Kurultáj: társas játék halálosan komolyan

Írta: Kácsor Zsolt / nol.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

A bugaci rendezvényen kiderült: sokkal izgalmasabb IX. századi sámánnak öltözni, mint például múlt századi szociáldemokratának. Az ősi összejövetel szigorú házirendje egyébként nem tiltja, hogy bárki Szálasi-pólóban feszítsen.

Kurultaj fotó Konyhás István nolhu

(foró: Konyhás István, Népszabadság)

A bugaci rendezvényen kiderült: sokkal izgalmasabb IX. századi sámánnak öltözni, mint például múlt századi szociáldemokratának. Az ősi összejövetel szigorú házirendje egyébként nem tiltja, hogy bárki Szálasi-pólóban feszítsen.
hirdetés

A bugaci Kurultájon, a Magyar Törzsi Gyűlésen az egyik kamion árnyékában hűsöl mellettem egy bő pásztorgatyát viselő úr, akinek a pólóján „Trianon: Nem, nem, soha!” felirat szerepel, s aki egyszerre csak ízes magyarsággal rákiált a hatéves forma kislányára:

– Ha még egyszer a ló alá mész, igen megverlek!

Majd a kislány megszeppenését látva, békülékenyen hozzáteszi:

– Na jól van, énekeld el a székely himnuszt!

– Jaj, ne, azt utálom! – vágja rá a kislány. – Nem lehetne Shakirát?

Az apának olyan szép kiejtése van, csíki magyarnak vélem.

– Székelyföldről jöttek maguk? – fordulok hozzá, de nemet int:

– Á, sokkal messzebbről!

– Honnét? – nézek rá, mire nyugat felé mutat:

– Nagykanizsáról.

A szomorú pásztornak öltözött nagykanizsai ember később leveszi a pólóját, s látom, hogy a széles, szőrös hátára rátetováltatta Nagy-Magyarország térképét kékkel. Erről persze rögtön a feleségére gondolok. Szegény asszony. Ezek szerint még a hitvesi ágyban is történelemleckében van része, ha férje aludni tér. De a következő pillanatban megjön az asszony, s látom, aligha bánja azt a tetoválást, hiszen ő is hagyományőrző: honfoglaláskori menyecskét alakít, vélhetően László Gyula rajzai alapján. Jobbjában visszacsapó íj, s látom, használta is, mert a bal alkarja már teljesen vörös, szétverte az íj húrja.

– Miért nem vett föl alkarvédőt? – kérdem tőle sajnálkozva, mire büszkén legyint:
hirdetés

– Az őseink sem hordtak! Akkor én is kibírom!

– Szerintem hordtak, mert attól, hogy régen éltek, még nem voltak hülyék – válaszolom neki, de nincs vitatkozós kedvében. Úgyhogy sétára indulok a több ezer fős tömegben, de folyton meg kell állnom, mert hihetetlen figurák jönnek szembe.

A rendezvény házirendje szerint „a Hagyományőrzők mind ruházatukkal, felszerelésükkel és viselkedésükkel méltó módon képviselik honfoglaló őseink, valamint a Kárpát-medencében élő hun és avar ősök hagyatékát, példát mutatnak a társadalomnak emberségből, magyarságból, hazaszeretetből. Nem megengedett a pártok, politikai szervezetek szimbólumainak, jelszavainak szervezett megjelenítése vagy olyan megnyilvánulás, amely a magyarság és a rokon népeinek önérzetét, vallási meggyőződését, hagyományait, nemzeti szimbólumait sértik”.

A teljes cikk itt olvasható.

[popup][/popup]