Perczel Mór szülőházát és a bonyhádi “csodarabbi” sírját is felkereshetik az érdeklődők szombaton a bonyhádi Völgységi Múzeum “tanösvényén”, a Múzeumok Őszi Fesztiváljának keretében.

“Az időtlenített morális értékítéletekkel teli történetírással szemben az úgynevezett megértő történetírást kedvelem. Sohasem dicsőíteni vagy leleplezni kívánok egy személyt vagy egy korszakot, hanem megérteni és megmagyarázni. És mindent a saját kontextusában.”

Vitathatóak a Mazsök támogatással kapcsolatos döntései, hívták fel szerkesztőségünk figyelmét, s aki a zsidó közéletet, az anyagi támogatások rendszerét, az egyes intézmények, szervezetek munkáját ismeri, maga is láthatja az aránytalanságokat.

Ámos 1941. januárjában kelt naplóbejegyzésében a munkaszolgálatot „ellopott időnek” nevezi. Ez a kifejezés munkásságára kettős értelemben is jellemző, egyrészről ahogyan páratlan erővel és érzékenységgel ragadta meg a lélek hangulatainak illanó varázsát, hogy a változót az örökkévalóságnak örökítse meg, mintha minden munkája a múló idővel dacolna.

Szombaton emlékeznek Európa-szerte a náci népirtás roma áldozataira: 1944. augusztus másodikán történt ugyanis, hogy egyetlen éjszaka alatt, mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytábort. Több mint 60 év elteltével is még mindig százával fekszenek jelöletlen tömegsírokban, elfeledve az egykori áldozatok az ország számos településén.

A mediterrán hangulatú Pécsett nyáron pezseg az élet. Baranya 200 ezres lélekszámú megyeszékhelyének főterén, a Széchenyi téren egyre-másra váltják egymást a turistacsoportok. A város egyik legismertebb jelképe, a Dzsámi előtt a Pécsi Tudományegyetem megfáradt hallgatói pihenik ki a vizsgázás fáradalmait, a Király utca kerthelységeiben üldögélve a város színe-java kortyolgatja a Dunántúli Naplót olvasván a pécsi sörfőzde habos, párától csillámló nedűit. 

Szántó T. Gábor

Író, esszéista, 1966-ban született Budapesten, a Szombat főszerkesztője.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, a Bölcsészettudományi Karon esztétikát és hebraisztikát hallgatott.

Újabb kötetei:
Kafka macskái (2014) 1945 és … Tovább »

„Azután Trianon kapcsán is megmaradunk a siralmaknál, ami persze egy iszonyatos érvágás volt. Elszakították az egész gazdaság nyersanyagbázisát, meg a piacát. Ettől kezdve újra kellett kezdeni és meg tudták csinálni, na nem a politikusok, hanem az ország, az emberek. Ők fizették ki a számlát. 1945 után megint fel kellett építeni ezt az országot és ez is megtörtént, úgy ahogy, de sikerült.”
 
 

“Az Egyesületet mi, zsidók kezdtük el megszervezni. De olyan szimpatikus volt maga a törekvés, ahogy kinyitottuk a magyar zsidó kulturális értékek és hagyományok kincsesládáját, hogy kezdettől nagyon sok ismert, nem-zsidó művész nevét adta a kezdeményezéshez. Segíteni és cselekedni akartak.”
 

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont 2006 februárjában megnyílt állandó kiállítása több szempontból is ambivalenciáról árulkodik. Egyrészt, nagyon részletesen és kimerítően ábrázolja a magyarországi holokauszt nap-napi történéseit, ugyanakkor nem ágyazza be ezeket a szikár tényeket egy szélesebb összefüggésbe, nem ad részletes és kimerítő választ a miért kérdésére, ezért elbizonytalanítja a látogatókat is.

Forrás: Népszabadság 2008. június 22. / Kádár Gábor, Vági Zoltán Az 1989-1990-es békés rendszerváltás a magyar történelem kivételes fejezete volt. Az elmúlt 160 évben Magyarországon szinte valamennyi jelentős politikai és gazdasági fordulatot antiszemita pogromhullám kísérte. … Tovább »

Forrás: Népszabadság 2008. április 28. / Hajba Ferenc Ideje van a kövek összegyűjtésének – ennek a bibliai idézetnek a szellemében kutatta fel a Nyugat-Dunántúlon, valamint Burgenlandban található zsidó emlékhelyeket, majd közölte kötetbe gyűjtve a róluk szóló dokumentumokat a … Tovább »

Jókai Mór szerelmi tébolyultsága Forrás: Népszava Online 2008. április 15. Budapest Főváros Levéltára mintegy huszonöt kilométernyi iratot őríz, és negyedévente egyszer lapot jelentet meg a városról. Budapesti Negyed, ez a címe annak a több száz oldalas, már-már kötettel felérő … Tovább »

Tavaly már hétezren vettek részt a meneten Forrás: MTI 2008. április 12. A holokauszt magyar áldozatainak állítanak emléket jövő héten a Holokauszt Emlékközpont, az Élet Menete Alapítvány és a Terror Háza Múzeum rendezvényeivel – erről Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány … Tovább »

Egyfajta bocsánatkérésnek is tekinthető a társadalom részéről az a fotókiállítás, amely elhanyagolt zsidó sírokat örökít meg, s amely ezekben a hetekben Gyergyószentmiklóson látható a helyi zsinagógában – ezt maga a művész, Paraszkay György mondta.

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

A holokauszt magyarországi történetéről nyílt szerdán vagonkiállítás a szegedi vasúti pályaudvaron – közölte a tárlat tervezője. Novák Ilona elmondta: a Szegeden április 22-éig megtekinthető tárlaton a Magyar Nemzeti Múzeum archívumából 25 korabeli fotó, valamint a Közlekedési Múzeum és a Hadtörténeti Intézet anyaga látható.

Uri Asaf Izraelben született. 1947-ben telepedett le szüleivel Budapesten. 1968-ban Budapesten, az ELTE-n fejezte be tanulmányait, mint a kémiai tudományok doktora. Ezzel egyidőben kezdte el rajz- és festészeti tanulmányait. Uri Asaf festő és költő, aki elismert egyetemi professzorként kereste kenyerét. Festőművészként több egyéni kiállítása volt Magyarországon, legutóbb pl. Pannonhalmán, és Jeruzsálemben is. 2000-től tagja a Jeruzsálemi Képzőművészek Szövetségének. Költőként 2006-ban jelent meg negyedik kötete, a Festőversek.

Orosz-zsidó művészek, 1910-19402008. március / Biró-Nink BeátaFigyelemre méltó új kiállítással jelentkezett a közelmúltban az amszterdami Zsidó Történeti Múzeum (Joods Historisch Museum – röviden JMH). Az intézmény, amely a híres Portugál Zsinagóga szomszédságában, stílusosan … Tovább »

Ennyi zsidó él Magyarországon. A körülbelül 10. 000. 000-ból (tízmillióból) körülbelül 100. 000 (százezer). Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer, zseniálisnak kikiáltott ördögfattya, aki romlásba bír dönteni egy ezeréves országot? Mert akkor ezt a kisebbséget magasabbrendű lényeknek kellene tartaniuk. Ki állítja a zsidókról ezt a szamárságot? Pedig a zsidózó tüntetők tudtukon és akaratukon kívül mindezzel a zsidóságot magasztalják, emelik maguk fölé.