Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

A magyar zsidók történelméről, a valláshoz, cionizmushoz, Izraelhez fűződő sajátos kapcsolatáról is szó volt azon a kedden zárult kétnapos nemzetközi tudományos konferencián, amelyet a Tel-Aviv mellett Bar Ilán Egyetemen rendeztek.

Nagyszabású szociológiai kutatás vette kezdetét ezekben a hetekben a magyarországi zsidóság identitásáról. Ennek kapcsán kérdeztük a kutatás vezetőjét, Kovács András szociológusprofesszort, a Közép-európai Egyetem Zsidó Tudományok Programjának vezetőjét.

Egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjai és konyhája

Ideiglenesen bezárják Budapesten a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, mert baleset- és életveszélyes – jelentette be Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója csütörtökön a helyszínen megtartott sajtótájékoztatón.

Radnainé Fogarasi … Tovább »

Tudósítás a Mazsihisz május 22-i közgyűléséről.

A közgyűlés – a szokásos bevezető rítusok: létszámellenőrzés, napirend elfogadása, nyitóima után – Heisler András beszámolójával kezdődött. A Mazsihisz elnöke haladó szellemben Power Point-os ábrákkal illusztrálta … Tovább »

avagy: Lefitymálva vidéken

Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija Tóra, Evangélium, Európa címmel tartott beszélgetést május 18-án a Párbeszéd Házában. 

A keresztény felkérésre … Tovább »

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

1. Tél volt Jeruzsálemben, december vége. Finom réteg hó borította a koponyák hegyét, az óvárosban pedig előkerültek a téli kabátok. Hősugárzók duruzsoltak a boltokban, a hotelek pedig átállították a légkondicionálókat, hogy meleg levegőt nyomjanak be az ötcsillagos boltívek és szökőkutak alá.

“Mindig magyar” címmel nemzetközi konferenciát tartanak május 30-31-én Izraelben, a Bar Ilan Egyetem – Dahan Centrum szervezésében a magyar zsidóság hányattatásairól, történetéről és kultúrájáról a modern korban.

A konferencián többek között felszólal:

Dr. … Tovább »

A keresztények és a zsidók közös felelőssége, hogy megmaradunk-e Európában – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) megalakulásának … Tovább »

Meglepetésnek és megtiszteltetésnek tartja Nemes Jeles László filmrendező, hogy tagja lehet a 69. cannes-i fesztivál kilenctagú zsűrijének.A Saul fia című Oscar-díjas alkotás rendezője ezt a zsűrinek a seregszemle szerda esti megnyitóját megelőző sajtótájékoztatóján mondta.

A … Tovább »

Nemes Jeles László, a Saul fia Oscar-díjas rendezőjét is meghívták a 69. cannes-i filmfesztivál versenyprogramjának kilenctagú zsűrijébe, amelyet George Miller ausztrál filmrendező, forgatókönyvíró és producer fog vezetni – jelentették be a szervezők hétfőn.

A tavalyi cannes-i … Tovább »

A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót. 

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Hiány – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont kiállítása a Metró Galériában 2016. április 18. – június 19.

2016. április 14-én a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum dísztermében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tanulni a múltból – A holokauszt téma oktatása címmel szervezett konferenciát.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) oktatási … Tovább »

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?