Magyarországot beválasztották a több mint száz tagországot számláló
Demokráciák Közösségének 25 tagú kormányzótanácsába, amely csütörtökön
tartotta alakuló konferenciáját. A hivatalos megfogalmazás szerint ennek
indoka, hogy tapasztalatainak átadásával világszerte jelentős
erőfeszítéseket tett a demokratikus átalakulás támogatásáért.

Kampányba kezdtek az október 1-jén kezdődő országos népszámlálás előtt
az egyházak és a nemzeti kisebbségek. A korábban soha nem látott
mozgósítástól nagyobb költségvetési támogatást remélnek.

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

A Mazsihisz kampánya – szakítva a szervezet korábbi politikájával – azt
célozza, hogy a népszámláláskor aki akarja és zsidó kötődésűnek érzi
magát, vallja magát zsidónak. A szervezet szerint semmi nem változott.
 

Rosszkor volt jó helyen a Nemzetközi Vegyépszer Zrt.: a társaság líbiai
vállalkozásának székhelyéül választott Al-Zawiyah városa a hónapok óta
tartó fegyveres harcok során jó párszor cserélt gazdát. Mindez meg is
látszik épületein, köztük a Vegyépszer International Libya Branch
(VILBO) székházán, amely oldalán hatalmas lyuk tátong. Környéke idővel a
romeltakarítóké, újjáépítőké lehet. Köztük talán a Vegyépszeré, amely
eredetileg is építeni érkezett a sivatagba.
 

A Der Standard című osztrák napilapban Paul Lendvai írt a végtörlesztés bevezetésére adott ausztriai reakciókról.
 

A Magyar Örökség-díjat legutóbb a szokásosnál eggyel kevesebben vették át. Miután a bírálóbizottság visszadobta a Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbiról készült méltatást, az érintett úgy döntött: kéri, hogy tekintsenek el a díj átadásától.

A Mazsihisz korábban keményen ellenezte azt a kezdeményezést, amely
szerette volna törvényben elismert nemzeti kisebbséggé nyilvánítani a
zsidóságot. Feldmájer Péter elnök ugyanakkor arra bátorítja az
érintetteket: ha úgy szeretnék, a népszámláláskor nemzetiségiként is
vállalják zsidó identitásukat. 

A Magyar Zsidó Levélár három új fejlesztései: Itt lakott Rosenthal-
kiállítás a pesti Zsidónegyedről! A felújított Goldmark-teremben kapott
helyet a zsidónegyed-kiállítás, ami a környék mindennapi életét jeleníti
meg az elmúlt évszázadokban 10 térkép, 20 tárgy és 30 ház bemutatásának
segítségével. 

„Juden raus!”, azaz „Zsidók kifelé” feliratot írt fel valaki Lenti
izraelita temetőjének egyik kövére. A sértő, uszításra alkalmas szöveget
a hét végén fedezték fel, s arról rögtön értesítették lapunkat is.

A líbiai forradalom elől menekülő Kadhafi-hívek és a tálibok
szolgálatából megszökő afgánok gyülekeznek a magyar határ szerb oldalán,
hogy a határon átlopózva új életet kezdhessenek Európában. A szabadkai
temető mögötti erdő valóságos menekültvárost rejt, ahol tejfölös
kenyeret csócsáló ázsiaiak ábrándoznak a Szent István Egyetemről,
miközben arab társaik a szerb asszonyokat riogatják a sírok között.

Flashmobra gyűlt össze vagy félszáz ember a Deák téren, szeptember
18-án. Sapkások, kalaposok is voltak közöttük szép számmal, de akadtak
hajadonfőttek is. Váratlanul kosszarvat húztak elő táskáikból vagy
zsebeikből, és megfújták a tradicionális zsidó hangszert.

…legalább haló porában igazságos elégtételt kapjon gróf Esterházy János.
Esterházy jó keresztény, humanista ember volt, aki szembeszállt a náci
eszmékkel a Tiso rezsim alatt és emberek ezreit mentette meg.

Júdás Makkabeus, a görögök ellen fellázadó, Kr. e. 2. századi zsidó harcos története régóta Gibson filmötletei között szerepel. 

Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt – így értékelte több
kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A
kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető
fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány
„diplomáciai cunamiként” csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe
akkreditált európai diplomata.

Levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor
miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami
kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált
személy” esetében.

Az éjszakába nyúló estén az is kiderül majd, hogy mi van a Dohány utcai zsinagóga mögött! Izgalmas és érdekes programok várják az érdeklődőket, szeptember 17-én
szombat este 19:45-től a Zsidónegyed éjszakáján, amit a Kulturális
Örökség Napjai keretében, annak előestéjén tartanak.

Az EBESZ főbiztosa próbálta kibékíteni a magyar és a szlovák kormányt,
miután a két ország kapcsolatai mélypontra jutottak a szlovák
nyelvtörvény miatt. A főbiztosnak nem tetszett a nagy vitát szító
nyelvtörvény, de a magyar ellentámadást is “ostobának és gonosznak”
nevezte – derül ki egy 2010-es amerikai nagykövetségi jelentésből. A
főbiztos úgy érezte, a szlovák kormány győzelmével ért véget a vita.

A magyar nyilvánosságban évek óta számtalan védhetetlen, igaztalan,
bántó mondat hangzik el politikusok, publicisták, írók és mások
szájából. Most Kertész Ákos néhány mondata kavarta fel a magyar
belpolitika amúgy is zavaros vizét.