A Jobbik erkölcsrendészei, úgy látszik, szemet hunynak báró Tormay Cécile nemzetes asszony szexuális beállítottsága felett. Mindegy nekik, férfit vagy nőt szeretett, csak zsidózzon. Most nem zeng a „Mocskos buzi!”, meg az árpádsávosok hasonló dörgedelmei.

Orbán Viktor és Julio Iglesias is a jelöltek között volt

Február 16-án – illő módon Brüsszelben, az Európa Parlament épületében – tartotta alakuló ülését az Európai Zsidó Parlament. Most már csak az a kérdés, hogy az Interneten megválasztott 120 képviselőt ki delegálta, … Tovább »

Dr. Köves Slomó: A vérvád négy tanulsága
 Rabbi vagyok, és Magyarország polgára. Írásomnak a tanulsága szándékom szerint túlmutat közösségünk határain. Ugyanis ami pár napja a magyar Országgyűlésben történt, az a magyar nemzet egésze ellen volt merénylet. 70 éve nem hallott uszítás hangzott el a parlamentben, a legsötétebb idők hangja ez, amiről generációk hitték, hogy nem hangzik fel soha többé a törvényhozók között.  A vérvád felemlítése talán nekünk zsidóknak fájt igazán, de a veszély, egy betegség szimptómája nem rólunk, hanem Magyarország egészéről szólt.

Megannyi ünnepünk liturgikus és talán történelmi háttere is egy megmenekülés-történet. Ezek közül kétségkívül Peszah a legnagyobb jelentőségű.
Nem tudom, feltűnt-e valakinek, hogy Magyarországon a neológ irányzat megszűnt. Persze a jogutód intézményrendszer néha felekezetpolitikai okok (értsd: állami támogatás) miatt használja a nevet, de ez senkit se tévesszen meg. Az eszmeileg neológ, vagy ahogyan magukat általában nevezték, a haladó (ha úgy tetszik, progresszív) párt identitását nem néhány kopott reverenda és az orgona adta. Ezt azért érdemes leszögezni, mert egy ideje hódít Magyarországon a felekezettörténeti fikció műfaja, így a neológ infrastruktúrát használó újtradicionalista rabbik által életben tartott történeti tévhit szerint a neológia esztétikai reform, nem teológiai, se nem vallásjogi.

Állami léte talán legnehezebb időszakát éli Izrael. A mindent felülíró, második holokauszt rémképét előrevetítő iráni atomfenyegetettség mellett “hagyományos” problémái, a palesztin kérdés és a nemzetközi megítélés romlása is egyre súlyosabban nehezedik Tel-Avivra. Tavaly ősz óta a pártok sorozatos tisztújítási eredményei is azt mutatják, hogy az ideológiai hovatartozást felülírják a biztonsági kérdések.

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

2012. március 27-én, kedden este 7 órától újra színházba invitáljuk a kedves tagságunkat, ezúttal a Sanyi és Aranka Színházban (Budapest IX. ker., Mátyás utca 9.), a Gólem Színház Lefityálma előadását tekintjük meg. Mazsike tagoknak 2650 forintos jegyáron. 

Március 19-én, hétfőn reggel, pontosan az iskolakezdés perceiben egy motoros hajtott a toulouse-i Ozar Hatorah iskola bejáratához és hidegvérrel gyilkolni kezdte a tanításra igyekvő gyerekeket és tanárokat. Miután megölt négy embert és megsebesített ötöt, dolgát jól végezve elhajtott.

 A Debreceni Zsidó Hitközség kezdeményezésére megalakult a Közép- és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetsége. A szövetség vallási, kulturális és társadalmi területen kívánja támogatni a szervezet tagjait és ápolni a zsidó hagyományokat.

Megjelent a Szombat márciusi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Gadó János: Iszlám és/vagy demokrácia?
A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megmondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan országban is, ahol … Tovább »

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

…nagy betűkkel ráírta a lapra: „KAPD BE!” Alatta pedig: „Rákosi elvtársnak hálával és köszönettel, Lévai Márton.” Illusztráció gyanánt igen élethűen le is rajzolta, mit és hogyan kapjon be Rákosi elvtárs…

Eric Toledano és Olivier Nakache filmjében a mozgásképtelen francia arisztokrata a szegény, külvárosi gettóból jött afrikai fiút fogadja fel otthoni segítőnek minden látszólagos ellentét és ellenérv dacára. Két nagyon különböző világ találkozik, és a meglepő és őrült közös élmények nyomán kapcsolatukból barátság lesz – legyőzve minden előítéletet és átlépve minden határt.

Van egy úri szokásom. Több is van, de most nem dicsekszem.A reggeli napilapot az újságkihordó az ajtóm elé teszi. Visszafogottan viselkedem, nem esem neki azon nyomban, nem lapozom fel fél lábon állva, hanem kivárom az alkalmas pillanatot. Akkor jön el, amikor felszállok a buszra, és elindulok … Tovább »

Gyakran keseregtek régebben, akik kósert akartak enni Budapesten, mert kicsi volt a választék, s a minőség is elég ingadozó. A helyzet mára némileg megváltozott, bár vannak még meghódítandó csúcsok. Kósert tartani azonban mindig nehezebb és költségesebb, mint  tréflit enni. Vidéken, ahol legfeljebb egy-egy hitközségi konyha kínált meleg ételt, bizonyára még nehezebb lehetett a helyzet, felvágott talán csak a fővárosból érkezett.

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Czifrik Balázs: Emlékezetközösség
Az emlékezetközösség fogalmát sokfelől lehet értelmezni: Trianon felől, a Holokauszt felől, és persze a Rákosi-diktatúra felől. Van miből válogatni. Nálunk, a Kárpát-medencében külön érdekesség, … Tovább »

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

Tizenharmadik ének: A halucokkal

1
Ne kérdezze senki, hogy volt a Miła utca. Megtelt és romba dőlt hamarosan.
Több mint százezer zsidó összeterelve rajta. Motyó a kézben, vállon hátizsák.
Törülköző, darab száraz kenyér közt kisgyermek elrejtve a batyuban:
nyersvászonszín, … Tovább »