Jövőképek

Írta: jég - Rovat: Politika

Tudósítás a Mazsihisz május 22-i közgyűléséről.

Mazsihisz közgyűlés4

Heisler András (háttal) beszámolóját tartja (fotók: facebook.com/mazsihisz)

A közgyűlés – a szokásos bevezető rítusok: létszámellenőrzés, napirend elfogadása, nyitóima után – Heisler András beszámolójával kezdődött. A Mazsihisz elnöke haladó szellemben Power Point-os ábrákkal illusztrálta mondandóját.

Az antiszemitizmusra mindenkor érzékeny közönségnek először az osztrák Die Presse egyik cikkéről számolt be. A cikkíró a magyar kormánykörök minapi, Soros György háttérhatalmát vizionáló kijelentéseit ismertette. A „sorosozás” Magyarországon antiszemita felhangú, vélte az osztrák szerző, az elnök pedig a küldöttekhez intézte a kérdést: mit lehet tenni ilyen esetekben?

Következő pontként tízoldalas beszámolóját említette Heisler, amelyet minden Mazsihisz küldöttnek eljuttatott, ám visszajelzés alig érkezett. Reagáljanak bátran – biztatta az e téren járatlan küldötteket, hiszen a visszajelzés a fáradozás elismerése, így mindig pozitív, megerősítő hatású.

A visegrádi országok zsidó közösségi vezetőinek tanácskozásáról szólva elmondta, hogy ennek egyik eredménye a biztonsági téren megkötött megállapodás volt. Emlékeztetett, hogy a nagy népmozgások idején a zsidó közösségek veszélyeztetettsége nő.

Ezután a Budapestre beígért Makkabi játékokra tért rá: a kormány által beígért összegekre még nem kaptak állami garanciát, így a nemes ügy fölöttébb vontatottan halad. Pedig a Makkabi sportegyesület mellett az MTK-t is bevonták az együttműködésbe, s ebben a felállásban szeretnének hozzájutni a játékok céljára korábban már megígért új sportlétesítményhez. Itt került szó a Mazsihisz által a közelmúltban rendezett Tolerancia fantázianevű futballtornára, amelyből szeretnének hagyományt teremteni. (Az első tornát a Hit Gyülekezet csapata nyerte.)

Mazsihisz közgyűlés6

Heisler András

Ugyancsak a Hit Gyülekezet volt a partner a legutóbb Élet menete megmozduláson, amikor a közösség számos tagja elzarándokolt Auschwitzba.

Az egyszerűbbektől a bonyolultabb kérdések felé haladva tért rá az elnök arra a kemény versenyre, amely az utóbbi tíz esztendőben a Mazsihisz és a feltörekvő EMIH között bontakozott ki.

 

„A versennyel – tetszik vagy sem – együtt kell élnünk”,

szögezte le. „Olyan versenytársunk van, amelynek eszközeivel mi nem rendelkezünk” utalt itt az EMIH nagy tőkét igénylő médiaportfoliójára. Ám a Mazsihisz is igyekszik helytállni, amit megújult honlapja és facebook-oldala tanúsít. A közönség itt naponta olvashatja a friss, angol és héber nyelvről fordított híreket. A Mazsihisz már jelen van a Szigeten, valamint a Pozsonyi Pikniken, amit – a vallásos emberek életvitelét szem előtt tartva – most első ízben vasárnap tartanak majd meg. A nyilvánosság iránti újfajta érzékenységet demonstrálja a „nyitott zsinagógák” projekt, melynek keretében péntek este nem zsidókat hívnak meg istentiszteletre – legutóbb éppen egy csapat roma fiatal volt a vendégük.

Az elnök láthatóan nemcsak a napi ügyekről kívánt szólni, hanem perspektívákat próbált felvázolni, így számba vette a Mazsihisz erősségeit és gyengeségeit az EMIH-hel vívott konkurenciaharcban: vallási téren és a média terén – összegezte – nehéz velük versenyezni, viszont a Mazsihisz erőssége, hogy hagyományai és története okán a „százezresnek mondott” magyarországi zsidósággal sokkal könnyebben talál hangot. E százezres, a vallástól távol álló közösség megszólítása a feladat. Vallási reformokkal nem kísérleteznek – összegezte a Frölich főrabbival folytatott eszmecserét – mert a neológia olyan érték, amelyet nem kívánnak lecserélni sem a reformzsidóságra, sem a Chabad „fundamentalizmusára”. Viszont a vallási életbe akkor is be kell vonni a kívülállókat, ha történetesen a Tórához nem lehet felhívni őket.

