Ha szokatlan körülmények között is, de kiszivárogtatták John Kerry amerikai külügyminiszter tervét egy lehetséges közel-keleti keretegyezményről. Órák alatt végigfutott a világsajtón.

Erdélyi Lajos fotóművész alig ismert képei láthatók Budapesten.

Amikor a német csapatok 1944 márciusában bevonultak Magyarországra, ezt elsősorban azért tették, hogy megakadályozzák a magyarok kiugrását a háborúból.

Balog Zoltán a szoborállítást és a holokauszt-emlékévet magyarázza, szerinte az a baj, hogy vannak, akik csak most vették észre, mi áll az alaptörvényben.

Jobbára a kommunikáció szintjén marad a Kuruc.infoval szemben fellépés. Orbán az amerikai Kongresszustól kért segítséget levélben, de az illetékes szerveket hivatalosan nem keresték meg. Amikor pedig Derdák Tibor egy konkrét, az USA-ban is büntetendő ügyben feljelentést tett, nem kértek eljárási jogsegélyt.

Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből

A rendszerváltás hivatalos történetét az állampárt egykori magas rangú kultúrkádere, a polgári demokrácia harcos és öntudatos ellensége, Bíró Zoltán írja, aki mindent megtett annak érdekében, hogy az állampárt frontembere legyen a Magyar Köztársaság „rendszerváltó” elnöke. … Tovább »

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

Német emigráció Kaliforniában

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.

Mégis megtárgyalja ifjabb Hegedűs Loránt lelkész ügyét a Budapest-Észak Református Egyházmegye bírósága – soron kívül, várhatóan ebben a hónapban. Horváth György jogtanácsos a lehető legsúlyosabb fegyelmi büntetés, a hivatalvesztés kiszabását kéri.

Kis Yudit, Apám halálának nyara című regénye a tekintélyes Jewish Quarterly-Wingate Prize várományosa. A brit folyóirat által alapított díjjal azokat a könyveket jutalmazzák, amelyek a zsidóság témájához kapcsolódóan mondanak újat és relevánsat az olvasóknak. Hogy a díjra esélyes … Tovább »

Egy izraeli startup ötletének köszönhetően külföldi útjainkon hamarosan nem kell többé aggódnunk a váratlan, csillagászati összegekről szóló mobilszámlák miatt. A Cell Buddy ugyanis azon dolgozik, hogy bármelyik okostelefont át lehessen állítani úgy, hogy helyi készülékként … Tovább »

Szerettei, barátai és tisztelői vettek végső búcsút Bächer Iván írótól és újságírótól, a Népszabadság  emblematikus munkatársától a Kerepesi temető Fiumei úti Sírkertjének ravatalozójában.

Bächer Iván hosszú súlyos betegség után 56 éves korában hunyt el. Utolsó … Tovább »

Rubin Eszter nevével már korábban is találkozhattunk különböző gasztrokalandozások során. Barhesz című regénye pedig új ízt adott a csajos könyveknek. Itt volt tehát az ideje, hogy szóra bírjuk ezt a különleges szakácsot.

Palánkkal vették körbe a területet, megjelentek az első munkagépek, a szolgálati lakásokból ma az utolsó család is kiköltözik. Elkezdődött az építkezés a használaton kívüli Józsefvárosi pályaudvarnál, ahol a tervek szerint áprilisban megnyílik a vészkorszak áldozatainak emléket állító új központ, a Sorsok Háza.

Az elmúlt év őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktuskutató Központ országos kérdőíves vizsgálatot végzett, melynek egyik, ha nem központi témája a kisebbség-többség viszony néhány vonatkozásának felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett két 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoport kontrollmintáját az azonos területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett környezetvédő „zöld” szervezet tagjai közül választottuk. Ebben a cikkben e három mintán kapott eredményeket mutatjuk be.

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.