Összesen 600 találat (481 - 500) : Misna.
Első nap (2013. október 6.)
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Díszterem
20:00 A XXI. Európai Hebraisztikai Konferencia ünnepélyes megnyitója a World Zionist Organization, Dept. for Diaspora Activities
közreműködésével
Köszöntők:
Avraham Duvdevani, a World Zionist … Tovább »
1+1Válasz Radvánszki Péter rabbi nyílt levelére
Kedves Péter,
in medias res…
Akkor indítsunk egy klasszikussal!
„Again and again we must rise to the majestic heights of meeting physical force with soul force.
In the process of gaining our rightful place we must not … Tovább »
A múzeum építését 2017-re tervezik, de a tervnek számos bírálója akad.
A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »
A középkori Afganisztán zsidó kereskedőinek tulajdonított 150
pergamentekercset máris az új holt-tengeri tekercseknek kiáltották ki. A
felfedezés új lendületet adhat a Bibliából ismert elveszett tíz törzs
legendájáról szóló vitának is.
Pattanásig feszült a helyzet Izrael és Irán között, miután kiszivárgott
hírek szerint Izrael, az Egyesült Államok és szövetségeseik katonai
csapás lehetőségét fontolgatják Iránnal szemben
Pinchász laza mozdulattal ágyékon szúrta Zimrit és párját, ezzel a Biblia szerint megmentette Izrael népét a pusztulástól – de nyelvi szempontból érdekesebb, hogy emiatt egy egészen egyedi betű is került a héber szövegbe. A számítógépek a mai napig nem tudnak megbirkózni a megtört vávval…
Jártam már a Teleki téren, jártam már más súlban is itt – igaz, csak
képzeletben. Keleti pályaudvar, végállomás című regényemben a
Karpfenstein utca egyik haszid imaházát írtam meg, a belzi rabbi
követőjével: milyen is lehetett e világ a Rajk-per idején.
Maimonidesz vigasza a szenvedőknek Misné Tóra: Hilchot Tesuvá 3,11. RaMBaM (Maimonidesz, 1138-1204) a zsidó középkor egének legfényesebb csillaga, nemcsak éles elméjű gondolkodó és elismert haláchikus autoritás volt, de közösségével együtt élő, szenvedéseiben vele osztozó … Tovább »
A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…
Minden felvilágosult, gondolkodó ember számára világosnak kell lennie, hogy a bibliai idézet, mely szerint „uralkodjék a tenger halain és az ég madarain és a barmokon, meg az egész földön és minden csúszómászón, amely a földön mozog” nem a zsarnoki uralomról, nem egy zsarnokról beszél, aki durván bánik népével és szolgáival, hogy saját vágyait és szeszélyeit kielégítse.
Környezettudatos-e a zsidó hagyomány? Nyilván igen, mint arra annyian rámutattak. Nyilván nem, mert egy néhány évtizedes fogalmat anakronizmus ráhúzni több évezredes forrásokra. Nyilván igen is, meg nem is, hiszen a zsidó hagyomány sokszólamú, mindenre találhatunk példát, és annak ellenkezőjére is.
A Magyar Köztársaság hatodik választásán elsöprő győzelmet aratott a jobbközép Fidesz-KDNP pártszövetség, a Szocialista Párt pedig óriási vereséget szenvedett el, bár még mindig a parlament második legnagyobb pártja. A szélsőjobboldali Jobbik a harmadik, míg a posztmodern-ökoszociális … Tovább »
A Fidesz nagyarányú győzelme nem volt kétséges, hiszen az ország választóképes lakosságának zöme gyökeresen elégedetlen volt a szocialista (korábban szocialista-szabaddemokrata) kormánnyal, s Bajnai Gordon (amúgy korrekten kormányzó) szakértői csapatát is a Szocialista Párttal kötötte össze. Ez eleve eldöntötte a választás kimenetelét.
A mai Magyarországon mindenki valamilyen kulturális vagy történeti mintát keres magának, hagyományt, melybe belekapaszkodhat vagy hozzákötheti magát, elődöket, akikre feltétel nélkül büszke lehet. A szocialista évtizedek megakasztották a szerves társadalmi fejlődést (direkt nem „haladást” írok) hogy aztán maguk is szervesüljenek valahogyan a történelembe, de mielőtt távozott volna a korszak, azért meggyökereztetett számos szokást és gondolkodásmódot. A hagyományok utáni keresgélés nagyobb méretekben is folyt, a viszonyítási pontok felkutatása főleg a rendszerváltás után indult meg s sokáig a polgárosodás fogalma uralkodott egyes történetírói és közírói szférákban (a másik ilyen mindenre csodaszerként használt pszedudofogalom a civil társadalom volt).
Nem véletlen, hogy a Tórában az alábbi három „eset”: „a szép termetű nő”, „a két feleség, kik közül az egyik gyűlölt” és a „makacskodó és ellenszegülő fiú” esete egymás után következik. Korábban a Misna, majd a Midrás Tánhumá, és ezek nyomán Rasi a T’nách magyarázatában megállapították, hogy az egyik vétekből lesz a másik, úgy és abban a sorrendben, ahogy azok az Írásban egymást követik.
„És szólt Mózes Izrael fiai törzseinek fejeihez, mondván: ez az, amit parancsolt az Örökkévaló: Ha valaki fogadalmat tesz az Örökkévalónak, vagy esküt tesz, hogy megkösse magát megszorítással, meg ne szegje szavát; mind aszerint amint kijön szájából, cselekedjék” (4Mózes 30, 2-3).
A népszámlálás befejeztével az izraeliták tábora útra kész. Mózes előírásai szerint „becsomagolják” a Gyülekezet Sátrának minden kellékét, még az oltárt is. Ebben a feladatban mindenkinek megvan a kijelölt helye. A sátor takaróiért például Gerson fiai a felelősek.