A Mazsihisz másik erőssége az EMIH-hel szemben a nemzetközi zsidó network-be való jobb beágyazódás – vélte az elnök, s példaként hozta fel a Zsidó Világkongresszus, és újabban az Európai Zsidó kongresszus alelnöki tisztségét, ami a mindenkori Mazsihisz-elnököt megilleti.

Más témára térve a vidéki hitközségeket hozta szóba, amelyeknél, mint mondta, gyakran hiányzik a belső kontroll, s így néha irreális vállalásokat tesznek, amelyekért aztán a Mazsihisz kénytelen jótállni. Az általános bevezető után

 

a Debreceni Zsidó Hitközség konkrét ügyét ismertette:

a Horovitz Tamás elnöklete alatt működő szervezet nagy összegű, több százmilliós EU-s pályázatot nyert, ám az elszámoláskor kifizetendő 95 millió forintot nem tudta előteremteni. A Mazsihisz vezetői, hosszas fejtörés után, kisebbik rosszként jótálltak a DZSH helyett – hiszen ha DZSH nem tudja ezt visszafizetni, az egész pályázati összeget visszakérhetik, s ez esetleg megint csak a Mazsihiszt terhelheti. Aggasztónak nevezte azonban Heisler, hogy a DZSH gazdálkodása nem átlátható, így az egész projektre – amelyet pedig ők szavatoltak – nincs rálátásuk. „Ezt tekintsd kritikának,Horovitz úr”, zárta mondandóját. A megszólított válaszában némi éllel említette, hogy Budapesttel ellentétben nekik nincs akkora apparátusuk, így egyáltalán nem könnyű az elszámoláshoz rengeteg adatot összeállítani.

Mazsihisz közgyűlés5

Horovitz Tamás

– Nem adattömeget várunk – tette helyre Heisler a debreceni elnököt. – Azt a jelszót várjuk, amellyel beléphetünk az EU-s pályázati elszámolásba. – Horowitz erre nem válaszolt, noha nagyon ajánlotta elnöktársainak, hogy bátran vágjanak bele EU-s pályázatokba, s hangsúlyozta, hogy a debreceni zsidó intézmények EU-s pénzekből történő felújítása az egész magyar zsidóság presztízsét növelte. Hozzátette, hogy természetesen a tartozást vissza fogják fizetni.

A hozzászólások sorát Suchman Tamás (egykor a Horn-kormány minisztere, a hajdani marcali zsidóság egyetlen élő képviselője) nyitotta meg, aki érzelmes hangon szólt a kistelepüléseken magányosan élő idős zsidókról, s a vidéki temetők sanyarú állapotáról. Heisler András empatikus válaszában megértéséről biztosította a hozzászólót, s megemlítette az állam által temető felújításra ígért egymilliárd forintot, amit egyelőre nem kaptak meg. (Amúgy sem lesz elég az országszerte található 1600 temetőre – tette hozzá rezignáltan.)

Mazsihisz közgyűlés3

Kunos Péter

Deblinger Eduárd, a Dob utcai ortodoxia (MAOIH) elnöke, a Mazsihisz-alapszabály nemrég elfogadott módosítását kifogásolta, amely sérti a MAOIH autonómiáját. Így nem tudunk a Mazsihisszel együtt létezni, közölte. – Kérlek, jelezd pontosan, milyen módosításokat szeretnél – reagált a Mazsihisz elnöke.

Várlaki György, a „MUSZOE legális vezetőségének utolsó élő tagja” (aki nem volt küldött), a közgyűlés segítségét kérte egy régi sérelem ügyében. Elmondása szerint az egyesület élére még Zoltai Gusztáv idejében manipulatív módon állították oda a jelenlegi elnököt, s leváltásához kérte a közgyűlés segítségét. Heisler óvatosan szólt hozzá, de Várlaki kijelentette, hogy szavaiért a bíróság előtt is vállalja a felelősséget.

