Egy font húsA velencei kalmár a Tivoli Színházban

Shakespeare Velencei kalmárjának színreviteléhez a megírása óta nem kell különösebb apropót keresni, a téma folyamato­san műsoron van a történelem nagyszínpadán. Hálunk évtize­dekig tabu volt, hiszen a zsidó-nem zsidó megkülönböztetés … Tovább »

A LONDONI „ARANYÉRTEKEZLET” UTÁN
Nagyobb a csalódottság, mint a remény
Az angol fővárosban decemberben háromnapos tanács­kozáson vettek részt negyvenegy állam képviselői, törté­nészek. Nemzetközi és az egyes államok zsidó szerveze­teinek vezetői – több mint kétszázan. … Tovább »

Az alábbi riportban – ha úgy tetszik, a budai Árpád gimnáziumban érettségizett, s a Jeruzsálemben hősöknek kijáró katonai állami temetés­ben részesített Hirschberg Gábor emléke előtt tisztelegve – olyan magyar zsidó fiatalok arcélét villantjuk fel, akik félbehagyták, illetve … Tovább »

Pozsony

július 31.

Azt mondja egy barátom, miért nem utazunk olyan helyre, ahol nincsenek zsi­dók, így úgysem nyugszom, és nem nya­ralás lesz e néhány nap, hanem munka. Szó, ami szó, igaza van.

Feltétlenül meg szeretném keresni pél­dául Alexander Ferot, a Szlovákiai Zsidó … Tovább »

Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kí­vánatosabb az aranynál.

(Péld. 8. 10.)

A tavaly január elején megren­dezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »

(Előzetes megjegyzés. – A kérdés, hogy zsidók lehetnek-e, legyenek-e konzer­vatívok, nem kérdés. A legfontosabb amerikai neokonzervatív folyóirat, a Commentary egyben az Amerikai Zsidó Bizottság hivatalos sajtószerve, az ame­rikai és brit neokonzervativizmus fő ideológusai kevés kivétellel … Tovább »

„Tudom, hogy ami volt, elmúlt. A jiddis nem lesz még egyszer az askenázi zsidóság többségének az anyanyelve, és ugyanígy nem lesz még egy­szer egy vibráló intellektuális, politikai és ideoló­gia szekularizmus hordozója, ami egyszerre volt intenzíven zsidó és modem-világi. Ugyanakkor, … Tovább »

A zsidó iskolákban nincs meg a zsidó nevelés minimuma

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széder-asztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmajer Sándor (F.S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O.F.), az egri Székely Gábor (Sz.G.), … Tovább »

Filmről, színházról, olvasmányaimról

Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmus­ról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

Amikor a Budapesti Zsidó Mú­zeum 1930-ban épült szár­nyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus je­lentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált ma­gyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »

 A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »

Örülnöm kellene, hiszen végre komoly és fontos problé­mákról alakult ki vita, olya­nokról, amelyeknek életsza­ga van. Ami örömömnek némileg gátat szab, az az a fajta rekapituláció, amely­ben a szerző részesíti Írásomat.

Ungvári cikkének több hibája is van. Az egyik az, … Tovább »

A Szombat hasábjain különös vi­ta bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problé­máit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szer­zője, … Tovább »

1996. december 24.

Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-­csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp be­leharaphatnak fokhagymás … Tovább »

GENF: A WOLF-HAGGADA IZRAELÉ Az egykori berlini zsidó múzeum egyik különlegessége volt a XIV. században írt úgynevezett Wolf-haggada. A múzeumot az 1930-as évek második felében fel­dúlták a nácik, a haggadát mégis megőrizték, mert propaganda­anyagként fel akarták használni. A … Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi

Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte

Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »

December 1.

Mégiscsak lesz karácsonyfa. Eldön­töttem, punktum.

Na jó, az igazság az, hogy ebben a döntésben négyéves kemény, megfe­szített előkészítő munka lakozik. Dani születése óta ugyanis szisztematikusan oltom Laciba, hogy ha a gyerek megnő, nincs jogunk elvenni tőle … Tovább »

A karizmatikus vezetők hiányoznak a magyar zsidóságból

Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor … Tovább »

Holocaust-túlélők

A holocaust-túlélők járadékának alapjául szánt 4 milliárd forint – az egyetlen tétel, amelyről a kárpótlási csomag kap­csán már egyezség született a zsidó tárgyaló fél és a kormány között – valójában több lesz, mint 4 milliárd. Az 1997-es év­re … Tovább »