Zsidó nemzetiségi törekvések
Amint arról a sajtó beszámolt, néhány magyarországi zsidó személyiség az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult azzal a szándékkal, hogy a magyarországi zsidóság nemzetiségként történő elismertetése érdekében aláírásokat gyűjtsenek.
A törvény – több egyéb feltétel mellett – ezer választópolgár aláírásához köti egy magyarországi nemzetiség törvény általi elismerését. 2005. október 27-én megjelent a Magyar Közlönyben az OVB egy héttel korábbi határozata, amely zöld utat ad a kezdeményezéshez. Az akció ellen az Alkotmánybírósághoz (AB) lehet panaszt benyújtani a határozat megjelenését követő tizenöt napon belül, vagyis november 11-ig. E lehetőséggel eddig egy magánszemély élt. Mint az aktivisták honlapján, a www.zsidokisebbseg.com-on olvasható. ,,[…] az AB-t nem köti semmiféle határidő, hogy az ügyet mikor tárgyalja. […] A tárgyalás során az AB nem tart meghallgatást: sem a kifogás beterjesztőjét, sem a másik érintett felet, vagy a határozatot hozó OVB-t nem hallgatja meg; kizárólag a kifogásolt határozat, a beadvány és a hatályos törvények figyelembevételével bírálja el az ügyet.” A határozat kihirdetése nyilvános. Ha az AB-határozat sem gördít akadályt a kezdeményezés elé, az aktivistáknak attól kezdve két hónapjuk van az ezer aláírás összegyűjtésére. Az aláírásokat a házelnöknek kell benyújtani.
A Mazsihisz élesen tiltakozik a kezdeményezés ellen. Feldmájer Péter elnök az MTI-nek így nyilatkozott: „A kezdeményezést alapjaiban elhibázottnak tartom, az nem tükrözi a magyarországi zsidóság többségének véleményét.” A Mazsihisz 1992-ben a parlament akkori elnökének, Szabad Györgynek küldött levelében – lásd: www.mazsihisz.com – kifejtette álláspontját, amely azóta sem változott, vagyis nem kíván a közjogi helyzeten változtatni.
A zsidó nemzetiségi kezdeményezők egyike, Deák Gábor – a vele készült interjút lásd a keretes részben – és Feldmájer Péter internetes vitájára lapunk honlapján, a www.szombat.com-on került sor november 11-én. A kérdezők, hozzászólók véleménye megoszlott, kívánják-e a kisebbségi státust, vagy elutasítják azt.
Kovács András szociológus szerint lehetséges, hogy a „nemzetiségi zsidóknak” sikerül összeszedni az elhibázott kisebbségi törvény által előírt számú aláírást, hiszen az ívet bárki, bármilyen megfontolásból aláírhatja.
Kovács, aki több kutatást végzett a mai magyar zsidóságról, elmondta: a mai magyarországi zsidóságon belül nagyban eltérő identitások léteznek egymás mellett. Egy nagy, asszimilált csoport számára a zsidóság csak az antiszemitizmustól való félelmet jelenti. Másoknak leginkább a soá emlékének megőrzését és a felmenők emlékének ápolását. Egy harmadik csoport ma is gyengébben vagy erősebben kötődik a zsidó vallási-kulturális tradícióhoz. Köztük vannak olyan fiatalok, akik az utóbbi években tértek vissza a hagyományhoz. Ugyanez az azonosságkeresés vezethetett el az önmagát zsidó nemzeti kisebbségként definiáló csoport megjelenéséhez. A modem magyar zsidó történelemben a zsidóság rendszerint vallásfelekezetként azonosította önmagát. Ez azt jelenti, hogy akik nem vallásosak, de kifejezésre akarják juttatni zsidó identitásukat, azoknak ezt szekuláris szimbólumok használatával kell tenniük. Az így konstruált identitást szokták etnikai identitásnak nevezni. Ennek egyik kifejeződése lehet a nemzetiségi vagy nemzeti kisebbségi öndefiníció, amelynek azonban nincs hagyománya a modernkori magyar zsidó történelemben.
Kovács András szerint természetes, hogy a zsidóság, vagy egyéb, sokféle önképpel bíró csoportokon belül viták folynak a csoport határainak definíciójáról, a csoporthoz tartozás kritériumairól. Ezek a viták maguk is csoportteremtők. A zsidóság bekerülése a nemzeti kisebbségek sorába szerinte súlyos konfliktusokhoz vezetne. A nemzeti kisebbségi státus lényege a kollektívum politikai reprezentációjának joga. Ha az ezzel a joggal felruházott testületet az általa reprezentáltnak vélt csoport jelentős része nem tekinti a saját képviselőinek, ami ebben az esetben szinte biztosra vehető, akkor ennek a képviseletnek nem lesz legitimitása, tagjai pedig „etnikai vállalkozókként” fognak megjelenni a csoport többségének szemében – mint az más kisebbségek esetében megtörtént.
*
Lapzárta után érkezett a hír: beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz amiatt, hogy magánszemélyek a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását kezdeményezték. A panaszt elbíráló döntésig nem kezdődhet meg a bejegyzéshez szükséges ezer támogató aláírás gyűjtése. A beadvány készítőjének kiléte nem ismert.
Címkék:2005-12