. Szilágyi B. András és Szerencsés Márton Dániel szerint „A film jó, a film működik. Csak a sztorit nem lehet elhinni. Mert nem igaz.”

Részlet a Kőóra – Agenda II. című kötetből

A Raoul Wallenberg Egyesület nyilatkozata a tervezett szoborállítás ellen

Díszdoktori címmel tüntette ki Kertész Imre Nobel-díjas írót a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem pénteken a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

Az ünnepélyes eseményen – amelyen megjelent az osztrák, a román és a svéd nagykövet … Tovább »

Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.

Heller Ágnes: Olvasónapló 2014–2015 (részletek)

(2014. augusztus)

Az a könyv, melyet véletlenül éppen a szerződések megkötésekor olvastam, jól illett nosztalgiámhoz. Régi időket elevenít fel, bár nem a régmúltból, hanem a közelmúltból, egy korból, melyre – még … Tovább »

Spiró György Diavolina című regénye Makszim Gorkij életének utolsó szakaszát mutatja be a sztálini diktatúra éveiben.

…szerelmének, a cselédből lett orvosnak az elbeszélésében. Az író az MTI-nek elmondta: többet kutatott ehhez a mintegy 200 oldalas regényhez, mint a monumentális … Tovább »

Anne Frank naplója a Metró Galériában

Metró Galéria / megnyitó