Bereczki Csabával Soul Exodus című filmjéről beszélget Szentgyörgyi Rita

Szeptember 14-e, szerda estére nyílt fórumot hívott össze a Mazsihisz az Együttélés Háza – Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása kapcsán. A projekt a magyar állam támogatásával jön létre. Vajon mi a vita tétje, ha az építkezés hamarosan elindul?

“K, mert nevezzük itt a mélybarnán bársonyhangú férfit, és egyébkéntis a K a legközépeurópaibb betű, és minden rendes középeurópai név Ká-val kezdődik, mint Kreuzer vagy Králik vagy Koltai vagy Katkó”
Regényrészlet

Röhrig Gézának
(örökkön örökké) Az utcazaj folyamatos … Tovább »

Új fejezet kezdődik a papréti zsinagóga történetében: a helyi zsidó hitközség tervezi, hogy a világ testvérközösségeinek összefogásával hitéleti célra renoválják a műemlék épületet. Mintegy 160 millió forintos költséggel számolnak.

– Sikerre vezettek az önkormányzattal … Tovább »

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

Szerda délután a gyöngyösi Status Quo Ante zsinagóga ablakait nagy kövekkel megdobálták, az üvegeit betörték, adta hírül a Mazsihisz.

Az első képen látható kő mintegy 8 kg, a zsinagóga környékén nincs ilyen, így szinte biztos, hogy az elkövetők hozták magukkal, így … Tovább »

Pénzügyi gondok, ebből fakadó feszültségek nehezítik a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) életét – erről tudósították a Szombatot anonimitást kérő hitközségi tagok, akik úgy látják, pénzügyi szabálytalanságokra is sor került.

A névtelen elégedetlenek a DZSH június … Tovább »

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adta át Frank London amerikai zeneművésznek csütörtökön Washingtonban Szemerkényi Réka nagykövet. Az ünnepségen részt vettek a neves és Magyarországon is elismert művész barátai is.

Az 1958-as születésű Grammy-díjas … Tovább »

A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeznek a 371 Csillag című előadás keretében a bátorság és a roma ifjúság napja alkalmából a Nemzeti Színházban szombaton.

A Roma Produkciós Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Nemzeti Színházban … Tovább »

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet Menete rendezvény szónokai. Az idén 14. alkalommal megrendezett Élet Menete a Dohány utcai zsinagógától a sófár hangjára indult vasárnap délután a Szent István-bazilika előtti térre.

Vasárnap tartják az Élet menetét Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező menet a Dohány utcai zsinagóga elől indul, és a Károly körút – Deák tér – József Attila utca – Széchenyi tér – Zrínyi utca útvonalon keresztül a Szent István-bazilika előtti térre érkezik meg. Először szólnak az emlékezőkhöz közösen a történelmi egyházak képviselői.

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.

A rettenthetetlen SS-tiszt, Hitler kedvenc kommandósa a háború után évekig a Moszad szolgálatában állt.

Heinz Krug német tudós 1962. szeptember 11-én tűnt el: miután elhagyta hivatalát, sohasem tért vissza otthonába. A müncheni rendőrség csupán annyit tudott róla, hogy gyakran … Tovább »

A Mazsihisz elnökével történt levélváltás nyomán, a debreceni polgármester felülvizsgálta álláspontját, és mégis mód nyílik a botlatókövek letételére.

A korábbi álláspont szerint a cívisvárosban sem az önkormányzat, sem a helyi zsidó hitközség nem támogatta az Auschwitzba … Tovább »

Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

E vészjóslónak szánt üzenet árnyékában kezdte meg munkáját a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendkívüli közgyűlése. 

Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.

Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.