A hozzászólások után a zárszámadás került terítékre. Hagymási Zsuzsa főkönyvelő a bevételek és kiadások arányát ismertette, majd Kunos Péter ügyvezető igazgató ecsetelte a gazdálkodás nehézségeit. Elmondta, hogy az állam által fizetett örökjáradék összege évről évre csökken, s hogy a Mazsihisz bevételeiből az EMIH és a MAOIH számláira átirányított 200 millió forint pótlását is hiába kérték az államtól. Így a takarékos gazdálkodásra kényszerültek, ami meg is hozta az eredményét, mondta. Ebben fontos tényező, hogy a Dohány utcai zsinagógát látogató

 

turisták évi 200 millióval gazdagítják a Mazsihisz kasszáját.

A jegyvásárlást a Zoltai-időkben ellenőrző Aviv Travellel most sokkal szigorúbb elszámolás szerint dolgoznak, és 2017-től a jegybevételeket a hitközség kizárólagos kezelésébe vonja.

Miközben a Mazsihisz anyagi lehetőségei korlátozottak, folytatta Kunos, az állam a zsinagóga-felújításokat nagy összegekkel támogatja. Így kerülhet sor többek között Karcag, Miskolc, Szeged zsinagógáinak, valamint a budapesti Rumbach zsinagóga felújítására.

A továbbiakban Kunos örömmel tájékoztatta a küldötteket, hogy sikerült egy rátermett belső ellenőrt találni, KI? aki már át is tekintette és el is fogadta a tavalyi zárszámadást.

Mazsihisz közgyűlés2

Sárik Zsolt

A számvizsgáló bizottság utána felszólaló elnöke, Sárik Zsolt mindezt másképp látta. Felpanaszolta, hogy a gazdálkodási adatokat késve kapták meg, apparátusuk nincsen, így – közölte – nem állt módjukban a gazdálkodási adatokat egészükben áttekinteni. Ezért független belső ellenőri tisztség létrehozására tettek javaslatot.  Kritizálta az ügyvezető igazgató túl széles jogkörét. Ezután kiemelt néhány gazdálkodási területet, amelyet át tudtak tekinteni, s az itt találtakról elég kritikus képet adott. Összegzésül közölte, hogy nem tudják a zárszámadást elfogadásra ajánlani, így a küldöttek lelkiismeretére bízzák, hogy azt elfogadják vagy nem.

(Az ügy pikantériája, hogy a Zoltai korszakban éppen Kunos Péter volt a számvizsgáló bizottság elnöke, s neki is része volt abban, hogy a gazdálkodás átvilágítása végett vetett a Zoltai-korszaknak a hitközségen.)

Kunos Péter válaszában saját jogkörét az alapszabályból vezette le, amely szerint az ügyvezető igazgató a gazdálkodás egyszemélyi felelőse. A késve megkapott adatokról annyit jegyzett meg, hogy azokat későn kérték, s egyébként az ilyen kéréseknek mindig időben eleget tettek. Ami a független belső ellenőrt illeti – folytatta – ez annyit jelent, hogy az ellenőr a hitközségen kívüli befolyástól független, mert amúgy az ügyvezető nevezi ki (!). A számvizsgáló bizottság elnöke elismerte, hogy a kért adatokat mindig megkapták, de jelezte, hogy az egész zárszámadás későn készült el.

Heisler András, tartva a délelőtti forgatókönyv megismétlődésétől (mikor az éles kritikák hatására a BZSH-közgyűlés nem fogadta el a zárszámadást) melegen ajánlotta a küldötteknek az igenlő szavazatot. Méltatta az átlátható gazdálkodást, a növekvő bevételeket és a pályáztatási rendszer erősödését. Talán ennek hatására is, a küldöttek 61 igen, 2 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadták a dokumentumot.

Mazsihisz közgyűlés

Szavazás

 

A következő napirendi pont részleges tisztújítás volt.

A Mazsihisz vezetőségébe kettő, a választási bizottságba kettő, a számvizsgáló bizottságba egy új tagot kellett megválasztani. A jelölés, bemutatkozás, szavazás, szavazatszámlálás hosszadalmas procedúrájának végén azonban csak a választási bizottság két, ill. a számvizsgáló bizottság egy új tagját sikerült megválasztani. Az új vezetőségi tag megválasztásához már két szavazat hiányzott. A küldöttek egy része hazament.

Heisler András zárszavában le is vonta a következtetést: a próbálkozás, hogy egy napon tartják a BZSH és a Mazsihisz közgyűlést, nem volt sikeres, visszatérnek a régi rendszerhez.

támogatás

Címkék:Heisler András, Horovitz Tamás, Mazsihisz-közgyűlés, verseny

[popup][/popup]