Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

Világra szóló diplomáciai kampánymeccset vívnak ezekben a hetekben az
izraeliek és a palesztinok. Az ENSZ szeptemberi közgyűlésén – várhatóan
20-án – a tagállamoknak szavazniuk kell arról, hogy Palesztinát
felvegyék-e a szervezetbe. Ezt Izrael nagyon határozottan ellenzi, ahogy
azt az augusztus közepén Budapesten járt izraeli
külügyminiszter-helyettes is világosan előadta a magyar kormánynak.
Ugyanakkor a palesztinok is minden követ megmozgatnak, ők is lobbiztak
az ügyben Budapesten, amikor még a tavasszal itt járt Mahmúd Abbasz
palesztin elnök.

„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.” 

A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagsági helyére pályázó
Magyarország valószínűleg megszavazza a palesztin államiság
elismerésével kapcsolatos határozatot szeptemberben a világszervezet
közgyűlésében, ugyanis szüksége van a BT-tagság eléréséhez az arab
államok támogatására – mondta egy nevének elhallgatását kérő magas
rangú, korábban az ENSZ-szel is foglalkozó diplomata az MTI-nek szerdán.

A már hagyományos izraeli turné, koncert a Zsidó Nyári Fesztiválon,
zeneszerzés színdarabhoz, a 200. Menyasszonytánc-előadás – csak néhány
címszó Jávori Ferenc, a Budapest Klezmer Band vezetőjének nyár végi
hétköznapjaiból. A zenész-zeneszerző épp egy stúdiófelvételről érkezett
az interjúra. INTERJÚ

A világ egyik legbefolyásosabb embere a hvg.hu-nak adott exkluzív
interjúban mindaddig ideges piaci légkört, viharokat vár a részvény- és
devizapiacokon, amíg nem érkezik megnyugtató válasz Angela Merkeltől és a
többi kulcspolitikustól, hogy miként látnak hozzá az egészen közeli
jövőben az eurózóna erősítéséhez. Magyarország számára is van egy-két
tanácsa.

Szerintem egy nő sokkal empatikusabb és jobb válságkezelő. Bár a gender
közgazdaságtan szerint ebben nincs különbség, én mégis úgy látom, hogy
optimistábbak és válságtűrőbbek vagyunk.

A válság előtt főként külföldi beruházók hajtották végre a legnagyobb
ingatlanfejlesztéseket Budapesten, 2008 után viszont pánikszerűen
menekültek a piacról a spanyolok, az izraeliek és az írek. Mi maradt
utánuk? Félbehagyott projektek, félkész lakóparkok, tetemes tartozások.

A Kossuth- és állami díjas földrajztudós, hírszerző tiszteletére a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti
székházában avattak emléktáblát kedden. 

A világhírű izraeli együttes először lép fel Magyarországon. A Zsidó
Nyári Fesztivál vendégeként szeptember 4-én este adnak koncertet
Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában.

Az expressz.hu oldal készítői azt ígérték, eltávolítják a hirdetést. A hirdető szerint „a zsidók megszállták Magyarországot”.

Végső soron ez az üzenet. Hogy van a pokolból út visszafelé. Azt a
feladatot tűztem magam elé, hogy ezt az igazi históriát meghatottság,
szentimentális felhangok nélkül próbáljam megírni

Idén is a Civil Sziget az egyik legnépszerűbb nappali helyszín a
fesztiválon. Annyira sokszínű és változatos, hogy szinte reménytelen
vállalkozásnak tűnik felfedezni. Mégis tettem erre egy kísérletet.
Kölcsönöztem élő könyvet, teszteltem a pénzügyi ismereteimet,
beszélgettem a családon belüli erőszakról; megtudtam, hogy lelki oka is
lehet az allergiának és részt vettem egy zsidó szombat-köszöntésen is.

Éppen annyi idő telt el a rendszerváltástól napjainkig, mint a két
világháború között. Csak hisszük e kétszer huszonegy évről, hogy mindent
tudunk róluk, homály fed sok mindent. Azt is jószerivel, hogy miért
került Anikó, a pesti polgárlány brit egyenruhában nyilas kivégzőosztag
elé. Most lenne kilencvenéves. Bokor László emlékriportja. 

2011. augusztus 12. / Tossenberger Adél

forrás: hvg.hu
 

Hátrányos helyzetű gyerekek, idősek és hajléktalanok sorsa kerülhet veszélybe az új egyházi törvény miatt, amely szociális és oktatási munkát végő felekezetektől is elveszi az egyházi státuszt. Az érintettek … Tovább »

Meg akarja szüntetni a Mazsihisz monopóliumát a zsidóság képviseletében a
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány élére a kormány által
kinevezett fideszes Szabó György, aki a Heti Válasznak beszélt erről.

Méltatlan szövegkörnyezetben, a Jobbik képviselőjének szájából hangzott
el a Szim Salom zsidó közösség neve legutóbb a magyar parlamentben, az
egyházi törvény vitájában. A Szim Salomot egyelőre nem ismerték el
hivatalos egyházként, ám ettől még él és gyarapszik. De vajon milyen ez a
közösség, és miben különbözik a többi zsidó felekezettől?

A fiatalokból álló, zsidó kulturális rendezvényeket szervező Marom
Egyesület idén harmadik alkalommal rendezte meg multikulturális
fesztiválját augusztus 4 és 6 között a Bánki-tónál.
 

A kérdés nem csak irónia, vagy épp ellenkezőleg, provokáció. Tény és
való, hogy habár az izraeli chok hasvut, vagyis visszatérési törvény
lényegi ideája, hogy a Szentföldön minden zsidónak született ember
menedéket és állampolgárságot kapjon, a gyakorlatban mégis ez az
ideológia nem minden zsidó esetében teljesül.