Több milliárdot bukott a Vegyépszer Líbiában
Rosszkor volt jó helyen a Nemzetközi Vegyépszer Zrt.: a társaság líbiai
vállalkozásának székhelyéül választott Al-Zawiyah városa a hónapok óta
tartó fegyveres harcok során jó párszor cserélt gazdát. Mindez meg is
látszik épületein, köztük a Vegyépszer International Libya Branch
(VILBO) székházán, amely oldalán hatalmas lyuk tátong. Környéke idővel a
romeltakarítóké, újjáépítőké lehet. Köztük talán a Vegyépszeré, amely
eredetileg is építeni érkezett a sivatagba.
forrás: nol.hu
Összesen hat-hétmilliárd forint: ennyit bukott a Népszabadság értesülése szerint Líbiában a forradalom februári kitörése miatt a Nemzetközi Vegyépszer. A veszteség akkora, hogy a társaság holdingcége, a magyarországi megrendelések elmaradása miatt amúgy is nehézségekkel küzdő Vegyépszer Hungária Zrt. térdre kényszerült – jelenleg a csődvédelem fedezékében próbál megegyezni hitelezőivel.
A Vegyépszer 2008-ban „szállt partra” Líbiában és jó egy évvel később már biztos „hídfőállást” mondhatott magáénak Al-Zawiyah városában. A Tripolitól mintegy ötven kilométerre fekvő település teljes alapinfra struktúrájának, csatorna-, ivóvíz- és közműhálózatának kiépítésére 2009 júliusában kötöttek szerződést a Housing and Infra structure Board (HIB), azaz a helyi állami beruházó cég vezetőivel. A magyar cég Líbia hatodik legnagyobb infra strukturális beruházására tette rá a kezét. A szerződés értéke 480 millió líbiai dinár, körülbelül 75 milliárd forint volt. De derűlátásra adott okot az is, hogy elvi megállapodás született a fejlesztés folytatásáról: a Vegyépszer helyi leánya, a VILBO hozzávetőleg 125 millió euróért, úgy 35 milliárd forintért Al-Zawiyah főútjainak és járdáinak aszfaltozását, burkolását is elvégezhette volna.
A Kadhafi idejében részben az orosz és a kínai befektetők által uralt líbiai piac nem könnyen nyílt meg a Vegyépszer előtt. A magyar cég több pénzintézet, köztük a Sahara Bank, a BNP, és az Eximbank közreműködésével tette le a megkövetelt előlegvisszafizetési és teljesítési garanciákat – nagyon komolyan eladósítva magát a várható siker reményében. De befizette az észak-afrikai ország gyakorlata szerint kötelező kétszázalékos „szerződéskötési illetéket” is. Ami ugye ennél a beruházásnál önmagában is 1,5 milliárd forint volt.
Akadtak azonban gondok is. A HIB 2010 elején adta át a VILBO-nak Al-Zawiyah közműhálózat-fejlesztési terveit. A szerződés szerinti részletes kiviteli tervekről hamar kiderült, hogy köszönő viszonyban sincsenek a ténylegesen létező várossal és meglévő infra struktúrájával. Egész utcák, épületek voltak rosszul feltüntetve a térképen, vagy egyáltalán nem is szerepeltek a rajzokon.
A VILBO ilyen feltételek mellett nem kezdhetett bele a munkába, a HIB-nél pedig hallani sem akartak a város költséges felméréséről. Már csak azért sem, mert a dokumentáció aktualizálásáért egy tekintélyes összeget korábban kifizettek egy helyi vállalatnak. Állítólag egy Kadhafi fia által jegyzett cégnek.
Az alkudozás 2010 őszéig tartott. A nagy nehezen év végére tető alá hozott megegyezés szerint a VILBO pontosíthatta Al-Zawiyah térképét és közben felvehette a beruházás 11 milliárd forintra rúgó előlegét is. A Vegyépszer így tavaly ősszel megkezdhette a berendezkedést Líbiában, és elkezdhetett dolgozni.
Al-Zawiyah központjában, a VILBO új irodaépületében biztosította saját alkalmazottai és a szerződésnek megfelelően a líbiai hatóságok által kijelölt mérnökszervezet, valamint az egyéb szakemberek elhelyezését. Az európai mércével mérve is korszerű, légkondicionált irodák új felszerelést, bútorokat, számítógépeket kaptak.
A várhatóan több száz munkatárs elszállásolása érdekében egy, a közelben fekvő többhektáros táborhelyet vásároltak. A CAMP légkondicionálóval, fürdővel, közösségi helyiségekkel, televízióval felszerelt konténervárosa várta lakóit. A VILBO mérnökei, geodétái számára gépkocsikat is beszerzett. Az első feladatok elvégzéséhez földmunkagépek érkeztek, és a helyszínre telepítettek egy betonkeverő telepet is.
