“Le kell lepleznünk a woke ideológiát, amely egy trójai faló”

A „dekolonizáció”, az „antirasszizmus” és főként a zöld klímaaktivizmus leple alatt manapság gyakran puszta zsidógyűlöletet terjesztenek. Ennek során a szabad Nyugat túlélése forog kockán.

Mathias Döpfner, az Axel Springer médiabirodalom vezérigazgatója a World Jewish Congress alapításának 90. évfordulóján mondott beszédet, melynek szövegét a die Welt c. német napilap közölte.

Döpfner üzenetének központi állítása, hogy a „Soha többé” jelszó kiüresedett. Szerinte a 2023. október 7-i Hamasz-támadás, az európai antiszemita megnyilvánulások és a zsidók növekvő félelme azt bizonyítják, hogy az antiszemitizmus nem múlt el, hanem új erőre kapott. Úgy fogalmaz: ma már nem „soha többé”, hanem „újra és újra” kifejezés írja le hitelesen a ma tomboló zsidóellenes gyűlöletet és erőszakot.

Döpfner különösen élesen bírálta beszédében az ENSZ emberi jogi intézményeit, amelyek aránytalanul sokszor ítélik el Izraelt, miközben diktatúrák tömeges emberi jogsértéseire alig fordítanak figyelmet. Döpfner a Hamasz 2023-as támadását nem katonai konfliktusnak, hanem pogromnak nevezte: embereket pusztán azért öltek meg, kínoztak és erőszakoltak meg, mert zsidók voltak. Döpfner aláhúzta, hogy a nemzetközi reakciók már a támadás első pillanataiban relativizálták a történteket, és sokan azonnal Izraelt tették felelőssé.

különösen aggasztónak nevezte azt, hogy a fiatal generációk körében nő az antiszemita és Izrael-ellenes szemlélet. Amerikai felmérések szerint – mondotta – sok fiatal részben igazolhatónak tartja a Hamasz akcióit, sőt egy részük már a holokausztot is kétségbe vonja. Döpfner szerint az antiszemitizmus ma már nem csupán szélsőjobboldali jelenség, hanem globális kulturális és politikai trenddé vált, amely az egyetemeken, a művészvilágban, a közösségi médiában és az utcákon egyaránt jelen van.

Beszédének egyik visszatérő motívuma volt a kulturális elit kritikája. Döpfner szerint számos művész, értelmiségi és akadémikus erkölcsi érzékenységet hirdet, ugyanakkor közönyösen vagy opportunista módon viszonyul a zsidóellenességhez és „Izrael-kritika” mögé bújva relativizálják az antiszemitizmust. Franciaországban megsokszorozódtak az antiszemita incidensek, Nagy-Britanniában rendszeressé váltak az antiszemita tüntetések, Németországban pedig – mondta – a jogrendszer sem mindig hajlandó felismerni az antiszemita indítékokat. Így történt ez egy izraeli fiatal elleni berlini támadás esetében, amikor a bíróság nem látta bizonyítottnak az antiszemita motivációt.

Döpfner erőteljesen kiállt a cionizmus mellett. Felidézte Theodor Herzl gondolatát, miszerint a zsidóknak joguk van saját, biztonságos államban élni. Hangsúlyozta: a cionizmus nem rasszizmus, hanem válasz az évszázados üldöztetésre és népirtásra. Így saját magát is cionistának nevezte, annak ellenére, hogy nem zsidó származású. Izraelt a Közel-Kelet egyetlen valódi demokráciájaként és a nyugati értékek védőbástyájaként méltatta.

Beszédében hevesen támadta a „woke” ideológiát. Döpfner szerint az antirasszizmus, a dekolonizáció vagy a klímaaktivizmus jelszavai mögött gyakran antiszemita és iszlamista gondolatok jelennek meg. A modern baloldali identitáspolitika az áldozatszerepet idealizálja, és ennek következtében az antiszemita mozgalmakat is hajlamos mentegetni. Példaként említette Greta Thunberg Izrael-ellenes megszólalásait.

Döpfner öt javaslatot is megfogalmazott az antiszemitizmus elleni fellépésre. Ezek között szerepel a zéró tolerancia politikája az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben, a zsidó bevándorlás ösztönzése Európában, a közösségi médiaplatformok – különösen a TikTok – szigorúbb szabályozása, a woke ideológia leleplezése, valamint a történelmi emlékezet megerősítése.

A beszéd végén Döpfner személyesebb hangvételre váltott. Felidéztei látogatását a sobibóri, belzeci és majdaneki haláltáborokban, ahol mélyen megrázta a holokauszt iparszerű brutalitása. Szerinte az antiszemitizmus nem csupán a zsidók problémája, hanem az egész nyugati civilizáció létkérdése. Ha a Nyugat nem képes legyőzni az antiszemitizmust és az iszlamista szélsőségeket, akkor saját magát fogja elpusztítani – jósolta.

A patriotizmus és a cionizmus összetartozik – zárta beszédét – mindkettő az identitás, a szabadság és az önvédelem jogáról szól. Ezért minden demokratikus gondolkodású embernek nyíltan ki kellene állnia Izrael és a cionizmus mellett.