A múzeum építését 2017-re tervezik, de a tervnek számos bírálója akad.

A leendő múzeum helyén, a belvárosban jelenleg ásatások folynak, hogy feltárják Európa legrégebbi és legnagyobb zsidó közösségének emlékeit. Köln mintegy 50 ezer lakosával a X. századtól a XII. századig Európa egyik legnagyobb városa volt, megelőzve Párizst és Londont, fénykorában pedig ezer lélekszámú zsidó közössége volt.

 

Sven Schütte, az ásatásokat vezető régész és csapata 2007 óta mintegy 250 ezer tárgyat tárt fel a 10 ezer négyzetméteres ásatási területen: kerámiavázákat, szerszámokat, ékszereket, játékokat, állati csontokat. Palatábladarabokon talált héber nyelvű feliratok, egy korábban ismeretlen erotikus lovagregény töredéke, sőt egy pékség ügyfeleinek névsora, mind a középkor mindennapi életéről tanúskodik. A zsidó negyed története ezeréves: a késői ókortól a középkorig húzódik. Nyitott volt, nem gettó, a római kormányzó, majd a frank királyok palotájának, később a városházának a szomszédságában állt.

Sven Schütte elmondta: a kölni zsidók sokáig jó viszonyban éltek a keresztényekkel. A zsinagóga gazdagon díszített gótikus stílusú oltárát kézművesek építették, akik a szomszédos székesegyházban is dolgoztak. A zsidó negyed végét két tömeggyilkosság jelezte: 1096-ban az első keresztes háborúba tartó fanatikus lovagok pogromja, majd 1349-ben a városrész teljes lerombolása: a keresztények ugyanis a zsidókat tették meg bűnbaknak a városban pusztító szörnyű pestisjárványért. A zsidó városnegyed mindennapjait bemutató múzeumtervnek azonban ellenzői is vannak. “Nemrégiben a rituális fürdőnél elhelyezett bőrönd miatt bombariadót rendeltek el, amely végül hamisnak bizonyult. Az ásatás egy másik részén valaki horogkeresztet vésett a kőbe” mondta el a régész.

A városi közgyűlésben ellenzékben lévő kereszténydemokraták (CDU) pénzügyi szempontból ellenzik a tervet, több mint 50 millió eurós “őrültségről” beszélnek, amikor a város úgyis el van fülig adósodva. Volker Meertz, a CDU helyi frakcióvezetője szerint a város nem engedhet meg magának egy új múzeumot. Állampolgári aláírásgyűjtés is indult a múzeum terve ellen: eddig 2800 aláírás gyűlt össze, de április végéig el akarják érni az 50 ezret. Abraham Lehrer, a kölni izraelita közösség egyik vezetője szerint a tiltakozás populista jellegű, platformot szolgáltathat mindenféle jobboldali szervezetnek. “A város szociális kiadásait a múzeum építésétől függetlenül csökkentették. Ha nem építik meg, akkor sem változtat semmin” jegyezte meg.