2011 a bizakodás jegyében indult: megérkeztek Líbiába a Nemzetközi Vegyépszernél kiválasztott magyar szakemberek, és a VILBO is egymás után vette fel különféle nemzetiségű alkalmazottait. Február elején már lázas munkával készült Al-Zawiyah térképének pontosított változata, jelölték ki a munkaterületeket. Néhány héttel később a magyar beruházónál már inkább annak örültek, hogy cégük színeiben még csak tucatnyian dolgoznak az észak-afrikai országban. Február 15-én kitört a forradalom.
A Nemzetközi Vegyépszernél hamar belátták: ha nem is végleg, de egy időre ki kell hozniuk embereiket Líbiából. Egyúttal bele kellett törőd niük abba is, hogy berendezéseiket, eszközeiket nem menthetik ki. A társaságnál csak remélhették, hogy a VILBO vagyonát nem érik el a forradalmárok és a hadsereg közti összecsapások.
Mindez hiú ábrándnak bizonyult. A magyar befektetők a nemzetközi hírcsatornák tudósításai révén napról napra követhették cégük központjának pusztulását. A VILBO székháza mellett álló szálloda a forradalmárok egyik központjaként működött, így rendszeresen a Kadhafi hoz hű erők fegyvereinek célkeresztjébe került. A kormánykatonák azonban nem mindig céloztak pontosan, és gyakran nem csak a szállodát találták el. A Vegyépszer líbiai irodái is találatokat kaptak. De a hírek szerint a harcok során elpusztult a CAMP nagy része, és a VILBO betonkeverő telepe is. A cég munkagépei, autói megsemmisültek, vagy egyszerűen eltűntek. A teljes iratanyag az enyészeté lett. A társaság Líbiában elköltött több mint ötmilliárd forintjából ilyen körülmények között semmi sem maradhatott meg. A Nemzetközi Vegyépszernél állítólag mégis a jövő lehetőségeit latolgatják.
A Vegyépszer Hungária csődegyezségének megszületésére váró cég vezetői lapunknak nem nyilatkoztak. Az azonban nyilvánvaló: ha a holdingvállalat sikeres csődegyezséget köt, a Nemzetközi Vegyépszer megpróbálhat visszatérni Líbiába. Igaz, a két feladat közül egyik végrehajtása sem ígérkezik egyszerűnek.
Még akkor sem, ha az elmúlt napok eseményei jót sejtetnek: a cég hitelezői múlt pénteken kétharmados többséggel jóváhagyták a csődmoratórium meghosszabbítását. Ami azt jelenti, hogy bíznak a csődegyezségben. Ezzel együtt a társaságnak még sincs nagy mozgástere.
A 30 milliárd forintnyi potenciális, könyv szerinti vagyonával szemben közel 30 milliárdnyi hitelkövetelés és 40 milliárdot meghaladó garanciaállomány áll. Az eszközök döntő része, így a több mint 10 milliárd forint készpénz, nem a csődvagyon része, mivel vagy óvadékban van, vagy zálogjoggal terhelt. A szabad eszközök nagy része olyan követelésekben testesül meg, amelyek egyre értéktelenebbek a válság mélyülésével és a partnerek sorozatos csődjei, illetve felszámolásai miatt. Így nem sok felosztani való marad a hitelezőknek.
Ahhoz, hogy Líbiában szóba álljanak a Vegyépszerrel, első lépésben el kell számolnia az Al-Zawiyah fejlesztéséhez felvett előleggel. Ugyanakkor el kell fogadtatni azt is: a szerződés szerint negyven hónap alatt megvalósítandó beruházásból a fegyveres harcok miatt eddig lényegében semmi sem valósulhatott meg. A 11 milliárd forintnyi előlegnek viszont már csak a fele van meg.
Márpedig, ha az idővel megalakuló új líbiai kormány képviselőivel nem sikerül egyezségre jutni a hiányzó összeg ről, illetve a projekt folytatásáról, a Vegyépszer mögött álló pénzintézetek kénytelenek lesznek fizetni. A sort a Sahara Bank nyitja majd, amely a BNP-től, az pedig a magyar Eximbanktól kérheti a pénzét. Mivel a szerződésekben a líbiai jog van kikötve, itt sincs nagy mozgástér.
Feltehetően a Vegyépszernél is tudják: csak egy rendkívül optimista forgatókönyv írója vázolhatna fel olyan víziót, amely szerint cégük az eddig 6-7milliárd forintos veszteséggelmegússza a líbiai forradalmat, és bankjainak sem kell majd fizetnie. Ennek ellenére a társaságnak maradt még reménye. Az Európai Unió ugyanis Magyarországot kérte fel, a Líbia újjáépítésével foglalkozó tárgyalódelegáció vezetésére. A kormányzat álláspontja egyértelmű: az ország infrastruktúrájának helyreállításánál, illetve fejlesztésénél a magyar cégeket is szerephez kell juttatni. Ha ennek a törekvésnek sikerül érvényt szerezni, a Vegyépszer is visszatérhet Észak-Afrikába.